2011. november 13., vasárnap

Ma van a magyar nyelv napja

Szerző: Lotte

"Az emberek folyton beszélnek. Mióta megszülettek, szavak zümmögnek köröttünk... Ki merészeli azt állítani, hogy nem mindenki nyelvész, hogy nem mindenki született szakember?" (Kosztolányi Dezső)

Jó reggelt mindenkinek e hideg, derűs napon, november 13-án! Idén először e nap a magyar nyelv napja, az országgyűlés ugyanis szeptember 26-án egyhangúlag, 339 igen szavazattal (kivételesen ellenszavazat és tartózkodás nélkül) november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította, hogy évente egyszer a közfigyelem ráirányuljon a szellemi-kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapját jelentő magyar nyelvre. Miért éppen november 13.? Ugyanis e napon tették a magyart államnyelvvé1844-ben.  
Magyarul mintegy tizennégy-tizenöt millióan beszélnek a Földön. Ez nem sok, de nem is kevés.
A világon több ezer élő nyelv van. Ha azt nézzük, hogy a világon hányan beszélik nyelvünket, akkor körülbelül a hatvanadik helyet foglaljuk el. Európában a tizenkettedik helyen vagyunk. A kilencvenes évek adatai szerint a világ egyetemein huszonhárom országban, hetvennyolc egyetemen oktatják a magyar nyelvet.
A18. század végén Herder azt jövendölte, hogy a szláv, német és román nyelvek közé ékelődött magyar ki fog veszni a világból. Kosztolányi Dezső, a több nyelven értő költő és író egy bő évszázaddal később így válaszolt erre: „Veszedelmes dolog jósolgatni, azonban mi már megszoktuk az ilyen haláljóslatokat is, s bizonyos edzettséggel nézünk vele farkasszemet. Parasztjaink azt tartják, hogy akinek holt hírét költik, az sokáig él. Úgy látszik, ez a népekre és nyelvekre is áll…
Álljon itt néhány nyelvi érdekesség e neves nap alkalmából:

Palindromok (oda-vissza olvasva ugyanaz):  "Csupa piros a fasori papucs." vagy "Ön ejtette ki talán már a kisadi-hidasi karámnál a tikettet, Jenő?" (Grétsy László)
Visszafelé olvasva különbözőek:  "Római fővezér – rézevő fia, Mór." (Babits Mihály)
A leghosszabb magyar településnév: Nyugotifelsőszombatfalva (24 írásjegy, 22 betű, mai Románia, Brassó megye)
Mesterségesen képzett leghosszabb szó: eltöredezettségmentesítőtleníttethetetlenségtelenítőtlenkedhetnétek (67 írásjegy)
És végezetül egy kis nyelvtörő (de kimondani ám, hangosan és gyorsan!): "Sztreccs strucc cucc" és a agy klasszikus, sebesen, gyerekeknek is: "Az ipafai papnak fapipája van, ezért az ipafai papi pipa papi fapipa."

Ha van a tarsolyotokban hasonló, elő vele!

3 megjegyzés:

Orsi írta... [Válasz erre...]

Az 1800-as évek vége táján, egy Breyer Gyula nevű magyar sakknagymester írt egy szerelmes levelet, ami oda-vissza olvasva ugyanaz:
Nádasi K. Ottó Kis-Adán, májusi szerdán e levelem írám. A mottó: Szivedig ime visz irás, kellemest író! Szinlelő sziv rám kacsintál! De messzi visz szemed… Az álmok (ó csaló szirének ezek, ó csodaadók) elé les. Irok ime messze távol. Barnám! Lám e szivindulat Öné. S im e sziv, e vér ezeket ereszti ki: Szivem! Ime leveled előttem, eszemet letevő! Kicsike! Szava remegne ott? – Öleli karom át, Édesem! Lereszket évasziv rám. Szivem imád s áldozni kér réveden – régi gyerekistenem. Les im. Előtte visz szived is. Ég. Érte reszketek, szeret rég és ide visz. Szivet – tőlem is elmenet – siker egy igérne, de vérré kinzod (lásd ám: ime visz már, visz a vétek!) szerelmesedét. Ámor (aki lelőtt ó engem, e ravasz, e kicsi!) Követeltem eszemet tőled! E levelem ime viszi… Kit szeretek ezer éve, viszem is én őt, aludni viszem. Álmán rablóvá tesz szeme. Mikor is e lélekodaado csók ezeken éri, szól: A csókom láza de messzi visz!… Szemed látni csak már!… Visz ölelni!… Szoríts!… Emellek Sári szivemig. Ide visz Ottó. Ma már ím e levelen ádresz is uj ám: Nádasi K. Ottó Kis-Adán.

tempetőfi írta... [Válasz erre...]

Orsi,
a Facebookon nagy sikere van Breyer Gyulának. Remélem, az onleányok megbocsájtják, pontosabban Lotte, hogy ezt idéztem be.

Lotte írta... [Válasz erre...]

Kivételesen! Tényleg jó!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...