Ki vagy-vagy a pénzügyekben?

Szerző: Onleány

Nálad van a kasszakulcs vagy más a családi pénzügyminiszter?
Nagyberuházásokban egyeztetési tárgyalásokat folytatunk és közös döntéssel határozunk, a folyó ügyeket én viszem. Inkább csak államtitkári rangban. (Lotte)

Aki kapja marja. A nagy döntéseket halogatjuk, mert a nagy pénzre várunk. Ez nem túl okos, mert  nagy döntések jobban vonzanák a nagy pénzt is, az a sejtésem. (Szofi)
Pénzügyileg csak egy apróságban különbözöm a gyerekeimtől: ők uzsonnapénzt kapnak, én bugyipénzt. Azt se tudom, hogy néz ki a bankkártyám, nem tudom, mennyi fizetést kapok, de nem is érdekel addig, amíg Ember nem ráncolja a homlokát reggelente a zsebpénzosztásnál. Mostanában néha azért ráncolja. (Fakirma)

Takarékos költségvetés vagy feléled a holnapot?

A szüleim takarékosságra neveltek. Ugyanakkor utálom a kisstílű zsugoriságot, azt hiszem nagyvonalúnak születtem. Igaz, mindig szerencsém is volt, nem kellett sosem szűkölködnöm. (Lotte)
Kicsiben utazom. Eladósodni nem mernék, de a nem megy a kuporgatás sem. Néha rám tör a realizmus, ami erősen a spórolás felé visz, aztán rájövök, hogy ha nem számolom, akkor valahogy jobban kijövünk ugyanabból, csak sokkal jobban érezzük magunkat. (Szofi)
Apám életfelfogása szerint a pénz értékét az határozza meg, hogy milyen boldogan tudjuk elkölteni. Ezek szerint én milliomos vagyok. Legnagyobb örömömet az utolsó fillérek elköltésében lelem. Ilyenkor veszem meg a hosszú idő óta vágyott Legfunkciótlanabb Baromságot, közben szárnyalok az örömtől.  Ember nem annyira. (Fakirma)

Hangya vagy tücsök?

A hétköznapokban hangya, de nem tudnék élni ünnepi ciripelés nélkül. (Lotte)
Többnyire tücsök. Jó kapcsolat ápolva a hangyákkal. (Szofi)

Tücsök. A hangyákkal nagyon utáljuk egymást. (Fakirma)

Adósságcsapdában vergődve vagy pénzügyi nyugalomban?

Családi belső adósságot hordozunk, szerencsére a banki függelem nem nyomaszt bennünket. Amúgy utálatos dolog tartozni, szeretem is időben rendezni minden befizetésünket. (Lotte)
Valami mindig van, amitől rosszul lehetne aludni. Ha más nem a közös költség, vagy a biztosítás.  Bankokkal távolságtartón. (Szofi)
Mindig vannak adósságaink, de banknak soha. (Fakirma)

Bankkártyás fizetés vagy készpénz?

Nem lehet mindent bankkártyával intézni. Hogy fizetnék be nap mint nap az oviban/iskolában szakkörre, útiköltségre, színházbérletre és így tovább... (Lotte)

Bankkártya. Ezzel védekezem, hogy párszázas bigyókra csordogáljon el a pénzem. Rendes, kártyás helyeken eléggé megfontolom, a vásárlást, ami ettől még lehet ésszerűtlen is. (Szofi)
A galambfóbia mellett bankkártyaiszonyom is van. Undorító megérinteni azt a plasztikizét, és egészen biztosan nem tudnék egy számsort helyesen bepötyögni a bolti kütyübe. (Fakirma)

Sárga csekk vagy e-bankolás?

Rákaptam az otthoni utalásra, egy kávé mellett, billentyűket nyomogatva percek alatt eltapsolok százezreket. (Lotte)

Sárga csekk. A bankszámlám annak a szimbóluma, hogy van pénzem, a sárga csekk arról beszél, hogy nincs. Ez utóbbit tárgyiságában próbálom uralni, maradjon undok, sárga papír a dobozban. (Szofi)
Azt hiszem, mindkettőt műveljük. Ha Ember egyszer benyögné az unalmast, a bankomat bíznám meg, hogy intézze a pénzügyeimet. Félek, az utóbbi nem osztaná olyan nagylelkűen a bugyipénzt, ezért aztán inkább vigyázok Emberre. (Fakirma)

Hitelkártya használat vagy soha?
Úgy neveltek, hogy addig nyújtózkodjak, amíg a takaróm ér. Magamtól sosem kerültem volna hitelkártya-használat közelébe. Ő viszont rajong a hitelkártyáért. Minden hónapban érkezik  a meglepetés-levél, amiben szembesülünk a költéseinkkel. Ezután engem terhel a felelősség, hogy időben fizessek. De miután jobbára Ő kereste meg a fizetendő pénzt, megadom magam. (Lotte)
Ha valahova nem mehetek be, jobb ha nem hagyják nyitva az ajtót. Jelen állás szerint ugyanis tényleg nem mehetek be. (Szofi)
Soha. Ebben tökéletesen egyetértünk Emberrel. (Fakirma)