2012. január 9., hétfő

Hősök, királyok, szentek (és Vitányi Iván) a Nemzeti Galériában

Szerző: Lotte

Felkerekedtünk vasárnap a gyerekcsapattal, hogy megnézzük a Nemzeti Galériában a Hősök, királyok, szentek című időszaki kiállítást, ami az Alaptörvény tiszteletére, a Himnusz és a Szózat egy-egy sora köré összpontosítva kalauzolja végig a látogatót a magyar történelem sorsfordító eseményein. 



A kiállításon felvonultatott nagy történelmi festmények a XIX. század mestereinek alkotásai: többek között Székely Bertalan, Madarász Viktor, Stróbl Alajos, Benczúr Gyula ismert ábrázolásai vannak a verssorok adta tematika szerint összerendezve. Igazi családi program a képeket nézegetve és vezérfonalként  használva megpróbálni bemutatni a gyerekeknek a magyar történelem nagy pillanatait Munkácsy Mihály monumentális Honfoglalásával kezdve az 1848-49-es szabadságharc ábrázolásáig. 

Munkácsy Mihály: Honfoglalás

Ha valakinek van hajlama elérzékenyülni a múlt eseményein, és az azokat idéző tárgyakon, akkor a kiállítást nem ússza meg meghatottság nélkül. Olyan kordokumentumok is helyet kaptak az egyik teremben, mint az Aranybulla, a Hármaskönyv, Sylvester János Biblia-fordítása, a kiegyezési törvények vagy az 1949-es, szovjet mintájú alkotmány eredetije.

Szentgyörgyi József: A vörös iszap

Kicsit féltem a Kerényi-féle, egyébként szeparált kiállítástól, de korántsem volt kellemetlen élmény: bizonyos képek pedig kimondottan tetszettek, így például a vörösiszap katasztrófát idéző festmény. A gyermekrajz pályázatra érkezett pályamunkák is bőven megfértek a kiállítóteremben. 

Az egyik kép előtt épp magyaráztam a kicsiknek, hogy "az a csúnya kopasz bácsi ott Rákosi Mátyás, aki a felette ábrázolt Mindszenty bíborost kínoztatta a börtönben", mikor egy ránk szegeződő szúrós tekintetre lettem figyelmes. A mellettünk nézelődő idős házaspár férfi tagja ismerős volt valahonnan. Mikor kifelé mentünk, láttam, hogy beírt a vendégkönyvbe, kíváncsi voltam, vajon mit? A következő forradalmi sorokat olvastam: "Lesz még köztársaság, s akkor ami itt van, mind megy a kukába!". Ugyan nem írta alá, de leesett, Vitányi Iván volt az, a Demokratikus Koalíció egyes számú párttagkönyvének tulajdonosa. Hősök, királyok és szentek mosolyodtak el bölcsen a lelkesült "ifjú" hevén.

4 megjegyzés:

Szofi írta... [Válasz erre...]

Ez jó kis sztori lett!

És képzeld, én is múzeumban voltam vasárnap Búval, csak a Szépművészetbe, ahol viszont Heller Ágnessel találkoztunk, de mi semmilyen módon nem cseréltünk eszmét :)

Szofi írta... [Válasz erre...]

Egyelőre csak monitoron láttam, de ez a vörös iszapos nekem is bejön, főleg ha illusztrációként tekintünk rá.
Engem a szépművészetiben sokkot néhány kép, amit sokkal hamarabb dobnék a kukába, ha muszáj lenne választani, de legkevésbé sem politikai okokból.

Lotte írta... [Válasz erre...]

Jövő hétvégére mi is tervezzük a Szépművészetit. Mennyire bírta Bú?

Szofi írta... [Válasz erre...]

A múmiákkal kezdtük, de nem volt túl lelkes, a borzongás erősebb volt. Aztán felmentünk az állandó kiállításra, ahol csak bóklásztunk kedvünkre. lehet, mégis megírom, mert nem fér egy kommentbe. Másfél órát töltöttünk ott délután, picit nyúzottan, és ez bőven elég volt.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...