2013. július 5., péntek

KitűNő Frivaldszky Edittel - hivatása az élet védelme

Szerző: Lotte   

Impulzív, közvetlen egyéniség, három kislány édesanyja, aki elveiért immár nemcsak hazájában, de nemzetközi vizeken is harcba száll. Frivaldszky Edittel, az Együtt az Életért Közhasznú Egyesület elnökével beszélgettünk a krízisben lévő édesanyák segítéséről, az élet- és családok védelméről, valamint az uralkodó eszmei áramlatokról és azok megkérdőjelezéséről.

Mesélne kicsit magáról, honnan indult el, milyen impulzusok érték az élete során?
Karcagon születtem, egy bátyám van. Szolnokra jártam egy kéttannyelvű gimnáziumba, aztán a bölcsészkaron angol szakot, majd közgazdaságtant tanultam. A nyelvismeretnek az életem későbbi alakulása szempontjából nagy jelentősége volt, mert ennek köszönhetem, hogy megnyílt az út a családok- és az élet védelmével kapcsolatos nemzetközi kapcsolatok kialakítása előtt. Huszonkét éves voltam, mikor megtértem, huszonnégy évesen keresztelt meg Tomka Feri atya Káposztásmegyeren. Igazi közösségbe kerültem itt. Azóta férjhez mentem, s van három gyönyörű kislányunk: hét, öt és kétévesek.

Hogy kezdett életvédelemmel foglalkozni?
Egy multicégnél dolgoztam, s volt egy kedves kolléganőm, aki felhívott azzal, hogy számoljunk már közösen, mert attól tart, hogy babája van. Kétségbe volt esve, hosszú órákat beszélgettünk. Végül úgy döntött, hogy abortuszt végeztet, be is ment a kórházba, de amikor a műtősfiú jött érte, eldöntötte, hogy mégis megtartja a kicsit. Mikor hónapokkal később megszületett a baba, elmentem hozzájuk a kórházba és megköszönte nekem, hogy anya lehet. Ezzel az erős, személyes élménnyel indult minden.

2013. április 2., kedd

KitűNő - Az elfeledett Napkirálynő

Szerző: Lotte   

A Napkirálynő
Néhány napja egy baráti beszélgetés alkalmával hallottam róla: Napkirálynő, "Sun Queen". Micsoda nagyszerű név!
Ekként volt közismert néhány évtizede szerte az Egyesült Államokban Telekes Mária, akinek neve - szégyellem bár, de -  számomra tökéletesen ismeretlenül csengett.
Egy méltatlanul elfeledett, kiváló magyar tudósnőről van szó, akinek tudományos munkássága és szabadalmai a mai napig hatást gyakorolnak a világ energiatermelésére.
1934-ben a The New York Times összeállításban, mely a korabeli Amerika tizenegy legsikeresebb hölgyéről szólt, egyetlen tudósnő szerepelt, aki nem más volt, mint a magyar származású Telekes Mária.
2012-ben posztumusz választották be Steve Jobsszal és Gábor Dénes fizikussal egy időben a Feltalálók Nemzeti Dicsőségcsarnokába (National Inventors Hall of Fame), melyet egy amerikai nonprofit szervezet, az Invent Now gondoz, s az emberiség javát szolgáló újítások elismerését, bemutatását és bátorítását szolgálja.
A világ számon tartja, mi magyarok alig tudunk róla valamit. Nyomoztam utána a világhálón, de még egy Wikipédia oldala sincsen! Egyetlen komolyabb írást találtam róla a Természet Világa 2009-es számában, Rédey Soma tollából. Ebből szemezgetek, hogy megtudhassuk, ki is volt ez a kedves mosolyú tudósnő.

2012. október 10., szerda

KitűNő - Járányi Beáta szülész-nőgyógyász főrvossal beszélgettünk

Szerző: Lotte


Dr. Járányi Beáta
KitűNő című rovatunkban az Uzsoki Utcai Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályának energikus osztályvezető-helyettes főorvosával, dr. Járányi Beátával beszélgettünk.

Számolja, hogy eddig hány gyermek világra-jöttekor segített?
Az a kolléga, aki nálam pontosabb, vagy jobban szeret adminisztrálni, számon tartja, hány szülést vezetett. Egy darabig írtam én is, aztán abbamaradt a számolás. Azért is nehéz pontos számot mondani, mert az ember nemcsak a személy szerint hozzá kötődő anyák szüléseit vezeti, hanem azokét is, akik ügyeletben jönnek, vagy ahol a fiatalabb kollegák megkérnek, hogy segítsek. Fiatal szakorvosként havi maximum nyolc szülésem volt, sose vállaltam akarattal ennél többet. Mostanában az ügyeletek, a rendelés, a hét végi vizitek és az állandó készenlét bizony nem kis leterheltség. Jelenlegi pozíciómban inkább már diszponálok, mint vezetem a szüléseket, kevesebb saját kismamát vállalok, alapvetően a régi betegeim, illetőleg a többedszer szülő nők szüléseit vezetem.  

Mikor dőlt el, hogy a szülészet-nőgyógyászat felé veszi az irányt?
Én a kezdetektől kardiológusnak készültem, meg sem fordult a fejemben, hogy szülész legyek. Egyetem alatt, harmadéves koromtól a Szent János Kórház Kardiológiájára jártam be, már részt vehettem a referálókon, engedték, hogy viziteljek. Tudományos Diákkörös voltam, úgy is tűnt, hogy meg lesz a János Kórházban a kardiológus állásom. A diploma kézhezvételekor aztán rendkívül idegesen közölte az akkori főorvos, hogy elvették a státuszát, valaki másnak kellett, más osztályra tették át… Hirtelen ott álltam állás nélkül. Ekkor levelezésbe kezdtem a minisztériummal, hogy hol lehetne állást szerezni. Ajánlottak vidéket, ajánlottak mentőt, de a férjemet, aki biokémikusként, egyetemi oktatóként dolgozott az Orvosi Egyetemen, Budapesthez kötötte a munkája. Ekkor már a lányom is megvolt, ráadásul két háztartásbeli nagymamát is itt kellett volna, hagyjunk, ha vidékre költözünk. Maradtunk.

Ezek szerint felsőbb utasításra, minisztériumi döntéssel lett szülész-nőgyógyász…
Igen, levélben értesítettek, hogy szülész leszek. Mikor elolvastam, végigbőgtem a Lánc-hidat, oda-vissza, mert én nem akartam abortuszt végezni. Sok idő kellett, míg kivívtam magamnak, hogy nem csinálok abortuszt. Onnantól fogva már jól éreztem magamat…

2012. április 11., szerda

KitűNő - Egy magyar lány a(z arab) világban

Szerző: Lotte       

A kultúrák találkozásáról a Muszkatban élő Aranyos Tímeával beszélgettünk.

Timi, menyasszonyként
Mesélsz picit magadról, hogy megismerhessünk?
Salgótarjánban születtem, 37 éves leszek a nyáron. Jelenleg egy informatikai biztonsággal foglalkozó cégnél dolgozom. Éltem Budapesten, majd Berlinben német diplomata feleségeként, Szaratovban, ahol mint fitnesz-edző dolgoztam, aztán laktam Bahreinban, ahol idegenvezető voltam. 2007 őszétől pedig Ománban élek, a fővárosban, Maszkatban. A cégemnél marketing asszisztensként kezdtem, de szép lassan átvettem a „hatalmat” majdnem minden területen. Egy éve Dubaiban is van irodánk, így sokat utazom.

A férjed iraki. Hogy ismerkedtetek meg?
Bahrainban ismerkedtem meg egy lánnyal, aki korábban Ománban élt, az ő itteni barátain keresztül ismertem meg Zaidot. Szóval, teljesen átlagos történet a miénk. Először egy társaságban futottunk össze, aztán a bevásárlóközpontban, ahol dolgoztam. Aztán kezdett gyanússá válni, hogy nem csak vásárolni jár oda…

Nem akarok indiszkrét lenni, csak érdekel, vajon másképp udvarol-e egy muzulmán férfi, mint egy európai?
Nem tudom, egy igazi muzulmán hogyan udvarol, mert szerintem az én férjemre nem nagyon illik ez a jelző. Teljesen európai gondolkodású.

2012. január 27., péntek

KitűNő - Keresztes Ilonával beszélgettünk


Szerző: FiloSzofi, Lotte

Született nő. Született édesanya. Szilárd értékrendjét a szeretet és a szavak erejével közvetíti családjának, rádióhallgatóknak, családalapítás előtt álló fiataloknak.

Az Onleány Társasblog eheti beszélgetőtársa Keresztes Ilona volt, a Vendég a háznál és a Smink nélkül című rádióműsorok népszerű szerkesztő-műsorvezetője.

Onleány: Két női műsor készítésében is részt veszel a Magyar Rádiónál, az egyik a nagy hagyományokkal bíró, idén húsz éves Vendég a háznál, a másik a Smink nélkül. Az előbbit szinte minden mára felnőtt nő ismeri, úgy tűnik bevonult a közös emlékezetbe. Hozzád melyik áll közelebb?


Keresztes Ilona: Mindkét műsor letisztult profillal rendelkezik. A Vendég a háznál a gyermeknevelés kérdését járja körül, a Smink nélkül a női lét sokszínűségével foglalkozik. A két műsor között az anyaság a kapocs, hisz e témát mindkét műsor érinti, csak más-más szempontból: Az egyik a gyerekre, a másik az anyára fókuszálva.

A Vendég a háznál cím magában foglal egyfajta hozzáállást, hitvallást is a gyerekneveléshez.

Igen, azt kívánja hangsúlyozni, a gyerek nem a tulajdonunk, hanem egy másik ember, aki a segítségünkkel ugyan, de önálló, szuverén felnőtté válik. Felelősek vagyunk érte, otthont kap nálunk, de nem örökre. Átlagosan huszonöt évet tölt otthon egy gyerek, és ennek többszörösét a szülői házon kívül.

Erről eszembe jut az ókori görög vendégbarátság fogalma, amely utódokra is öröklődő szövetségi viszonyt jelentett. Akik vendégbarátságot kötöttek, eltörtek egy cserepet, amelynek egy-egy darabját eltették. Az összeillő darabok tulajdonosai később ezzel igazolhatták, hogy részesei a szövetségnek. Ugyanígy a bármilyen messze szakadt gyermek sincs egyedül a világban…

2012. január 11., szerda

KitűNő - Interjú Gál Kingával, az Európai Parlament képviselőjével

Szerző: Lotte

Kolozsvári születés, évek óta brüsszeli élet. Négy fiúgyermek és ugyanennyi nyelv ismerete. 2009 óta második ciklus az Európai Parlament képviselőjeként és az Európai Néppárt magyar delegációjának tagjaként. KitűNő című rovatunkban Gál Kingával beszélgettünk.

Milyen a hangulat az Európai Parlamentben? A válság továbbgyűrűzése hozott változásokat?
Azt látom, hogy minden parlament - s ez alól az Európai Parlament sem kivétel – visszaveri a körülötte lévő fényt, leképeződik bennük mindaz, ami a világban történik. Így, természetesen, a világméretű gazdasági-pénzügyi válság is rányomja a bélyegét a hangulatra. Alapvetően a képviselők hozzáállása az európai ügyekhez nem változott, de kétségtelenül a válság kezelése vált az elsődleges feladattá, ami pillanatnyilag maga mögé utasít minden egyéb kérdést.

2011. december 29., csütörtök

KitűNő- év végi beszélgetés Szabó Anettel, a Hír Televízió műsorvezetőjével

Szerző: Lotte

Mindig mosolygó szemek és határozott fellépés. Az Onleány Társasblog KitűNő című interjú-sorozatának idei utolsó beszélgetését Szabó Anettel, a Hír Televízió közkedvelt műsorvezetőjével készítette.


Hogy telt a karácsonyod? Hazautaztál Párkányba?
Az idei Advent a boldog karácsony ígéretét hozta: nagyon szép, békés, meghitt napokat töltöttem a családommal és a barátaimmal együtt, sokat orgonálva-zongorázva, átélve az együttlét fontosságát és begyűjtve hosszú időre elegendő energiáját. Ünnepi hangulatomat pedig már az előző hetekben készült interjúk alapozták meg, amelyeket ezen a héten láthatnak a nézők csupa-csupa fantasztikus emberrel. Megtisztelő volt a nyíltságuk, őszinteségük.

2011. december 21., szerda

KitűNő - Ünnepi beszélgetés Lévai Anikóval


Fotók: Burger Barna
Öt gyermek, két munkahely – és számtalan társadalmi kötelezettség. Többemberes feladat egy törékeny nőre bízva. Karácsony előtt Lévai Anikóval, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövetével beszélgettünk az adventi "szeretet.éhség." adománygyűjtő akció apropóján, melyhez az Onleány Társasblog is felhívással csatlakozott.


Sokat utazik az országban. Hogy látja, a szeretetéhség vagy az éhség jelenti-e napjainkban a nagyobb problémát?
Sajnos mind a kettő jelen van. A rászorulók különbözőképpen reagálnak a megváltozott körülményekre, a sokszor hirtelen jött bajra. Vannak, akiket a szegénység, a szükség még összetartóbbá, a másikra jobban figyelővé tesz, ott nem kell a szeretetéhségtől tartani, ott „csak” az éhséggel kell a segélyszervezeteknek megbirkózniuk. De vannak, ahol családok, közösségek zilálódnak szét a szegénység miatt, ilyenkor a gyerekekben és a felnőttekben is erősebb a szeretetéhség. Ilyen esetekben már komoly lelki segítségre is szükség lehet. Reményvesztettebb, kiszolgáltatottabb az ember, ha nem érzi, hogy van mellette valaki, akire mindig számíthat. Ezt a hitet visszaadni legalább olyan fontos, mint ételt adni az éhezőnek. Nehéz napok, hetek vannak mögöttünk és az előttünk álló hónapok se lesznek egyszerűek. Szomorú és fájdalmas látni, hogy egyre többen szorulnak segítségre. Az Ökumenikus Segélyszervezet adventi gyűjtésének mottója egyszerre szeretne reményt adni és mindenki által érthetően összefoglalni a sokak életét megnehezítő, sokszor tragikus mértékben jelentkező problémákat: ételt az éhezőknek, otthont az otthontalanok, esélyt az esélyteleneknek.

2011. december 14., szerda

KitűNő - Beszélgetés Gyurkó Katalinnal, a NOE főtitkárával

Szerző: Lotte

Nagycsaládos édesanya, akinek munkája egybeesik magánéleti küldetésével, ez pedig nem más, mint a magyar nagycsaládosok érdekeinek képviselete. A héten Kardosné Gyurkó Katalinnal, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének főtitkárával beszélgettünk.

Kihagyhatatlan kérdés: hány gyermekkel lehet valaki NOE főtitkár?

Legalább hárommal. Alapszabályunk szerint ugyanis három gyermektől számít valaki nagycsaládosnak, és lehet az egyesület rendes, teljes tagja. Azok, akiknek kevesebb gyermekük van, várományos és támogató tagok lehetnek, de tisztségre nem választhatóak. Nekem „még csak” három gyermekem van.

2011. december 7., szerda

KitűNő - Miklósa Erika operaénekesnővel beszélgettünk

Szerző: Lotte

Fotó: Juhász Attila
Nemcsak szép, de valóban tehetséges is! E két tulajdonság ritkán jár párban, legújabb riportalanyunk esetén azonban szerencsésen adta ki a sztárrá vált személyiség elegyét. A héten Miklósa Erikával,  a magyar és a világ nagy operaházainak rendszeres fellépőjével beszélgettünk.

Kislánykorodban valaki azt mondta Neked, Te fogod legszebben énekelni az Éjkirálynő áriáját. Azóta beteljesedett a jóslat, ha Éj Királynője, akkor Miklósa Erika. Minden álmod így válik valóra?
Amikor első tanárnőm Maday Lilla azt mondta én lehetnék a világ egyik legjobb Éj Királynője a Varázsfuvolából, valóban álomszerűnek tűnt a dolog. Aztán ezzel a szereppel lettem ismert a világ legnagyobb operaházaiban és még számos helyen. Hogy minden álmom valóra válik-e? Igen, amiről elhiszem, hogy meg tudom csinálni. Szóval azért kell hozzá a kemény és kitartó munka.

2011. november 30., szerda

KitűNő - Osztovits Ágnessel, a Helikon Könyvkiadó irodalmi vezetőjével beszélgettünk

Szerző: Lotte


Tíz esztendős főbérlőnk, a Heti Válasz. A lap indulásától fogva az újság körül kialakult szellemi műhely egyik vezéregyénisége Osztovits Ágnes. Ági az alapítástól együtt élt a lappal: vigyázó szemét mindig rajta tartotta, és finoman irányította, nevelgette a Heti Válasz köré gyűlt fiatalokat. Kevés embert ismerek, akiről mindenki elismerően, tisztelettel, ráadásul szeretettel is beszél. Ági ilyen. Igazi mértékadó ember. A kerek születésnap apropóján vele beszélgettünk.

A Heti Válasz 2001-es alapítása óta meghatározó szereplője vagy a lap életének. A kiadóigazgató- és tulajdonosváltások sora mellett Te jelentetted az állandóságot és biztonságot az újság életében, hétről hétre. Saját gyerekedként tekintesz a Heti Válaszra? 
Bevallom, nem nagyon akartam otthagyni a Magyar Nemzet hétvégi Magazinját, ahol 2001-ben dolgoztam, de két-három beszélgetés után úgy láttam, nagyobb szükség van rám az induló Heti Válasznál.

2011. november 23., szerda

KitűNő - Skrabski Fruzsinával, a Biszku filmet készítő kettős hölgytagjával beszélgettünk

Szerző: Lotte


Fotó: Kiss Sándor
Jelenség. Mosolygó naiva és szókimondó, vagány nő egyszerre. A Biszku-filmmel beírta magát a véleményvezérek nagykönyvébe, míg közben, csak úgy mellesleg, egy borászatot is működtet. Egy színes egyéniséggel, Skrabski Fruzsinával beszélgettünk.

Közvélemény kutatásunkban a héten arról faggatjuk az oldalunkra látogatókat, hogy mennyire van hatással hangulatukra az aktuális gazdasági helyzet és az ezzel kapcsolatos sok rossz hír. Te hogy vagy ezzel, befolyásolja a kedved?
Nem igazán befolyásolja, azt sem tudom eldönteni, hogy mi a rossz és mi a jó hír a gazdaságban. Ha eltörölték volna az evát, akkor többet kellett volna adózzak, de egyelőre nem törölték el.

2011. november 18., péntek

KitűNő - Bárdos Zita divatszakértővel beszélgettünk

Szerző: Lotte



Fotó: Hornyák Dániel
A nyáron volt egy különleges délutánom. Egy jeles alkalomra kerestem (kölcsön)ruhát, bebarangolva a belváros magyar divattervezőinek szalonjait. Bevallom feszengtem a dologtól, de nem bántam meg. Egy sajátos mikrokozmoszba pillanthattam bele: a szalonok tapintatossággal bélelt, egyedi stílusú közegében szebbnél-szebb ruhaköltemények és zavarbaejtő figyelem fogadott. Egy különleges világ, melyet legfeljebb divatbemutatók kifutóit (tévéből) nézve ismerünk. A barangolás során értő kalauzom Bárdos Zita volt, aki a divat szerelmeseként a magyar tervezők elkötelezett támogatója. KitűNő című rovatunkban vele beszélgettünk.

Kislánykorodban is nagy öltözködő voltál?
Imádtam öltözködni és jelmezekbe bújni! Sokat játszottam az unokatestvéreimmel és a barátaimmal színházasdit, a nagyszüleim és a rokonok padlásain fellelt titkos ládák mélyén lapuló ruhákból öltözködve.

2011. november 8., kedd

KitűNő: Interjú Pintér Katalinnal, a Gerbeaud vezetőjével

Szerző: Lotte

Nemzeti sírkertünkben, a Kerepesi úti temetőben sétálgatva az egyik parcellában megtaláljuk a Gerbeaud-család síremlékét. Itt nyugszik Gerbeaud Emil (1854-1919) cukrász és csokoládégyáros is, a sátoros ünnepek elmaradhatatlan Gerbeaud-szeletének megálmodója és Kugler Henrik alapítását követően az azonos nevű patinás cukrászat működtetője. A világhírű cukrászda értő szemű vezetőjével, Pintér Katalinnal beszélgettünk.
  
Tényleg világhírű a Gerbeaud? Egyáltalán, hol állunk cukrászat terén a nemzetközi mezőnyben?

Igen, a Gerbeaud világhírű és a nemzetközi mezőnyben is egészen jó helyen állunk. A magyar cukrászat mind a tradíciót, mind a sütemények változatosságát tekintve a legjobbak között van. Az elmúlt évtizedekben maradt egy kicsit le, főleg az elégtelen minőségű alapanyagok miatt, de lassan javul azért a helyzet.

2011. november 3., csütörtök

KitűNő: Beszélgetés Hovorka Tünde dúlával

Bagoly a környékünkön amolyan helyi nevezetesség. Minden magára valamit is adó anyuka ismeri őt és megfordult nála valamilyen foglalkozásán a csemetéjével. A mi családunkban Bagoly multifunkcionálisabb egy háztartási robotgépnél: jártunk hozzá baba-mama tornára, később Királykisasszonyt ő tanította meg bukfencezni a Szaladó-tipegő tornán, saját bejáratú gyógytornászunk törések és gerincferdülések esetén, szoptatási tanácsokat ad, szülésre felkészít, s játszótéri anyuka minőségében is utolérhetetlen. Gondoltam, most kipróbálom interjú alanyként is. Hovorka Tündével (http://www.dulavagyok.hu/) beszélgettem egy hűvös, kivételesen gyerekzsivajtól mentes őszi estén.

2011. október 27., csütörtök

KitűNő: Nagy-Kálózy Eszter színművésznővel beszélgettünk

Az elmúlt időben nem sok filmet tudtam megnézni, az esti mozizások a szoptatás-altatás-betegápolás rajzolta háromszögbe nem fértek bele. Sok adósságot kell apránként törlesztenem. Például nemrég jutottam hozzá, hogy Sipos József filmjét, a 2008-as Eszter hagyatékát megnézhessem. A címszereplőt Nagy-Kálózy Eszter alakította. Vele beszélgettünk.

Feleségként és háromgyermekes családanyaként milyen érzelmekkel viseltettél az azonos nevű gyermektelen és boldogtalan Márai-hősnővel kapcsolatban? Nem volt nehéz belebújni a bőrébe?
A szerelem, amit egyszer adtál, majd visszavettél, mert nem volt elég bátorságod hozzá, mert féltél, de sohasem tudtál megszabadulni tőle, ez örökre összeköt egy férfival. És egyszer fizetni kell érte. Ezek Márai gondolatai, amelyek megfogtak. És megalkotott egy csodálatos nőalakot, akitől mindezt elfogadhatjuk. Nagyon szerettem ezt a könyvet. Érdekes, izgalmas nő Eszter.

2011. október 21., péntek

KitűNő - Wittner Mária '56-os szabadságharcossal beszélgettünk

                                                
"Vigyázz a hajamra, hóhér!"

Nemcsak ünnepnapokon tűzzük ki házunk homlokzatára a magyar zászlót. Nem akarunk „magyarkodni”, de szeretjük, ha ott lobog az év minden napján. Más így belépni a kertkapun. Az időjárás viszontagságai rendre megkoptatják a trikolórt, s ha már végképp újra van szükség, mindig ugyanonnan szerezzük be: a közelünkben élő Wittner Máriától. A közelgő október 23-a alkalmából zászlót cserélünk, és Vele beszélgetünk.

Nagyon jó kézügyessége van. Mióta foglalkozik zászlókészítéssel?
Már a 90-es évek közepe óta. De mindig is szerettem varrni, a szakmám is ez volt. Nemzeti zászlót varrni pedig külön öröm.

Milyen gyermekkora volt?
Nem a szüleim neveltek. Gyermekkoromat kétéves koromtól a karmelita nővéreknél töltöttem, akiktől nagyon sokat kaptam. Innen hoztam a meghatározó értékeket: a humanitást, a hazaszeretet és nem utolsó sorban a hitet, ami sok mindenen átsegített, a legnehezebb időszakokon is. Tizenhárom évesen kellett elhagynom őket, mikor 1950-ben államosították az intézményt. Akkor állami gondozásba kerültem.

2011. október 10., hétfő

KitűNő - szeredi Ambrus Noémi textilművessel beszélgettünk

Kézművesség vagy művészet?

A munkahelyen ülve cseng a telefon, egy kedves barátnő hív. Csak egy perc, de most azonnal üssek be a keresőbe egy nevet, nézzem meg, mit dob ki a gép: csodákat fogok látni! Engedelmesen és kíváncsian teszek eleget a szelíd erőszaknak. A keresés egy számomra ismeretlen névre szól, de szeredi Ambrus Noémi miatt érdemes volt megszakítani a munkát. Nem sokkal későbbi találkozásunk ugyanazt az érzést kelti bennem, mint az alkotásairól készült képek: szépre és jóra született. 
Kezdhetem egy fura kérdéssel? Miért fontosak a tárgyak? 

2011. október 4., kedd

KitűNő: Interjú Gál Helgával, a magyar bor nagykövetével

Bikavér kontra Mojito?

Az Onleány Társasblog Gál Helgával, a magyar bor nagykövetével beszélgetett
(Fotó: Kovács András/ EU2011.hu)

Utoljára Balatonfüreden találkoztunk, az Anna Bálon, ahová fiatal unokahúgát hozta el, hogy bevezesse őt a báli kultúra világába. Másnap hajnalban már a Baltikumba repült, hogy illusztris körökben mutassa be a magyar borokat. Az EU-elnökség alatt több tucat borbemutatót tartott a legmagasabb rangú uniós politikusoknak. Helga sűrű élete mellett mégsem tűnik fáradtnak, valahányszor összefutunk, üde és mosolygós. Az első magyar női sommeliert kérdezzük borról, kultúráról és családi gyökerekről – no meg a Mojito-kultuszról.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...