Anyaság középfokon

Szerző: Fakirma

Ismét túléltünk egy iskolai tábort. Az idei síturné veszteség-listáján csak egy pár síbakancs szerepel, ami vitathatatlan előrelépés a tavalyi kulcscsont-töréshez képest.  Én is sokat fejlődtem: anyai aggodalmaimat az itthon maradókra zúdítva Bendőt  naponta egyszer zaklattam egy gyors, para-mentes telefonálás erejéig (az utazós napok nem számítanak, a közúti közlekedés olyan kivételes veszélyhelyzetnek minősül, ahol az anyai hisztéria felülír minden játékszabályt).

Este tehát boldogan kucorgunk a kanapén, s hallgatjuk Bendő meséjét ócska vacsorákról, szőrös-szívű tanárokról, és király kártyapartikról. Az eltűnt bakancs helyett olyan szavak költöznek be hozzánk, mint ego, identitás és szuverén, nincs mese, a kamaszkor a szókincset is könyörtelen hatalmába keríti..

Hallgatok és gyönyörködöm majdnem-emberré cseperedett fiamban. Aztán nem tudom, miről mesél, a gondolataim messze járnak.

Ki vagy-vagy? 12.

Szerző: Onleány

Férfi arcszőrzettel vagy anélkül?

Kikichoo munkája az etsyn

Sose volt szakállas barátom, bajszos még annyira se. Kislánykoromban viszont rettegtem egy szakállas rokontól. Szegény, mikor örvendezve felemelt, hogy megpusziljon, mindig elsírtam magam. A szakállas Széchenyi mégis idol. Ambivalencia. (Lotte)
Úton-útfélen hangoztattam, hogy én bizony szőrös arcú férfival sosem...Ne nézzetek tök hülyének, de csak nemrég vettem észre, hogy Embernek szakálla és bajsza van. No nem az a nagy bozont, de azért nem összekeverhető a borostával. Ennyit az elveimről (és a megfigyelőképességemről). (Fakirma)
Egy kis keménység az arcon nekem mindig imponált. A nagyon kimódolt rajzolatok ellenben visszatetszők. Na és ez olyan mint a női kalap, vagy a cipő: az a kérdés,  hogy milyen. A macskabajusz, meg a Freddie Mercury féle nagyon nem, meg a teljes ősemberszőrzet sem. (Szofi)

Depressziós hajlam vagy kiegyensúlyozottság?

Lelki Zöldségek: Hol lakik a boldogság?

Szerző: Fakirma

Nem tudom, ti szeretitek-e a reggeleket, én rendszerint jókedvűen ébredek, s először az jut eszembe, hogy ha már ilyen szerencsésen túléltem ezt az éjszakát is, luxus lenne a napot búslakodásra fecsérelni, inkább boldog leszek. Persze egészen másfajta gondolatok járnak a fejemben akkor, amikor arra ébredek, hogy Füles saját bejáratú esőfelhője épp az én fejem fölé költözött át a Százholdas Pagonyból, de maradjunk az A verziónál, ma pozitív gondolatokra serkentő Lelki Zöldségekre készülök.

Csuda dolog ez a boldogság. Minden ok nélkül egyszer csak bekukkant hozzám, máskor meg süthet a Nap, a gyerekek átkapcsolhatnak anyakímélő üzemmódba, Ember haza talicskázhat egy rakás lóvét, boldogság meg sehol, csak az a bizonyos esőfelhő... Mániás-depresszióval ne gyanúsítsatok, ettől aztán végképp lehangolódom, optimista bejegyzésnek meg lőttek..

Lélegzetvételnyi különbség: parazita vagy emberi lény? - avagy minek tekintjük a magzatot?

Szerző: Lotte

Nagyot kellett sétálnom, hogy kiszellőztessem a fejem és haza tudjak indulni három kisgyermekemhez egy a nők reprodukciós jogainak védelmére szervezett konferencia után.

.........................................................................................................

Abortuszszigorítás előtt? címmel tartott pénteken konferenciát a Patent Egyesület (teljes nevén a Patriarchátust Ellenzők Társasága) a Budapesti Európai Ifjúsági Központban. (A kérdőjel egyébként technikai nehézségek miatt kopott el utóbb, ugyanis - elmondták - "nem engedte kiírni a számítógép", így a projektoron kivetítve immár kijelentésként szerepelt.)

A szervezők képviselője és a másik négy (külföldi) előadó az új magyar Alaptörvény egy mondata kapcsán érezték elérkezettnek az időt, hogy a hazai abortuszszabályok védelmében nemzetközi összejövetelen elemeljék fel hangjukat.  Spronz Júlia, a Patent vezető jogásza szerint ez a mondat "hungarikumnak" tekinthető: az Alaptörvény Szabadság és felelősség fejezetének II. cikke, mely így hangzik: "Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg." A második mondat második fordulata tehát védelmezendő személynek tekinti a magzatot, a szervezők szerint magában rejtve ezzel a nők reproduktív jogai korlátozásának lehetőségét. (Tény jelen állás szerint, hogy változatlan formában hatályos a  Magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény, mely az abortuszszabályokat tartalmazza. Megfontolandó lenne különben az abortuszszabályozást nem a magzati élet védelme címén szabályozni, antagonisztikus ellentmondás feszül ugyanis a cím és a tartalom között.)

KitűNő - Keresztes Ilonával beszélgettünk

Szerző: FiloSzofi, Lotte

Született nő. Született édesanya. Szilárd értékrendjét a szeretet és a szavak erejével közvetíti családjának, rádióhallgatóknak, családalapítás előtt álló fiataloknak.

Az Onleány Társasblog eheti beszélgetőtársa Keresztes Ilona volt, a Vendég a háznál és a Smink nélkül című rádióműsorok népszerű szerkesztő-műsorvezetője.

Onleány: Két női műsor készítésében is részt veszel a Magyar Rádiónál, az egyik a nagy hagyományokkal bíró, idén húsz éves Vendég a háznál, a másik a Smink nélkül. Az előbbit szinte minden mára felnőtt nő ismeri, úgy tűnik bevonult a közös emlékezetbe. Hozzád melyik áll közelebb?

Keresztes Ilona: Mindkét műsor letisztult profillal rendelkezik. A Vendég a háznál a gyermeknevelés kérdését járja körül, a Smink nélkül a női lét sokszínűségével foglalkozik. A két műsor között az anyaság a kapocs, hisz e témát mindkét műsor érinti, csak más-más szempontból: Az egyik a gyerekre, a másik az anyára fókuszálva.

A Vendég a háznál cím magában foglal egyfajta hozzáállást, hitvallást is a gyerekneveléshez.

Igen, azt kívánja hangsúlyozni, a gyerek nem a tulajdonunk, hanem egy másik ember, aki a segítségünkkel ugyan, de önálló, szuverén felnőtté válik. Felelősek vagyunk érte, otthont kap nálunk, de nem örökre. Átlagosan huszonöt évet tölt otthon egy gyerek, és ennek többszörösét a szülői házon kívül.

Erről eszembe jut az ókori görög vendégbarátság fogalma, amely utódokra is öröklődő szövetségi viszonyt jelentett. Akik vendégbarátságot kötöttek, eltörtek egy cserepet, amelynek egy-egy darabját eltették. Az összeillő darabok tulajdonosai később ezzel igazolhatták, hogy részesei a szövetségnek. Ugyanígy a bármilyen messze szakadt gyermek sincs egyedül a világban…

Emberek az Avason

Szerző: Lotte

Falfirka valahol az Avason

 Azzal kezdeném, hogy egyáltalán nem volt kedvem gyurcsányozni. De a közéleti porond legelképesztőbb figurája nem nyugszik, újra és újra előáll valami hajmeresztő ötlettel, s jól kalkulál, nálam ugyanis rendre kiveri a biztosítékot. Most épp Miskolcon, az Avason vendégeskedik: kutyákkal végezteti a kis- és nagydolgot, és vendéglátói csinos lányával rója a környéket.

Történelem in live - avagy egy túl hosszúra sikerült komment

Szerző: Lotte

Falurombolás elleni tüntetés, 1988. június 27.

A falurombolás elleni tüntetés óta megszámolni  sem tudom, hány tüntetésen vettem részt. Már vagyok olyan öreg, hogy személyesen éltem át a taxisblokád idején az Antall-kormány melletti szimpátiatüntetést is, úgyhogy nem mondhatom, hogy a szombati Békemenet az első lett volna e különös, ritka műfajban, mikor nem valami ellen, hanem valamiért vonulnak utcára. 

Apukám vitt el annak idején a köztársaság kikiáltását élőben megnézni, iskolába se kellett aznap mennem, de félig gyerekként is átélhető volt a déli harangszó zúgása mellett a történelmi pillanat emelkedettsége. Aztán harcosabb idők is jöttek, a "médiaháború" idején is ott voltam apukám és anyukám kezét fogva, mikor Juszt se Baló!-t skandált a tömeg. Egyik legmegrendítőbb emlékem pedig, mikor - már gimnazistaként - Antall József ravatalához álltunk sorba barátokkal némán, órákon át a metsző, decemberi szélben fagyoskodva.

Riposzt: Bayer ihlette (majdnem) politika-mentes gondolatok

Szerző: Fakirma

 Nem rajongok se a politikáért, se a riport műfajáért, de le a kalappal Stumpf András előtt, Bayer Zsolttal készített jó kedélyű beszélgetését az első betűtől az utolsóig elolvastam. A legjobban azért annak örültem volna, ha eltitkolja riportalanya nevét, áldott tudatlanságomban most (h)onleányi lelkesedéssel tapsolnék: végre egy laza, nyitott, önkritikus fideszes arc, pont abból a fajtából, akire a hazának manapság égető szüksége van. Persze Bayer Zsoltnak miden oka megvan a vidám és nagyvonalú vélemény-nyilvánításra például a Klubrádió ügyében, a hétvégére összedobott pipec szimpátiatüntetés után nem csoda, ha túlteng benne a mámor. A riportban a békemenetről visszafogott szerénységgel nyilatkozik, továbbá az is kiderül, szerinte megbukott-e Schmitt Pál a doktoriján. Megboldogult Rockenbauer Pál pedig örvendhet a mennyekben, úgy tűnik, előkerült a lóvé és a méltó utód a Másfélmillió lépés  felturbózott változatához. Ha kíváncsi vagy, mit hallgat liberális Bayer Zsolt délután az autójában, feltétlenül szaladj le az újságoshoz egy Heti Válaszért, ha pedig érdekel egy családi társasjáték és a békemenet kapcsolata, bátran kattints a tovább gombra  (a világra különlegesen nyitott olvasók választhatják mindkét opciót)!

Azok a régi gyerekbetegségek...

Szerző: Lotte

Csupamosoly kislányom tegnap este nem a megszokott étvágyával vetette rá magát a vacsorára. Rutinos anyukaként, aki már túl van jó néhány gyerekbetegségen, azonnal nyúltam is az aprócska homlokhoz. Most se hiába, kézzel is éreztem, hőmérővel igazoltam: itt bizony, láz van! A túlhevülés csillapítása után jókedvűen folytatta estéjét, játszott, bohóckodott, mint mindig. No, de ilyenkor szabály, hogy bármennyire is jól van a kis beteg, nincs másnap ovi. Így hát Csupamosoly leplezetlen örömmel kortyolta reggeli kakaóját abban a boldog tudatban, hogy beütött a nem várt szabadság.

Nincs is édesebb érzés, mint egy enyhe, múlékony kis betegség kínálta legalitásban kikapcsolódni a mindennapokból!

Nemtelen támadások

Szerző: Lotte

Szép, új világ?

Becsszó, nem akartam, de újra belebotlottam egy provokatív gender-sztoriba. Lehet, hogy kezd unalmas lenni, de megint nem tudok szó nélkül elmenni mellette. A hatásvadász cikkben a már sokszor megénekelt történet szerepel egy kisfiúról, akit feminista blogot író anyukája (jaj, bocsánat 1-es vagy 2-es szülője!) és élettársa tudatosan nemtelennek nevel. (Egyébként nem is értem, egy feminista nem épp a női nem védelmére teszi fel az életét, vagy lemaradtam valahol, s ez már nem is feminizmus, hanem neutralizmus? Magas ez már nekem, mint lónak az a bizonyos farzseb!) 

Tigrisanya színre lép, avagy ki magyarázza a fiam bizonyítványát?

Szerző: Fakirma

Noha laza vállvonogatással úgy teszek, mintha nem érdekelne, de nálunk a január legfontosabb eseménye mégis csak a félévi bizonyítványok kézhez vétele. Idén is túl estünk rajta, Bendő az elvárásoknak megfelelően nem okozott meglepetést. Megnyugodhattam, hogy az iskola továbbra sem ítéli fiamat a társadalom peremére taszított zsenik sorsára, de azért ismét egy nagyon menő bizonyítvánnyal jutalmazta őt teljesítményéért. Így hát elismerően vakargásztam meg a feje búbját, majd útnak indítottam az iskolai sítáborba. Első félév kipipálva.

Hurrá hétfő! - A tanév derekán

Szerző: Lotte

Lefújták a 2011/12-es tanév első félidejét, a Karácsony emléke halványul, lassan a szőnyeg alá került tűlevelek is mind a porszívó gyomrában végzik és szemmel láthatóan hosszabbodnak a nappalok. De még szinte levegőt se vehettünk, máris itt a gyerekeseket érintő következő kihívás: a farsang időszaka.

De haladjunk szép sorban! Az előttünk álló hét ugyanis a szülői értekezletek jegyében telik a legtöbb családban.

Ki vagy-vagy? 11.

Szerző: Onleány

Szépirodalom vagy ponyva?
Régen el se tudtam képzelni, ki az a csökevényes aggyal rendelkező, igénytelen állat, aki ponyvát olvas. Most már tudom a választ: én vagyok az. (Fakirma)
Ponyva csak végső esetben, ilyenkor jólesik, de utána üresség marad. (Lotte)
Életem első ponyvája olyan nagy hatással volt rám (Robin Cook: Kóma), hogy évekig sebész, vagy kórboncnok akartam lenni. Egy disznóölést végigkommentáltam az egyes szervek működésének leírásával. Azóta nemigen olvastam ilyesmit, hacsak Agatha Christie-t nem számoljuk ponyvának. De egyelőre se gyilkos, se nyomozó nem szeretnék lenni. Egy angol vidéki birtok tulajdonosa már inkább. (Szofi)

Csomagolt tízórai vagy zsebpénz a büféhez?

Jó háziasszony.hu

Takarékossági és táplálkozás-tudományi okokból csomagolom az uzsonnát. Aztán reggel, amikor meglátom a fiúk iskolába-menős, szomorú arcát, akkor kapnak még egy kis uzsonnapénzt is. (Fakirma)
Múltkor meglepve pakoltam ki délután Busafej táskájából a meg nem evett tízóraiját. Kiderült, hogy magával vitte a zsebpénzét és elköltötte a büfében Dörmi szeletre meg mogyoróra. Egy gyerek szemében a büfé kínálata és a vásárlás mindig izgalmasabb. A tízórait csak utólag, visszatekintve értékelik. Egyébként csomagolok minden nap. (Lotte)
Mekkora szidást kaptam annak idején, mikor rajtakaptak, hogy a megállóban vasalt szendvicset veszünk reggel az osztálytársammal! Hetek óta ácsingóztam utána, pénzem ritkán volt.
Én, természetesen, ha eljön az ideje, szuperegészséges és egyben finom, változatos uzsonnát fogok csomagolni a gyerekeknek. (Szofi)

A magyar kultúra kincsesdoboza

Szerző: Lotte

A Magyar Kultúra Napjára ajándékul egy kortárs remek, Szálinger Balázs verse:

Szálinger Balázs

Audiencia Benedeknél

Atyám, te ősz vagy és tiszteletreméltó,
És a csodákhoz Rómában közel állsz,
Ha szólsz, ólomsúly gurul szét a világban,
Nemes szívedben nem tör utat a láz,
Jól tartanak, s itt orvoshadak vigyáznak,
A szolgaságod mégis a legnagyobb,
Bölcs vagy, türelmes, te mindenek tudója,
Hát mit lépsz arra, hogy szerelmes vagyok?

Lelki Zöldségek: Kalandozások öt ujjal a négy ujjúak társadalmában

Szerző:  Fakirma

Még dolgozó nő koromban egyszer egy projekt-munkán együtt ügyködtem egy velem nagyjából egyidős fiatalemberrel. Remekül megértettük egymást emberekként, és szakmailag is felüdülést jelentett a közös munka. Amolyan munkaházassággá nőtte ki magát a kapcsolatunk: én élveztem, hogy ízig-vérig nőként rábízhatom magam, s adhatom lágyságomat és kreativitásomat, ő pedig mindezt férfi aggyal logikus formába öntötte, a munkát megszervezte. Bár barátok nem lettünk, de megszerettük egymást, én sokat fecsegtem, ő sokat hallgatott, szóval szép rendben ment minden. A munkánk bámulatosan sikerült, az elismerést és a pénzt bezsebeltük, aztán amikor itt volt az ideje örök búcsút mondani egymásnak, akkor meglepetésemre meghívott magához egy kávéra.

Lovagiasság életveszélyben - avagy a gender mainstreaming mellékhatásai

Szerző: Lotte

Érdekes felvetésről olvastam tegnap, a Costa Concordia tragédiája kapcsán. A cikk sajátos összefüggésbe helyezi a szinte pontosan száz év különbséggel szerencsétlenséget szenvedett Titanic és az egy hete szerencsétlenül járt luxus óceánjáró elsüllyedését. Az adatokat és a szemtanúk elmondásait figyelembe véve a férfiak életveszélyben tanúsított viselkedésének jelentős változásáról számol be az írás.  Míg a Titanic 2201 utasa közül a nők 75%-a menekült meg, s ez társadalmi osztályhoz tartozástól függetlenül igaz volt, addig  a Concordia esetén ez a nemi különbség már egyáltalán nem volt tapasztalható.

Riposzt - Hány diplomás marad talpon?

Szerző: Lotte

A mai Válaszban Zsuppán András ír arról a "kíméletlen fogyókúráról", amelyre a kormányzat kárhoztatta  a felsőoktatást. Az új szabályozás szerint valóban radikálisan, 53 ezerről 34 ezerre csökkent az államilag támogatott férőhelyek száma, további 15.500 hallgató pedig részösztöndíjasként tanulhat, azaz az állam fele részben fedezi tanulmányaik költségeit. A többieknek pedig fizetni kell. Nem is keveset.

Tudom, nem elegáns két megszerzett diplomával a zsebemben (igaz, az egyikért kőkeményen fizetnem kellett, dolgoztam is érte) az újabb generációk esélyeinek csökkenését helyeselni, mégis van néhány megfontolás, ami vitatkozásra késztet a cikk írójával, aki "elvesző, záródó kapuk előtt álló nemzedékről" ír.

Toalett Gender - Igénytelen

Szerző: Fakirma

Íme, egy ajtó, ami egy belvárosi, mérsékelten puccos - amúgy ízlésesen berendezett és tiszta - szórakozóhelyen sokkolja az arra tévedőket:

Táblakrétával megálmodott alkotás a vasajtókon

 Csalódottságom  határtalan volt, amikor reményekkel telve, fényképezőgéppel a kezemben megláttam a mocskos vasajtókat, a halabasza módon, krétával pingált jelzésekkel (az igazság az, hogy mérgemben én töröltem le a férfi karika felét, a nőiét lehet, hogy egy hozzám hasonló hoppon maradt lesifotós tüntette el).

Úgy tűnik, ezen a helyen  nem sokat bajlódnak a külcsínnel, itt a gyors és alacsony költségvetésű megoldás a menő:

Félbehajtott A4-es lap golyóstoll-felirattal

Azon tűnődöm, vajon az alkotó milyen traumatikus gyerekkori emléket őrizhet a magánhangzókról, ami miatt nem járt nekik a mássalhangzóktól nem sajnált két dimenzió?

Mikszáth Kálmán születésnapjára

Szerző: Lotte

Százhatvan éve született Mikszáth Kálmán. Róla keresgélvén egy novellára bukkantam, amit végigbőgtem. Megosztom veletek, ez is ő.

A ló, a bárányka és a nyúl

Két nagyon szomorú időszakom van, amikor nem tudok mosolyogni: ha ilyenkor írok, ne vegyétek kezetekbe a dolgaimat - ha nem szeretitek a keserűt.

Ebből a két időszakból a forró nyárra esik az egyik, amikor a város megindul az erdő felé. Én magam is megyek a családommal együtt - de "valakit" itt kell hagynom. A másik időszak a zord télre esik, mikor az erdők indulnak meg a város felé.

Elvesztettem zsebkendőmet - Szeretetnyelvek inverz

Szerző: FiloSzofi

Irma posztját olvasva az jutott eszembe, hogy az udvarlás és udvaroltatás (hogy lehet ezt szebben mondani?) épp erre való lenne, hogy szimbolikusan, sűrítve bemutassuk egymásnak a szeretetnyelvünket, meg a szeretethallásunkat.

Én imádtam anno a kis játékokat, de bele is buktam néhányba, mikor kiderült, csak én játszom a szerepet, partner sehol, csak kerekedő szemek: - Most meg mit vár tőlem ez a liba?

Lelki Zöldségek: Élménybeszámoló a szeretetnyelvekről

Szerző: Fakirma

A szívességek szeretetnyelve Picassoval (Robert  Capa fényképe) 

A sok férj vitathatatlan előnyei közé tartozik, hogy az ember anyanyelvi környezetben tanulhatja a szeretetnyelveket. Bevallom, Chapman könyvét már kicsit untam (becsületemre legyen mondva, majdnem a végéig jutottam), ezért olvasás közben egy magam kreálta mentális kirakóval játszadoztam. Biztos ismeritek az olyan típusú fejlesztő játékokat, ahol mondjuk az erdei állatokat kell összeilleszteni a lakhelyükkel, no az én kirakómban állatok helyett életem férfi főszereplői szerepeltek a mindenféle odúk helyén meg a szeretetnyelvek álltak. Le a kalappal Chapman doki előtt, tudhat valamit a jólfésült fejével, képzeljétek, majdnem mindegyik pasit sikerült az öt dimenzió valamelyikével párosítanom!

Egy hűvös hétvége egyenlege

Szerző: Lotte 

Látszik, hogy elkényelmesített bennünket ez az enyhe tél, kicsit zordabbra fordult az idő, máris visszavonulót fújtunk minden kültéri hétvégi programnak. Ráadásul utolért bennünket a január ólmos fáradtsága, ami abban csúcsosodott ki, hogy vasárnap hajnalra Ő annak rendje és módja szerint  belázasodott: azaz egész nap nem ért a neve. 

Így aztán a hétvégénk igencsak punnyadósra sikeredett. Persze, az csak látszat, hogy ilyenkor kipihenhetné magát az ember, az ovis és kisiskolás korosztály ennél sokkal kegyetlenebb. Ők ugyanis fáradhatatlanok és örökké kreatívak.

Ki vagy-vagy? 10.

Szerző: Onleány

Karácsonyfabontás Vízkeresztkor vagy odázás?

A gyors szakítás híve vagyok. Drasztikus tempóban, rendszerint vízkereszt előtt kegyetlenül kidobom a fát az ablakon.(Fakirma)
Vízkeresztkor kivégzés, minden tüntetés dacára. (Lotte)

Odázás. De egy picit hamarabb szedem le, mint hogy teljesen elveszítse a varázsát. Amúgy a gyors karácsonyfaleszedő típus egybeesik a kegyetlen selejtező karakterrel, nem?(Szofi)

Francia bugyi vagy tanga?

A francia kiemeli a szép hosszú combokat, a tanga csak makulátlan popsihoz illik. Sajnos az utóbbit  nem engedhetem meg magamnak, de azért még egy francia bugyiban büszkén feszítek.(Fakirma)
Francia! Szebb is, kényelmesebb is. (Lotte)
Te jó ég, Irma, most akkor ne húzzak bugyit! Nagyon szeretem a francia bugyit, az esendőség bájára játszom a masszív lábacskáimmal. És legyen jó puha a szegélye, akkor szép ívet rajzol a csípőn, nem?(Szofi)

Szombat esti zene - ZAZ-tól HAZa

Szerző: FiloSzofi

Ugye ott hagytam abba az öreges posztnál, hogy majd kiülünk a ház elé és zenélünk, és akkor lesz boldogság. De ekkor már nehezen fog új dologba az ember, ezért jobb ha most elkezdjük, és soha nem is hagyjuk abba!
De amitől nagyon fel vagyok dobva, hogy a poszt elején még nem is sejtettem a csattanót. Lesz neki - zenei legalábbis mindenképp.

Kerestem hát egy ház előtti zenét, tudom, nem fogok újat mondani, de hallgassátok őt, ha már sikk, legyen francia:



Azon gondolkoztam, hogyan lehet megfogni ezt a ritmust; amilyen lehengerlő olyan idegen is, ez a zene nagyon máshonnan jön. Azzal szórakoztam, hogy egy-egy szakasz után leállítottam a zenét, és tovább improvizáltam. Persze azonnal eltértem az eredetitől - nem csak színvonalban, hanem mindenhogy. Azonnal átírtam a ritmust.

Megkérdeztem egy szűkszavú zenészt, hogy is van ez, a magyarázat a következőképpen hangzott: mintha Portisheadet kevernénk Django Reinhardtra vagy fordítva. Aha.
Portisheadtől az értelmi megértés után gyorsan továbbálltam, de Django Reinhardt érzelmileg közelebbi szoba. Viszont tényleg ki lehet keverni ebből a két színből, le a kalappal a meglátásért. Szűkszavú Zenész annyit még elmagyarázott, hogy az eleje kicsit dub-os (lassú hip-hop) lüktetésű, amire rájön a francia gipsy swing hangulat. Aha.

Dum spiro spero - Spiró György regényéről

Szerző: Lotte

Fakirma Riposztjára riposztolva jelzem, magam is megcsömörlöttem a felfokozott politikai évkezdéstől, amely századszorra is megmutatta, milyen alapvető felfogásbéli különbségek vannak magyar és magyar között, s ezek szinte lehetetlenné teszik az értelmes kommunikációt. A könyv, amit olvastam, most mégsem teljesítette be a hozzá fűzött reményt, tudniillik, hogy repítsen ki legalább az esti altatást követő percekre a körülöttünk lévő világ konfliktusözönéből, inkább annak mélységeibe és forrásvidéke felé kalauzolt. Mégsem bántam meg.

Spiró György 2010-es Tavaszi tárlata jó regény. Letisztult, már-már szikár stílus, arányos szerkezet, jól felépített történet.

Riposzt: Okkuljatok!

Szerző: Fakirma

 Nem tudom, ti hogy vagytok vele, én teljesen megcsömörlöttem a politikai perpatvaroktól, így aztán elkezdett érdekelni minden, ami nem politika. Talán ez magyarázza azt a mohóságot, amivel a Heti Válasz riportjára vetettem magam. Alapjáraton nem gerjedek a telejósokra, de Szőnyi Szilárdnak sikerült becserkésznie  egy igazán szórakoztató figurát (pontosabban saját bevallása szerint a jós cserkészte be őt). Fráter Azmona hithű okkultista, hivatalosan garantált sültbolond, pályaelhagyó telejós beszél a kulisszatitkokról, kellő sértettséggel, de minden orbán-gyurcsányozás nélkül, ami már önmagában véve is dicséretre méltó teljesítmény. Örömmel közlöm, hogy a politikai eliten kívül vannak mások is, akik kizsigerelik érzelmileg kiszolgáltatott és síkhülye embertársainkat!

Városi biciklizés praktikusan, stílusosan. Beszámoló

Szerző: FiloSzofi

Tegnap az Európa Pontban jártunk Irmával, úgy látszik minket is megfertőztek a skandinávok, a vivőanyag pedig már bennünk volt: a BICIKLI.

forrás

Igaz, Irma kocsival jött, de tudom (Ő még nem), hogy vár rá az a tűzpiros bringa, hogy tavasszal a szabadság titkos útjaira repítse. Majd figyeljétek a posztjait, az eddigiek futás közben fogantak, ki tudja, mit hoz ki belőle a bicikli.

Késtünk, lemaradtunk mindenféle megnyitóról, hogy miről, azt elolvashatjátok például a Cycle Chic blogon, vagy az  Európa Pont facebook oldalán és még sok más helyen.

Én azért mentem, hogy megnézzem a mozgalomteremtő Copenhagen Cycle Chic blog Monumental Motion című kiállítását a városi biciklizésről, és az azt követő divatbemutatót. A kiállításon Mikael Colville-Andersen fényképész és mobilitás-szakértő 50 fotóját láthatjátok még a hónap végéig az Európa Pontban.
A kattintás után pedig a ruhák és bicajok mellett néhány fotót is megleshettek a képgalériában

Cseh Tamás emléktúra a Lajos-forráshoz

kirándulós program

Egy jó kis kirándulós program a Zöldgömb Sportklub szervezésében jövő szombatra. 

(Részletekért katt a képre.)

Levél nővéremnek, 1977. (Szöveg: Bereményi Géza, ének: Cseh Tamás és Másik János)

Szexisen megöregedni?

Szerző: FiloSzofi

Régi újságok sorsán töprengtem a karácsonyi rendrakáskor,  a tétovázás pedig oda vezetett, hogy elmerültem a régi számokban. Most ide hozok egy cikket, ami frissen is, most is gondolkodóba ejtett: Hogyan öregedjünk meg szexisen? Balla Eszter írása Jane Fonda új könyvéről, a Prime Time-ról. A könyv 2011. augusztusában jelent meg az Egyesült Államokban.

 

A cikk nagyon jó, nem ül fel az adódó közhelyeknek, sokat mond a könyvről szeretettel és ízléses fenntartással. Az is kiderül belőle, hogy Fonda azért nem csak korban érettebb, mint egy fiatal divatmalac, a mondanivalója is összetettebb annál, mint hogy legyél öregen is szexi, és akkor boldog leszel. Hál'Istennek, ez azért megnyugtató, mert nincs lehangolóbb az időskori totál üresfejűségnél. Mindig kétségbe ejt, ha valaki végigevickélt az életen, amihez rengeteg bátorság vagy(és?) rettegés kell, és nem jutott tovább, mint hogy rendben van a szemöldöke.

Ha megengeditek, én most elrugaszkodom a cikktől, annál is inkább mert a könyvet nem olvastam, és ennél jobban nem is érdekel Jane Fonda. Inkább fejest ugrom a saját kérdéseimbe.

Heti muníció: Öreg ember nem vén ember

Szerző: Fakirma

Ilyen fejjel nem nagy kunszt életvidám könyvet írni

Az IKEA, a Volvo, Harisnyás Pippi és a Tetovált lány után a svédek ismét bebizonyították, hogy egy elfuserált éghajlatú országban is lehet  zseniálisat alkotni. Amikor Karácsony előtt a Libriben az Angyalka  kezembe nyomta a vadonatúj bestsellert ("Nesze, ezt küldöm Bendőnek, hátha két számítógépes vérfürdő között észhez tér!"), megdobbant a szívem. A könyv címe  (A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt) gagyi könyvborítójával együtt ugyan nem sokat ígért, de amikor megláttam az író  fejét, rögtön tudtam, hogy Jonas Jonasson az én emberem.

Allan Karsson egy öregek otthonából szökik meg 100 éves születésnapján. Nem egy fergetegesnek induló in medias res, de az olvasó néhány oldal után kénytelen belátni, hogy tévedett. A könyv egy igazi road movie, pontosabban nem is egy, hanem kettő. A jelenben bonyolódó szolidabb szál Allan tébolyult meneküléséről szól.

KitűNő - Interjú Gál Kingával, az Európai Parlament képviselőjével

Szerző: Lotte

Kolozsvári születés, évek óta brüsszeli élet. Négy fiúgyermek és ugyanennyi nyelv ismerete. 2009 óta második ciklus az Európai Parlament képviselőjeként és az Európai Néppárt magyar delegációjának tagjaként. KitűNő című rovatunkban Gál Kingával beszélgettünk.

Milyen a hangulat az Európai Parlamentben? A válság továbbgyűrűzése hozott változásokat?

Azt látom, hogy minden parlament - s ez alól az Európai Parlament sem kivétel – visszaveri a körülötte lévő fényt, leképeződik bennük mindaz, ami a világban történik. Így, természetesen, a világméretű gazdasági-pénzügyi válság is rányomja a bélyegét a hangulatra. Alapvetően a képviselők hozzáállása az európai ügyekhez nem változott, de kétségtelenül a válság kezelése vált az elsődleges feladattá, ami pillanatnyilag maga mögé utasít minden egyéb kérdést.

Csupa csalatás?

 Szerző: Lotte

Az elmúlt időszakban több távoli és közeli ismerősről derült ki: üzemszerűen vagy hébe-hóba csalja férjét, feleségét, esetleg esküvel még meg nem pecsételt párját. Őrjítő kétségek, nagy veszekedések, filmbe illő in flagrantik, válások és fogadkozások, hogy soha-soha többé!

Brüsszel a melegek és Gyurcsány védelmében?

Szerző: Lotte

Álmosan nézegettem át a ma reggeli internetes oldalakat, de hamar kipattant a szemem, mikor megláttam a következő hírt, miszerint Brüsszel a sikeres magyar pénzügyi tárgyalásokat két előfeltételhez: a melegek házasságának elismeréséhez és a Gyurcsány Ferenc elleni eljárás megszüntetéséhez kötné. 

Remélem, ez csak valami félreértés vagy félrefordítás vagy tudom is én, miféle tévedés eredménye, s valami fontos ember Brüsszelből hamarosan cáfolja a meg nem nevezett forrásból származó információt és elhatárolódik. Utálom az összeesküvés elméleteket, de ha ez a hír csak felerészben is igaz, mégis mit remélhetünk? Miféle globális agymenés ez?

Lelki Zöldségek: Elismerő szavak

Szerző: Fakirma

Ahogy a múlt héten ígértem, most következik Chapman doki első szuperfegyvere házaspárok számára az "ásó, kapa, nagyharang" projekt kivitelezéséhez.

Chapman abból a feltételezésből indul ki, hogy a zsörtölődésnél sokkal célravezetőbb a dicséret. Próbáltátok már? Szerintem nem csak a gyereknevelésben, de házastárs-idomításban is figyelemre méltó módszer. Nem szabad összekeverni az öncélú hízelgéssel ("jaj, drágám, olyan férfiasan áll az a kalapács a kezedben, verd már be azt a rohadt szöget a falba!"). Eltekintve attól az esettől, hogy a párod egy korlátolt hiú majom, csak akkor hat, ha az elismerés a szívedből, neki szól. Olyan könnyű egy házasságban természetesnek venni dolgokat: a megkeresett pénzt, a megfőzött ebédet, a befizetett számlákat, a tisztára csutakolt gyerekeket! Néha azért jól esne a nap mint nap csillagos ötösre elvégzett házi feladatokért kapni egy kis verbális buksi-simogatást! Talán gördülékenyebben mehetne minden...

Hősök, királyok, szentek (és Vitányi Iván) a Nemzeti Galériában

Szerző: Lotte

Felkerekedtünk vasárnap a gyerekcsapattal, hogy megnézzük a Nemzeti Galériában a Hősök, királyok, szentek című időszaki kiállítást, ami az Alaptörvény tiszteletére, a Himnusz és a Szózat egy-egy sora köré összpontosítva kalauzolja végig a látogatót a magyar történelem sorsfordító eseményein. 

Toalett gender: a pillanat, amikor azonnal dönteni kell

Egy gyöngyszem a Börzsönyből.

Itt nincs kecmec, meg társadalmi nem, ha nagyon kell, azonnali döntés szükséges!

Töltekezés

Szerző: Lotte

Téli tavasz a Duna-parton:

Ami sok, az sok: a Financial Times ötletelése a magyarok kontójára

Szerző: Lotte

Keresgéltem, mit is írnak rólunk a neves, mértékadó külhoni lapok. Következzen néhány részlet a Financial Times Magyarországgal foglalkozó, "Hungarian Coup Worthy of Putin" (Egy magyar puccs, ami Putyinhoz is méltó lehetne) című írásából:

„Az etnikai nacionalizmussal átitatott művet (Alaptörvény) az egypárti uralmi ambíció áporodott szaga lengi be. A magyarországi személyes szabadságjogok megszorítását helyezi kilátásba, valamint az állampolgárság másutt élő magyar kisebbségekre való kiterjesztésével instabilitással fenyegeti az etnikailag sokszínű szomszéd országokat.”

"Az alkotmány állami ellenőrzés alá kényszeríti a személyi lelkiismeretet és a hitet. Törvényen kívüli lesz az abortusz és az egyneműek házassága, korlátozzák a bevett vallásokat”, sorolja totál tárgyi tévedésben (hiszen az abortuszszabályozás nem változott, az egyneműek házassága pedig eddig sem volt lehetséges) a világ vezető gazdasági szaklapja.

„A jogállamiság a putyini Oroszországhoz igencsak hasonló módon az egypárti uralom alávetettje."

"Az autokratákat nem legitimálják a demokrata elődök bűnei”

"A tiltakozóknak odahaza vezetésre, külföldön támogatásra van szükségük. Ha a Nyugat felszólalhat a Maghreb-országok, vagy ha már itt tartunk, Belarusz politikai szabadságáért, akkor egészen biztosan megtehet valami hasonlót Közép-Európában is.”

"Kezdetnek megtenné, ha az EU más vezetői nyilvánosan adnának hangot félelmeiknek. A Magyarország és az EU közti alkudozás középpontjában a demokrácia áll. Hol vannak a kemény kijelentések Angela Merkeltől, Nicolas Sarkozytől és David Camerontól? Második lépés gyanánt a magyar minisztereket kellene kerülni a brüsszeli EU-találkozókon”, javasolja a lap.

"Európa-szerte feljövőben van a nacionalista jobboldal – az Igaz Finnektől a holland Szabadságpárton át a francia Nemzeti Frontig. A gyengébb demokratikus hagyományokkal rendelkező országok kivált sebezhetők. A fertőzés veszélyességét Európának most már igazán ismernie kell”, fejeződik be a Financial Times "Orbán Viktorról és diktatúrájáról szóló írása". (Ez már az Amerikai Magyar Népszava megjegyzése.)

Azért ami sok, az sok, ennek már fele se tréfa!  Kezdem azt érezni, amit annak idején a taxisblokádkor...

Aliz néni meséi

Szerző: FiloSzofi

Na, lazulásképpen kaptok néhány mesét, remélem, Aliz néni nem haragszik meg érte.

(Mosonyi Aliz: Magyarmesék. Medve Zsuzsi rajzaival. Magvető 2011.)

De nehogy aztán kombináljatok, hogy miért finom utalásféle-képpen! Bár tulajdonképpen...első gyakorlat, hogy nézzünk máshonnan magunkra és szórakozzunk, meg nevessünk.

Év vége felé a férjemmel esszencialista hangulatban voltunk, és csak úgy köptük a magvas állításokat:

Ő: "Ami Magyarországon nagyon hiányzik, az az arányérzék." Amikor ilyeneket mond, mindig nevetnem kell, és akkor legszívesebben behúzna egyet. Pedig amúgy igaza van
Én: "Ami ebben az országban rettentő hiánycikk, az a szívbéli vidámság." Ha valami ilyet mondok, olyan zsiványul néz rám, hogy legszívesebben behúznék neki egyet. Pedig amúgy igazam van, nem?

A könyvet egyébként karácsonyra kaptam az én kedves nagymamámtól!

Jöjjenek tehát a mesék:

***
Volt egyszer egy üdítőital, az Élet Értelme, a magyarok találták fel, és finomabb volt bárminél. Vették is mindenhol a világon, és híresek lettek a magyarok és gazdagok. Csakhogy akkor elkezdték felvizezni. Azt hitték, majd nem érződik rajta, de megérződött. Nem keresték többé az Élet Értelmét az emberek, és a magyarok elszegényedtek.

Toalett Gender - Walt Disney style

Szerző: Fakirma

A héten tartottunk egy csajos napot a két kicsivel, és ellátogattunk az állatkerti játszóba. Ők azért örültek, mert végre kimozdultunk otthonról, én meg azért, mert hódolhattam budiajtók iránti perverz szenvedélyemnek. Ők nem csalódtak, én egy kicsit igen. Ezek a műanyag gyöngyökből kirakott egerek nem igazán gusztusosak, ráadásul én nem is kedvelem Mickey-éket. Akkor már inkább Jancsi és Juliska, vagy a nagyon up-to-date-ek számára Bogyó és Babóca. Tetszik viszont, hogy gondolnak azokra a felnőttekre, akiknek nem volt gyerekszobájuk/tévéjük, illetve nem tudják, hogy a dolgok jelenlegi vaskalapos állása szerint a nők szoknyát, a férfiak pedig nadrágot viselnek.

Esti ernyedés

Szerző: Lotte 

Sikerült pár tündérmese után időben ágyba parancsolni a gyerekeket. Lebonyolítottam még néhány levelezést Busafej zongoratanárőjével a jövő heti nyilvános vizsgára való felkészülésről és a hittantanárnővel a közelgő farsangról, ahol Busafejnek kéne a tékozló fiú szerepét eljátszani. (Azért az iskolás kor kezdete tényleg vízválasztó, valami feladat és felkészülni való mindig akad, kár, hogy ovis korban, meg persze még korábban ezt nem érzi és értékeli egy szülő!)

Egy szó, mint száz, eljött a mai nap fináléja is, azt hiszem megérdemlem a jóféle vörösbort és a pillanatot, hogy lelkiismeretfurdalás nélkül felcsaphatom a laptopot körbeszaglászni, mi történt a mi kis szeretett virtuális homokozónkban. 

Pár éve jártam autogén tréningre (ne ijedjetek meg, semmi hókusz-pókusz, csak a pánikbetegség kezelésére a test minél teljesebb ellazulásának tanulása volt a cél), akkor terápiás céllal naplót kellett vezetni a rendszeresen végzett lazító gyakorlatokról. Az önreflexió gyógyító hatása persze nem újkeletű dolog, a napló műfaj pedig  tudottan-tudat alatt mindig ezt (is) szolgálta. Valami ilyesféle nekem ez a blog is, ami túl azon, hogy számomra örömöt ad a létezése, talán összeköthet távoli, ismeretlen-ismerős életekkel.  

Ezzel a bejegyzéssel pedig nem akartam semmit, csak a magam részéről lezárni 2012. január 5-ét, és megosztani veletek egy átlagos-dolgos-családos hétköznap este jóérzését, amiben nincs semmi, de semmi különös, csak az elvégzett feladatok reggelig kitartó röpke öröme - és az otthon melege. Jó éjt!

Heti Muníció: Kikötői történet

Szerző: Fakirma

 A vasárnapi csodás gyógyulások után hétfőn nagy napra virradtunk: Fakirmama két év után moziba készült, s a "mit vegyek fel az este?" izgalom az év első hétköznapját jócskán bearanyozta. A moziba öt perc késéssel, mosatlan hajjal, a reggel magamra kapott hányásfoltos farmerban érkeztem, de ez kit érdekelt akkor már? Nagy a kísértés, hogy nosztalgikus ömlengésbe kezdjek, de mindenki jobban jár, ha inkább ajánlok Nektek egy jó kis filmet!

Objektív kritikát ne várjatok, ennyi idő után ha a Cirkó Gejzírben a Vízipók csodapók egész estét betöltő filmje tárul a szemem elé, arról is csak szuperlatívuszokban tudnék most mesélni.

Csak halkan jegyzem meg, hogy némi hasonlóság azért akad a két film között.  Itt van például a hamisítatlan retro-hangulat: régi kredencek, kartonruhák, lepukkant bisztrók, és a felpuffadt arcú rockénekes csupa bájos gyermekkori emléket mozgattak meg bennem.

A hisztis tömeg megszólal

 Szerző: Fakirma

Lotte és Szofi össznépi hangulatról írt remek és találó beszámolói után most én is hozzáteszem a saját színem, azt hiszem, talán ez a legszebb példa arra, hogy Onleányok miként egészítjük ki egymást. Én és a családom a ronyózók táborát erősíti. No nem a fasisztázós-ökölrázós műfajban nyomulunk, csak a magunk neurotikus-szorongós módján csendesen gyártjuk a túlélési forgatókönyveket a különböző katasztrófahelyzetekre. A minap a gyerekszoba romjain üldögélve belelapoztam a lánykák egyik rajzfüzetébe, ahol a Mikulások, kiscicák és tündérkirálykisasszonyok között akadtam a képen látható rajzra. Kórházi Farkasunk a maga 20 hónapós módján készségesen magyarázta el nekem a képen láthatókat: "Apuca tente, bo (bor), kuka". Este a munkából hazaérkező Embert tetemre hívtam. Ő megvonta a vállát, s annyit mondott: "Ja, csak lerajzoltam a lányoknak, mi történik Apucával államcsőd esetén." 

Hát így élünk mi. És köszi lányok, hogy egy optimistább és emberségesebb alternatívát is felvázoltatok! Próbálok csitulni!                                              

     

 

Hiszti

Szerző: Lotte

Összefutottam egy ismerőssel, aki néhány hónapja elköltözött Belgiumba, épp csak hazarepült valamit elintézni. A röpke "mi van veled?" után elmesélte, hogy származását megtudván a munkatársai kérdéseket szegeznek neki, hogy mondja már el, mi történik Magyarországon?  Elképzelem a nyakkendős belga hivatalnokot, ahogy a királyság egyik irodájában a magyar köztársaságért remeg kávészünetben... Vicces.

Közben az egyszerűség kedvéért Magyarországot újra felcímkézték a jól bevált "náci" felirattal - miközben egyébként az izraeli nagykövet is jókedvűen falatozott az alaptörvény tiszteletére rendezett gálán. Gondolom, ő is az oldalbejáraton surrant ki...
A magyar alaptörvényről szóló német gyermekhíradó és a "több száz rézgombot és kristályhamutartót az Operából meglovasító" kormánytagokról keringő, bocsánat, tudatosan keringetett ostoba hírek hallatán pedig tényleg nem tudom, sírjak-e vagy röhögjek. Ha pár nappal hamarabb, a szilveszteri rádiókabaréban hallom, jó mulatság lett volna, most elkerekedett szemekkel figyelem a növekvő hisztériát.
Csak az a baj, hogy a toporzékoló gyerek mellett a szülők és a testvérek is frusztrálódnak, sőt, a szomszédok is utálják a hangzavart. Mindenkinek jót tenne egy kis lehiggadás.

Van-e köze az intelligenciának a politikai nézeteink cizelláltságához?

Szerző: FiloSzofi

A címben megfogalmazott kérdés onnan jutott eszembe, hogy majdnem írtam egy bejegyzést az utóbbi napok eseményei kapcsán, de aztán hagytam a fenébe.
Miért? Mert rájöttem, hogy a közlésvágyam mélyén az a hiú szándék lapul meg, hogy megmutassam, alapvető jobboldali beállítódásom mellett is képes vagyok a kritikai gondolkodásra, és közben elegáns találatokat is bevihetek a "másik félnek". Szóval csak sport lett volna, de nem volt hozzá elég ambícióm.
Majd írok talán enélkül a hiúság nélkül, ha jobban kikristályosodott a mondanivalóm retorikai győzelmen túli része. A győzelmet egyébként nem a jobboldalnak akartam volna kivívni (az nem nagyon menne), csakis magamnak, de vélhetőleg egy másik, nem célzott diskurzust nyitottam volna meg ezzel.

A 7. pontban meg eljutok addig, ami erre a blogra igazán nagyon tartozik.

"A tisztesség hosszútávon megéri!"

Szerző: Lotte

A hetvenéves Sólyom László, volt köztársasági elnök köszöntésére idézzük fel 2009. évi újévi beszédét:

A hétköznapok dicsérete

Szerző: Lotte

Újraindult az év, ismét ovi, iskola. Két hét kihagyással reggelek a régi ütemben: kakaó, tízórai a táskába, öltöz(tet)és, "mikor jöttök értem?". Aztán egy puszival elszórni a kicsiket oviba, iskolába, indulni a munkába, "dolgozóba". 

Január első hete: a munka és hétköznapiság ideje. Mikor a vacsora nem ünnepi ebéd maradék, hanem kenyér és felvágott. Mikor korán reggel ki-ki utcai ruhát ölt, s nem császkál tízig pizsiben. Mikor a gyerekek újra szabott időben megkapják a C-vitamint, s nem marad el a téli vitamindózis egy későre nyúlt vendégség miatt.  Mikor az a Jézuskától kapott játékok kezdenek beilleszkedni a gyerekszoba kaotikus sarkaiba. 

Januárban a hétköznapok rutinjával kipihenhető a szabályokat felforgató, öntörvényű ünnep. A hétköznapok ugyanis kordában tartják az embert. Megszabják szokásait, nyesegetik elhajlásait, visszafogják étvágyát és italfogyasztását. Persze az újrainduló hétköznapiságban mindig van valami visszafojtott szomorúság, az elmúlás borongós érzete, de ha jobban megnézzük, az újrakezdés lehetősége is. Jó ez a ritmus, akárcsak az évszakok váltakozása. Talán életemben először örülök a hétköznapoknak. 

Alaptörvény fehéren, feketén I.

Tízperces utazás a törvény betűin keresztül annak szelleme felé. Hogy tudjuk, miről beszélünk. Kommentár nélkül.

Magyarország Alaptörvénye

(2011. április 25.)

MAGYAR KÖZLÖNY 43. szám

Magyarország Alaptörvénye

(2011. április 25.)

Isten, áldd meg a magyart!

NEMZETI HITVALLÁS

MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelõsséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelõtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.

Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdõ õseinkre.

Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.

Most tényleg mondjam azt, hogy..."Hurrá, hétfő!"?

Szerző: FiloSzofi

Igencsak nagy hazugság lenne, ha azt mondanám, vártam ezt a hétfőt. Na de ettől még örülni lehet neki, ha már itt van! Aki itt ellentmondást szimatol, ne ijedjen meg, üljön fel a paradoxon hátára, és vitesse át magát a szakadékon. Emlékeztek Irma leírására a becsúszott negyedikről, akit nem vártak, de végtelenül örültek neki, és örülnek most is? Hát valahogy úgy értem én is.

Akinek tehát nagyon kopogós ez a januári hétfő, az próbálja megszeretni, mint egy kisbabát, amit ő növelget mindenki örömére. Én is ezt teszem. Eszem sok vitamint, és elkezdek helyet készíteni neki. Mert irtó jó lenne valami szerethetőt alkotni idén, ami talán már ma elindul. Miért is ne - mire várjunk?

Nemzetközi Szentágothai-év kezdődött

Szerző: Lotte

Legyünk nagyon büszkék! Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezete nemzetközi évet szentelt születésének századik évfordulója alkalmából a kiváló magyar neurobiológusnak, Szentágothai Jánosnak (1912-1994). 

A Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke, az első szabadon választott magyar parlament képviselője a Nobel-díjasokat megillető tiszteletnek és elismerésnek örvend a világ tudományos életében. 

Mártirma lefagy, avagy most van az "elég"

Szerző: Fakirma

Egy hónapja lakik köztünk fosós-hányós vírus. Időnként benéz hozzánk taknyos-hörgős barátja is, de ő  igazán rövid időre jön, épp csak azért, hogy megtörje hétköznapjaink egyhangúságát. Családanyáknak felesleges részleteznem a nálunk uralkodó állapotokat: száradó ágyneműk, összerohadt ruhakupacok, gyanús eredetű, sebtiben elkent foltok a szőnyegen, nem beszélve a szociális deprivációról, amitől mindannyian szenvedünk ebben az egyre nyomasztóbb karanténban.

Nincs is ezzel gond. Rutinos gyerekesek tudják, hogy a helyzet reménytelen, aztán - amikor már magad se várnád - a kölykök egyszer csak megrázzák magukat, betegség elfújva,  és ismét beköszöntenek a várva várt szürke hétköznapok.

Emlékeztető Gyurcsány Ferencnek a Gyorskocsi utcáról

Szerző: Lotte

Új év, régi tematika. A napokban fogalommá vált az új gyurcsányi  fordulat: a "Gyorskocsi utcai koalíció". A  rendőrségi autókat taxiként használó politikai erők ezt a "koalíciót" a magyar köztársaság és demokrácia véderejének elitcsapataként állították a kül- és belföldi nagyérdemű elé. 

Jól emlékszem egy 2009-es esetre. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején is ápolt már távkapcsolatot az első kerületi fogdával. Akkoriban testüregi motozást "küldetett" oda az ellene tiltakozó két civilnek. Ma a köztársaságért aggodalmaskodik ugyanonnan, megszokott üzemmódjában jó nagyokat kiabálva régi-új koalíciós társaival a világ minden irányába. 

Az emlékezetfrissítő beszélgetést Gyurcsány Ferencnek ajánlom. Csupán a pontosság miatt.

2009. március 15.

  A Gyorskocsi utcáról másképp