2013. március 29., péntek

Heti Muníció: Zöld tea

Szerző: Fakirma 

Nagymamámnál találkoztam először a zöld teával. Szentül hitte, hogy ha eleget vedel belőle, akkor nem fog rajta a betegség és a halál. Azt hiszem, neki volt igaza, s a Jóisten követett el egy csúnya adminisztrációs hibát, amikor véletlenségből magához szólította őt. A nagyirajongásom ellenére sosem éreztem vágyat arra, hogy megkóstoljam a zöld löttyöt. Pekingben történt a pálfordulás. Főiskolás koromban ifjonti lelkesedéstől vezérelve elhatároztam, hogy kiderítem, miként lehet megkülönböztetni a kínai Down-kórost a kínai nem Down-kórostól. Hála az izzó kínai-magyar baráti kapcsolatoknak, hamarosan egy rakás gyógypedagógiai intézményben didereghettem végig a januárt. Húsz év távlatából mindössze arra emlékszem, hogy rohadtul fáztam, a fogyik kék tréningruhát és vékony tornacipőt viseltek, és fűtés helyett koszos befőttesüvegekből nyakalták a szűretlen zöld teát. Jobb híján én is ezt tettem. Pokoli íze volt, a tealevelek ráragadtak a fogaimra, émelyegtem a kesernyés íztől, ráadásul folyamatosan  pisilni jártam a jéghideg guggolós vécére, ami egyúttal éléskamraként is funkcionált, s a bokáig álló húgyban gondosan egymásra tornyozva sorakoztak az iskola kínai kel készletei.

A zöld tea a Down-szindrómán kívül bármilyen nyavalyára jó. Zöld teát inni majdnem akkora királyság mint két pofára tömni a kókuszolajat:  mindent tud, ami napjainkban elvárható egy csodatévő szertől. Barátja az immunrendszernek, a szív- és érrendszeri betegségeket röhögve fekteti két vállra, s ronyóznak tőle a fognyűvő manócskák. Egy kísérlet eredményei szerint azok a tüdőrákos egerek, akik zöld teát kortyolgattak végnapjaikban, sokkal tovább döglődtek mint tea nélküli társaik (gondolom a javulást mutattak eufemizmus ezt a jelenséget írja le). Zöld tea mellett cigizni is lehet: Japánban a legalacsonyabb a tüdőrákban elhalálozottak aránya, holott ott dohányzik a világon a legtöbb pasi. A kutatók ezt a figyelemreméltó jelenséget a mértéktelen zöld tea ivászattal hozzák összefüggésbe. Nem tudom, miért pont a teát teszik felelőssé mindezekért, ennyi erővel gyanúsítható lehetne a sushi vagy a virágzó diáklány pornó is.

A zöld tea fogyaszt, ébren tart, oldja a stresszt, véd az allergia ellen, méregtelenít és egészségeseket lehet tőle kakilni. És persze a legfontosabb: eltünteti a ráncokat és gátolja az öregedést. A fiatalos belekkel nem sokra megyek, ezért arra jutottam, hogy főzök egy nagyon sűrű főzetet, összeturmixolom és a fejemre kenem. Szerintetek hülyeség?

Csak cukor nélkül fejti ki jótékony hatásait, de ez aztán tényleg mindegy, nincs annyi cukor a világon, ami elfedhetné a förtelmes ízt.

Az elkészítése sajnos igen körülményes. Ha mikrohullámú  sütőben vagy műanyag vízforralóban melegíted a vizet, akkor lószart sem ér az egész. Hetven fokosra visszahűtött vízzel kell a tealeveleket leönteni. A zöld tea készítése során könnyű megbotlani: csúnyán hibázik az, aki nem többszörösen kiégetett vörös agyagkannában bonyolítja le a 2-3 perces áztatást. A porcelán kübli esetleg szóba jöhet, de a tealeveleknek fémmel érintkezniük tilos. Alaposan mellényúltam: a pohárvadászat alkalmával beszereztem a képen látható üvegkancsót is. Ronda és igénytelen, viszont akad benne egy kiemelhető (fém!)szűrő tartály, ami eredeti elképzeléseim szerint a teafőzés maceráit enyhíthette volna. Szép, barna műanyag teteje van, és pofátlanul drága. Az edényt nem szabad elmosni, mert ez a teafű halálát jelentené. (Mázli, hogy a mosogatógépünk megdöglött, így könnyedén állok ellen a kísértésnek.) A három perc múlva kibányászott teafű még egyszer hasznosítható, ilyenkor 7-8- percig kell állni hagyni, hogy az újabb - és az első forrázáshoz képest egészen más - hasznos anyagok magukra találjanak. Bele se merek gondolni, mennyi jótékony cucc kerülhet a lébe, amikor egy-egy adagot két héten keresztül érlelek a konyhánkban.

Noha a zöld tea tapasztalataim szerint nem az élet napos oldalán helyezkedik el, mégis jó szívvel ajánlom az elszánt életigenlőknek. Én napi rendszerességgel kínzom magamat vele, az eredmény magáért beszél, még mindig határozottan életben vagyok!

(A mongoloid idiotizmus kifejezés a fehér ember előítéletességének bizonyítéka. A   Down-szindrómának nem a mandulavágású szem a legfőbb tünete, a kínai Down-kóros pont úgy néz ki, mint a magyar, csak sárga színe van.)

9 megjegyzés:

Névtelen írta... [Válasz erre...]


Az én nővérem is járt Kínában, mert Kína mániás volt. Onnantól kezdve kínai zenét hallgattunk, minden hétvégén kínai nyelvleckék hangjaira keltünk-feküdtünk és persze szippanthattam a füstölők illatát is. A kínai teát azóta sem fogyasztom, nekem megfelel a cickafarok is (az is egészséges és rossz ízű).
Egyébként én mindezek ellenére sem utáltam meg a kínaiakat, pedig apukám rendszeresen kifejtette, hogy sunyi és alattomos népség. (De miért kellett azoknak a gyerekeknek hidegben lenniük?)

Réka

Fakirma írta... [Válasz erre...]

Én nagyon kedvelem a kínaiakat, bár a zenéjüktől falra mászom. Két szakdolgozatot is írtam róluk és mindig tök jó fejek és segítőkészek voltak. Szerintem nagyon kedves és korrekt emberek.
Azért volt hideg, mert rohadt szegények, és nem olyan nyámnyilák mint én vagyok. Szerintem ök nem fáztak, csak az én 22 fokhoz szokott elkényelmesedett fenekem finnyázott.

Névtelen írta... [Válasz erre...]

Én meg a zöld teát szeretem, de amatőr módon forrázom. Lehet, hogy vékonyabb nem leszek tőle, viszont hihetetlenül jó élénkítő. Jobb a kávénál.

szofi írta... [Válasz erre...]


Ezen a linken nem csak gyönyörű zöld teás tésztákat találsz, hanem az arcpakolás készítési útmutatóját is. Azt hiszem, sajnos nem főzetből, hanem őrleményből készül.
http://masteszta.blog.hu/2013/02/08/jon_a_tavasz_sussunk-fozzunk_zold_teaval Egyébként is szuper az a blog, kivált tésztarajongóknak

Fakirma írta... [Válasz erre...]

Kipróbáltam kávé helyett én is, de álmos maradtam. Azt olvastam, hogy lassan, de hosszabb időre élénkít. Ha Rád ilyen pörgetős hatással van, mázli, hogy amatőr módon forrázod, ha előírás szerint csinálnád megütne a guta.:)
Szofi, tájékozottságod a világ dolgaiban felülmúlhatatlan, kösz az ötletet!:)

Onleány - társas blog írta... [Válasz erre...]

Egyébként engem nem zavar a kávé, szerintem egészséges. Azokban az egeres kísérletekben hiszek, ahol azok találtak ki jobban a járatból valami para helyzetben, akiknek az anyját kávéztatták a terhesség alatt.

Bélád, azaz Katica, azaz én írta... [Válasz erre...]

és a zöld kávéról mit tudtok, vajon eszik vagy isszák? el nem tudom képzelni, hogy belekortyolok egy kávéillatú zöld színű valamibe, vagy az is barna, csak a neve zöld? meg miér jó az nekem,egésségesebb, vagy hatásosabb? vagy mindkettő? mondjuk én is,mint nagy kávéhívő, akárki akármit mond, szeintem nem káros. már csak azért, mert ha nem innám, előbb gondolkodni nem tudnék, aztán meg már életben maradni se. szoptatás alatt meg egyszerűen agyvérszegáénységet kapnék! nincs az a tea, ami olyan gyorsan ad gyújtást az agynak, szóval én kávéista vagyok, de emlékszem viszont, nagy betegségek napjaiban milyen jól tudott esni egyszer-kétszer a zöldtea, mint valami hihetetlen elemi erejű életelixír, szóval biztosan van benne valami sűrített élet, vagy csak jól bele lehet képzelni.

Szofi írta... [Válasz erre...]

zöld kávéról még nem hallottam, csak nam a legújabb csodaszer? Pörköletlen, éretlen szemekből áll?
(az előbbi onleány is én voltam, a kávéhívő.)

Katica írta... [Válasz erre...]

én is csak hallottam róla, amúgy főzős verzióban még sose láttam, csak nescaféban, de az nem tűnik másmilyennek. egyébként igen,m valami másféle eljárással pökölik, hogy megmarad benne minden jóság, állítólag a legjobb rákellenes szer, meg mittudoménmire jó még, mondják, mert rém egészséges. de vajon finom?

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...