Zöld idillek

Szerző: Lotte

Vonzódom a zöld színhez. Ha például ékszereket nézegetek egy kirakatban (nem túl gyakori eset), biztos, hogy a zöld köves gyűrűn, vagy medálon akad meg a szemem. Vannak dolgok, amik az emberrel valami ősi, magával hozott törvényszerűség szerint megismétlődnek. Nem biztos, hogy túl jelentőségteljes, de ilyen ez a vonzalom is. Azt mondják, a zöld a természet, a biztonság és a harmónia jele, - lehet benne valami -, a címertanban a reményt fejezi ki, a közlekedésben pedig a szabad utat. Az emberi szem ezernyi árnyalatát képes felfogni, mondjuk egy tavaszi erdei séta során. Igazán pihentető és nyugalmat adó élmény sok-sok zöld között legeltetni a szemünket.

A zöld jegyében hadd osszak meg veletek néhány életérzést, amiket nagyon szeretek:

A kert harmatos, hűvös füvébe lépni kora reggel...

Szabadföldi, friss salátát  ropogtatni egy jó tojásos nokedli mellé..

Felhúzni egy zöld köves gyűrűt...

Jeges limonádéba mentalevelet morzsolni...

Beleharapni egy zöldalmába, aminek csak úgy fröccsen szét a leve...

Tikkasztó forróságban a Balaton zöld vizébe gázolni...

Egy kicsinyke zöld ruhába bújni, mint Cseh Tamás dalában az a bizonyos Mariann...

Kikönyökölni egy zöld spalettás ház ablakán...

Sok-sok hasonló tavaszi zöld-élményt kívánok mindenkinek! (Ja, és hajrá, Fradi!)