A pszichológus kérdez: Neurotikus tünet-e az iskolatáska használata?

Szerző: Fakirma

Milyen megküzdési stratégiát mobilizál a pszichológus, amikor rájön, hogy fia három napja a bátyja tornazsákjával jár iskolába?  A tornazsák az iskolatáska szerepét tölti be, ami rejtélyes körülmények között tűnt el feltételezhetően a hét elején. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a  mindezért kilátásba helyezett seggbe rúgás a SEMMIÉRT lenne büntetés, hiszen a táska már ócska volt, és csak olyan taneszközöket tartalmazott, melyek tök feleslegesek a hetedik osztályos követelmények sikeres abszolválásához. 

Böjti menü - a régi, jó rántott leves

Szerző: FiloSzofi

Hogy az milyen jól tud esni! És csurgatott tojással, egész köménymaggal mennyire lehetett fújjolni rá a menzán! Emlékszem a pléhkanalak szélén színpadiasan meghimbált, majd rátapadó tojáscafatokra. Otthon is rendszeresen ettünk, és bevallom, szerettem, csak a köménymagra ne harapjon rá az ember. Anyu persze nem keverte ezer szálra a beleütött tojást, a nagyja szépen egyben maradt, és mindenkinek jutott szigorúan egy darab. Zsírban pirított nagy kenyérkockákkal ettük. Legutóbb én ettem meg majdnem az egész fazék levest, és majdnem az összes tojást. A kenyérkockák nem hiányoztak. És akkor megfogadtam, hogy gyakrabban csinálok majd.  Hogy is kell, hogy is kell csinálni? Rém egyszerű, de konkrétan itt a recept. És pont olyan lesz. (Délután, ha elkészült a mienk, teszek fel képet is, bár annyira nem egy látványos darab, csak, hogy lehessen azonosítani.)

A tojás egyben marad

Kenyérkocka helyett levesgyöngy

Rántott leves

2ek liszt
kevés olaj
piros paprika
2-3 fej hagyma
1-2 gerezd fokhagyma
só
kömény
(ecet vagy tejföl, ha savanyítani akarom -én nem szoktam-)

Kampány

Szerző: Lotte   

Képzeljétek, harmadikos nagyfiam kőkeményen kampányol. Igaz, szoktunk odahaza politikáról beszélgetni, úgy nőttek föl, hogy miközben legóztak a földön, hallhatták a háttérben a családot közéletről beszélgetni, mégis meglepetésként ért bennüket, hogy milyen intenzitással vetette magát bele - az egyébként éppenséggel nem is túl heves - jelenlegi kampányidőszakba.

Ma reggel - iskolába menet kikísérve őt a kertkapun - a házunk előtt álló oszlopon egy saját kezűleg gyártott plakátja okozott megöbbenést nekünk, naiv szüleinek. A "Hajrá, Fidesz!" felirat mellett saját üzeneteit fogalmazta meg, melyben a gyerekek számára próbálta vonzóvá tenni a számára mégiscsak virtuális politikai alakulatot, több kinti tesit és klubnapközit ígérve a támogatóknak. Bambán néztünk egymásra, vajon mióta lehet kint a plakát, s vajon közben mit gondolhatnak rólunk a szomszédok, mikkel tömjük odahaza a kicsik fejét?

Van-e élet Cici nélkül?

Szerző: Onleány

Hűséges olvasónk, jó barátnőm hosszas cseszegetés után végre kötélnek állt, s írt nekünk egy vendégposztot. Nekem különösen nagy örömet szerzett, már csak azzal is, hogy kiderült, más, nagy tapasztalattal bíró sokgyerekes anyuka is képes még negyedszerre is gyötrődni nem is olyan kicsike kicsinye zsarnoki viselkedése miatt. A szoptatás persze mindig szívás. És sokat lehet ennek ürügyén szerencsétlenkedni. Ha nem lennék annyira tutyimutyi, bevezetném a Szoptatás Világnapja mellett a Cicistoppét is.

Üdv a klubbban TarantElla!

Korlátok között

Szerző: Lotte     

Korunk fogságában

Olvasva Fakirma szombati remek posztját és a harmadik trimeszteri kínlódások elől a kortárs bestseller irodalomba menekülve egy kontúros problémakör rajzolódik ki, melynek részletei - változó intenzitással - bennem is élnek: tömegesen nem tudunk mit kezdeni az idő múlásával, aktuális korunk börtönében vergődünk, s ez regénybeli konfliktusokhoz, rosszabb esetben valós frusztrációkhoz vagy ballépésekhez vezet. (Vicces, de még a politika is reflektálni kényszerül: friss hír, hogy a diákhitel hamarosan negyvenéves korig is igényelhető.)

Fiatalon szeretnénk nagy szerelmet és saját családot; aztán harmincon túl nem akarunk "csak" anyukák lenni; negyvenévesen nyomaszt a barátságok lazulása és az egyre nyilvánvalóbban be nem teljesült álmaink a hivatásunkban; ötven felett sem szeretnénk lemondani (még vonzó!) nőiségünkről; hatvanévesen lázadunk a nyugdíjazás, a mellőzés és a nagymama-szerep kizárólagossága miatt; és igen, hetven-, nyolcvanévesen is szeretnénk lehetőleg teljes életet élni.

Lelki Zöldségek: Barátságtalanul

Szerző: Fakirma

A lukas gumi szezon kivirágzásával egyre több időt töltök a bicikliszerelőnél, várakozás közben pedig a vele szemközti házban éldegélő régi férjemnél. Volt otthonom barátságos falai között mindig örömmel kocolok, de csak tegnap akadt meg a szemem a fürdőszobaajtón. Talán azért, mert éppen nyakig ülök a fészekrakásban: készül a konyhánk letisztult stílusban, visszafogott színekkel, jól átgondolt stratégiával, mosogatógéppel és antikolt bútorokkal. Mi tagadás, remekművet álmodok világra. Valami még sincs rendben. A budiajtó láttán azonnal beugrott, mi hiányzik A szín, a bátorság, a lazaság, a kreativitás, a vidámság már nem a régi. Sem az ajtóimban, sem az álmaimban, sem a szociális teremben.
Egy régi nyári délután a két fiút hónom alá kapva összekapartam  aprópénzünket, s kiszaladtunk a sarki háztartási boltba néhány doboz olajfestékért és három ecsetért, majd a kertben az ajtónak nekiesve sötétedésik alkottunk. A megkopott remekművet nézegetve magával ragadott az egykori hangulat: a kapunkat nem zártuk, jöttek az emberek kávézni, sírni, nevetni, napozni, aludni, tanulni, berúgni és józanodni, hírből sem ismertem a határidő naplót és a telefonos időpont egyeztetést, a védőnő a kerítésen keresztül kiabálta be, hogy már megint elfelejtettük beadatni a kötelező védőoltást, fagyira a szomszéd nénitől kértünk pénzt, befogadtunk a kóbor állatokat, Előemberrel veszekedtünk napestig, mulattunk otthon és távol, együtt és külön, közös barátokkal és személyre szabottakkal, szörp helyett már délelőtt sört vedeltünk, úgyis gyalog jártunk, mert pénzünk nem volt benzinre, és egyébként sem kellett nagyon mocorogni, a világ eljött hozzánk. Néha azért benéztünk az egyetemre és kicsit dolgoztunk is, s reggelente a szuszogó gubancok alól kikászálódva magunk is meglepődtünk, hogy a Jóisten két fiúcskát bízott ránk,

Családünnep a Millenárison

Szerző: Onleány  

Szeretettel ajánljuk figyelmetekbe a szombati "Családünnep Magyarországgal" című rendezvényt a Millenárison. A programok igényesek és ingyenesek, kicsikhez és nagyokhoz egyaránt szólnak - érdemes beépíteni a hétvégi úticélok közé.

Egy lehetőség: Zombik nélkül a közéletben

Szerző: FiloSzofi

Tegnap találkoztam Gyurcsánnyal. És semmi. Még egy fintort se csalt elő.

Csak azon csodálkozom, hogy van egy olyan hullámhossz, ahol mégis él, hat, tovább pörög. Négy-öt, nyolc éve még annyira ki tudott hozni a sodromból, azaz jelen volt az én számomra is. Most, mikor megláttam, az jutott eszembe,  hogy egy olyan repülő, akit a lendület a magasban tart, de rég nem eszik már kerozint, az már elfogyott. De ott van még a levegő, és talán egy-egy kósza légáramlat beviszi a célba. Az utasokkal együtt.  Dögunalom.

És a szellemileg a dög(!)unalom továbbélése, az maga a fertő (zombi).

Nem lenne jó egy kis frissítés, és végre nélkülük folytatni a politikát? Miért viszünk magunkkal üres csigaházakat, amibe ráadásul mindig beköltözik valaki, akinek még saját cégére sincs?

Másfél éve már egyszer belefutottam ebbe a zombi-hasonlatba, akkor az LMP egyik felének halálos identitásvesztése kapcsán. Úgy látszik, tényleg jó politika-allegória. "Van e rosszabb az állampolgár szemében a politikai zombinál, akit csak a működés fenntartása hajt?

Terhes (olvasó)napló rejtvényköntösben

Szerző: Lotte    

Hogy az idő érzékelése mennyire szubjektív dolog, mi sem bizonyítja jobban, mint a terhesség (igen, ez már nem az a lebegő, boldog másállapot) utolsó heteinek nehezen múló napjai. Ólomlábakon cammog az idő, s hogy ne folyton a szaporodó jóslófájásokkal, a mindenféle testi nyűggel és az ilyenkor szokásos szorongással törődjek, igyekszem gondolataimat könyvekkel terelgetni más irányba. Nem sokat válogatok, minden utamba kerülő olvasatlan kötet jöhet, felfalom pár nap alatt, s tulajdonképp szerencsés is vagyok, mert eddig mindegyikben találtam valami szeretnivalót vagy érdekeset.

A 34. hetet (legalábbis annak első napjait) egy magyar szerző művével töltöm, amely azonban messze kiemelkedik az eddigi olvasmányok közül.

Az újságíró olyan, mint a pet palack

Szerző: FiloSzofi

A Kossuth téren mostantól minden nap zászlófelvonás és díszőrség lesz. Az egész reggel 8.30 órakor kezdődik, aztán 17.30 órakor (nyári időszámítás szerint 18.30 órakor) vonják le majd a lobogót. Elmentünk, megnéztük. - Írja a hvg.hu, de írhattam volna én is, mert, elmentünk, megnéztük. És ennek köszönhetően időben értünk az óvodába.



Gondolkoztam, vigyek-e fényképezőt, de úgy döntöttem, már nem menő a kétszázhuszadik Kossuth tér videó.

Igaz, nem is vagyok a napi sajtó munkatársa, akiknek ez kötelező meló. És vérbeli újságíró sem, mert én biztos nem másztam volna be trottyos gatyával a díszőrségbe, hogy jó képeim legyenek, helyette inkább lenyúltam e derék sajtómunkások késztermékét.

Ünnepeljetek!

Szerző: Onleány 

Ünnepeljetek, mert ünnepelni jó: vésd a szívedbe március 15-ét!

 

Menekülés előre

Szerző: Lotte

Szörnyen hanyagolom kedves blogunkat, de ahogy fogy az idő a szülésre kijelölt terminusig, úgy nemcsak egyre jobban befele figyelek, de egyre több tennivalóm is akad. Mert bizony egy űzött férj, három gyerek és egy törődést igénylő családi ház mellől nem lehet csak úgy "kiugrani", napokra, hetekre eltűnni az élet sűrűjéből.
Amit lehet, próbálok hát előre elrendezni kesze-kusza nagycsaládos életünk háza táján. Bizonyos értelemben reménytelen vállalkozás, de az ösztönök sugallják, tehetetlen vagyok ellene.

Lássuk, mivel is telik a harmadik trimeszter második fele? Nem, nem babaszobát szépítgetek, hanem:

- próbálom levezényelni az évszakváltást a ruhatárainkban - legyen mindenkinek tavaszi cipője, átmeneti kabátja, a kinőtt és szakadt farmer helyett vállalható gatyója, ép zoknija, a mérethelytelenné vált tornacipő helyébe pedig egy számmal nagyobb a zsákjában

Jellem a tojásból

Szerző: FiloSzofi

Az egyéves,

aki a testvérei mellett kialakult játéksittben nő fel,

egész nap azzal a néhány tárggyal játszik,

amit születésnapjára kapott.

(Beleértve azt a tesója által készített, kartonból ragasztott csörgőt is,

mihez hasonló egyébként tucatjával hever a kis kreatívunk asztala körül.)

Talán lesz valaki a családban,

aki törődik a többiek jóérzésével?

A pszichológus kérdez: Érdemes-e hánykolódni?

Szerző: Fakirma

Mit tesz a pszichológus, amikor iskolás fiára reggelenként menetrendszerűen rátör a hányinger? Ha esetleg kétség merül fel a család részéről a betegség komolyságát illetően, a hitelesség kedvéért bármikor rókázik egyet.. A rejtélyes kór kizárólag  hétköznap reggelenként támad, hétvégén a kis beteg már hajnali hét órakor  vehemens életerővel cseszteti szundikálásról álmodozó rokonságát.

a) Vesz a fiának egy terhességi tesztet.

b) Saját hipochondriáját vetíti ki a fiára, és aggódni kezd:  a legjobb esetben is minimum gyógyíthatatlan agydaganatról lehet szó. Amikor este hazaérkezve azzal szembesül, hogy a kímélő üzemmódra kapcsolt gyerek a vergődés közepette húga fejét kék színű körömlakkal szövegezte fel (Hülye vagyok, buta vagyok...), az irreverzibilis agykárosodást biztosra veszi.

Megfejtés: Kukorelly Endre

Szerző: FiloSzofi

A tegnapelőtti feladvány, a dünnyögésem szerzője, derűm megihletője: Kukorelly Endre. Marcsi olvasónk részéről, akinek itt is gratulálok, megfejtés már érkezett, de ígértem a teljes a költeményt, és a kötetet is illene megmutatni, mi több ajánlani!


A vers egy gyerekvers kötetből származik, a címe: Samunadrág, komolyabb dolgok hat és háromnegyed éveseknek.

A kötet Tettamanti Béla rajzaival teljes, miatta lett a könyv másfél évesen Bú kedvence, a humoruk, azt hiszem, nem áll távol egymástól. Minden kültőnek ilyen grafikust kívánok, sőt, mindannyiunk mellé egy saját karikaturistát!

A versek a hat és háromnegyed éves kor létállapotában fogantak, amit majdnem bármennyi évesen felvehetünk.

Apropó, kinek van zöld szandálja? Kérem írjon!

(És küldjön képet!)

És akkor, íme a vers:

Közellenség

Szerző: Lotte   

Gondban vagyunk a nagyfiammal. Nemcsak én, a családunk apraja-nagyja. Még csak kilenc éves múlt a télen, de nyilvánvaló jeleit adja a kamaszodásnak. Mindig átlépi azt a bizonyos határt, amivel kiveri  a biztosítékot annál, akivel aktuálisan konfliktusba keveredik. Vibrál körülötte a levegő: ahogy hazaér, mindenen áthatoló hangján utasít, követel, átrendezi/felforgatja a lakást, vagy egyszerűen csak nem válaszol tizedszer sem a kérdéseinkre.
Okos fiú, akivel az iskolában nincs semmi probléma. Tanítónénije kimondottan szeretettel, sőt zavarbaejtő szuperlatívuszokban beszél róla. Nincs okom kételkedni a szavaiban, az iskolában tényleg jófej, mi több olyan proaktív vezéregyéniség, aki mindig inkább jó irányba navigálja a közösséget. (Most éppen zászlót kell varrjak a 3. B-nek, akik hamarosan párttá alkulnak, s ha tehetnék, elindulnának az áprilisi választáson is a gyerkek érdekképvisletében.)
A jegyeire sem lehet panasz, a "guruló átfordulás hátra" (ismertebb nevén: hátrabukfenc) kivételével talán csak egy zongora négyese van, s egyáltalán nem jelent számára megerőltetést ez az eredmény, gyorsan tanul, kiváló memóriája van. Büszkék lehetünk rá, jól teljesít minden mérhető fronton.

Kiscsikó a taposómalomban - hétfő reggel

Szerző: FiloSzofi

Hétfő reggel. Bú nehezen mozdul, pedig nagyon komolyan veszi, hogy az iskolába muszáj beérni.

- Nem bírok, nem akarok felkelni! Az iskolában csupa unalmas dolgot tanulunk.

(Kezd begerjedni, egyre mérgesebb.)

- Unalmas, mint a fehér tej!

APigeonNamedFrankie

"Mi kék

 az ég,

 Mi  zöld a szandálom"

Mondogatom az iskolából visszafelé jövet. (Köszönet a költőnek, akinek a neve a feladvány.)

Toalett Gender:(Pszicho)drámai

Szerző: Fakirma

Azért járok pszichodrámára, hogy a hétköznapi nehézségeket megtanuljam feldolgozni, illetve a gyerekeimtől és a velük együtt járó tárgyi és szellemi környezettől havonta egyszer egy napra megszabaduljak. A terápiás szerződésben arról szó sem volt, hogy a lazulás napjain olyan traumával fogok szembenézni, amelyekkel egyáltalán nem akarok. Bartoserika fóbiámmal derekasan  birkózom otthon, szerintem egészen jó úton haladok, ahhoz azonban még nem elég érett a személyiségem, hogy a terápiás térben is szembesüljek az ízeltlábúakkal, és a csigafiúval:

Átutazóban

Szerző: Fakirma

Múlt és jövő között

Mostanában az elmúlás mifelénk állandó aktualitás. Királykisasszonynak többek között leesett az is, hogy a halál nem átmeneti Hófehérke-szundi, hanem végleges és elkerülhetetlen valóság. Amikor épp nem valami eszement baromságot követel rajtunk, és nem is a kishúgát gyepálja, akkor idejét legszívesebben vinnyogással tölti,

Mama, te meg én sose nem fogunk meghalni ugye?

Nincs más válasz, basszus, csak a dermesztő igazság,

izé, de meg fogunk...
Hiába gyűrjük a világvallásokat, a gyerek továbbra is a nyakamban szűköl,

utálok élni, utálok élni, mert meg fogok halni!

Magabiztos lazaságom álcája mögött  neurotikus bölcsességétől kiver a víz, hatévesem rémült tekintetében saját félelmemet látom.

Böjti menü - Vöröslencse leves

Szerző: FiloSzofi

Böjti menü sorozatunkban olyan ételeket igyekszünk összegyűjteni, amelyek nemcsak húsmentesek, de egyszerűek is.

Milyen  a jó böjti menü? Finom, de nem ínyenc. Könnyen elkészíthető, hogy a figyelmünk ne az evés körül forogjon egész nap. A gyerekek is egyék, de ne legyen mindig tészta.

10 perces vöröslencse leves

Teszteltem. Ma 11.05-kor elkezdtem felvágni a hagymát, 11.15-kor a tűzhelyen rotyogott a leves.

Egyedül újjászületni is nehéz

Szerző: FiloSzofi

Jó nekem, mert törekszem a megújulásra.
Rossz nekem, mert a bajaim késztetnek erre.
Jó nekem, mert van hova fordulnom, az évszázadok keresztény bölcsessége az útmutatás kiapadhatatlan turkálója.
Rossz nekem, mert korom és környezetem tipikus bajaival küzdök, ugyanott van a vakfoltom, mint a mellettem állóknak.

Csapjunk a lecsóba!

 Tételmondat:
Korunk csapdája, avagy az individualizmus túlpörgése, hogy a bűnt beletoljuk a személyiségbe.

Hallottam lelkipásztori tapasztalatról, miszerint azért is nehéz a gyónókkal, mert valójában nincs bűntudatuk, ezért vezekelni sem tudnak. Ezért felszabadulni sem.

Azt hiszem, ez a megállapítás rám is vonatkozik. Inkább hibásnak érzem magam, mint bűnösnek.
Egy dologban tudom, hogy a bűn táborozik bennem: a szeretetlenségben. Mert ez annyira nyilvánvaló ellentetje, tagadása az isteni parancsnak. Ám ez is alig több, mint intellektuális belátás.

Erősebb az "I'm sorry!", mint a "Bocsánat!". Sajnáljuk, pusztán csak sajnáljuk. Igyekszünk fejlődni.

Háború - könnycseppek egy kisgyerek szemében

Szerző: Lotte   

Tegnap este az M2-n futó gyerekhíradót nézték a kicsik, amit néhány perccel később a műsorrendben a fél nyolcas (rendes) híradó követett. A kádban ülve hallottam az átszűrődő vészjósló híreket Ukrajnáról, Putyin kétértelmű kijelentéseiről, a Krím félszigeten zajló eseményekről.
Néhány perc múlva kislányom sírva futott be mellém, patakokban folytak a könnyei arcocskáján, s egyre csak ugyanazt kérdezte újra és újra: "Anya, ugye nem lesz háború?!"
Próbáltam megnyugtatni, zaklatott kis lelkét lecsendesíteni, miközben mélyen ismerős volt ez a zsigeri félelem a szótól, ami mögé csak híradásokból ismert riportokat, filmeken látott képsorokat és könyvekben olvasott rémisztő történeteket képzelhettünk mindketten: háború.

Heti Muníció: Csizmás Kandúr játszóház

Szerző: Fakirma

Amikor egyszer majd a kölykök kinőnek a parazita szimbiotikus létformából, lesznek olyan magunk mögött hagyott gyermekbarát tevékenységek, amelyeket nem fogok visszasírni. A játszóházak steril boldogsága biztos nem fog hiányozni. Hálátlan nyafogás lenne azonban a fedett játszóterek fikázása, mert alapjában véve kegyes műfajnak számít a gyerekszórakoztató iparban: egy babzsákon döglődni zöld tea szürcsölése közben kétségtelenül elviselhetőbb tevékenység, mint a játszótéren favárak lécei között préselődve gyereket másztatni, vagy állatkertben büdös vízilovakat etetni.

A Csizmás Kandúr játszóház plakátjával waldorf ovink hirdetőfalán találkoztam először. Kíváncsi lettem, mert nehezen tudtam elképzelni azt a színes gyerekparadicsomot, ami a szigorú steineri kritériumoknak megfelel.

A hirdetésen Csizmás Kandúr egy olyan tuti helyre invitál, ahol a gyerekek igazi szobrokon mászhatnak. A zuglói játszóház azonban nem múltbeli csökevény, mint kedvenc szoborparkom, ahol fiaim hajdan gondtalanul ugrabugráltak kommunista hőseink jobb sorsra érdemes testrészein.

Egy nagyon gender toalett

Szerző: Lotte     

Egy kedves olvasónkat megihlette Fakirma méltán népszerű, illemhelyekkkel foglalkozó képsorozata, a Toalett gender-tender. Mónikának hála ezúttal egy szigorúan gender-tudatos olvasói különkiadással jelentkezünk. A kép önmagáért beszél: fiúk és lányok végre ugyanazon kilincsért nyúlnak, ha utóléri őket a biológiai nemek közt nem válogató szükség:

,

 

Tényleg, hallottatok már Belgium gender-tudatos újításáról? Egy friss szabály szerint a megszületett belga gyerekek automatikusan mindkét szülő nevét megkapják majd. Nagyszerű! De gondolkodjunk egy kicsit tovább! A kétnemvű csöppségek gyerekeinek már négy, az unokáinak nyolc, dédunokáinak pedig tizenhat neve lesz.... Hát nem bájos? Csak hogy anyuka jogai nehogy sérüljenek.

Méghogy nincsenek forradalmi vívmányai a XXI. századi Európának! Lássátok, érezzétek, ahogy kibontott vitorlákkal csak úgy hasítunk a hülyeség  egyenlőség végtelen tengerén...