Toalett Gender: Ahová a király is gyalog jár...

Szerző: Fakirma

Lotténak küldöm ezt az utolsó szalmaszálat, csak azért, hogy  ne aggodalmaskodjon feleslegesen: bár a világ  kétségtelenül rossz irányba halad, a magyar virtus odacsap a nemi sokszínűségnek. Íme, egy szívmelengető kép egy hazai óvodából: itt nincs szarakodás, a sárga a királylányok trónja, a kék a királyfiaké. 

Begyöpösödött szemléletről azonban szó sincs. Az unalmas rózsaszín helyett az üde sárga (csillagos díszítéssel) szép példája annak, hogy a konzervatív világképbe simán belefér a radikális változás.

Profán: Karácsony Index-módra

Szerző: Lotte  

Umberto Eco olasz szemiotikaprofesszor zseniális regényében, a Rózsa nevében a bűnügyi szál középpontjában egy Arisztotelész szöveg eltüntetése áll.  A rejtélyes gyilkosságokat elkövető könyvtáros a filozófus nevetésről vallott gondolatainak kiradírozását tartja élete küldetésének. Hite szerint ugyanis a nevetés jelenti a legfőbb veszélyt az emberiségre, s ez egyúttal ez a legfőbb bűn is, mert aki nevet, az nem veszi komolyan a világot, így Istent sem.
Megnézve az Index szentesti videóját vagy rátekintve a Magyra Narancs ünnepi címlapjára, ahol a "Megkértem a Jézuskát, hozzon nekem géppuskát" poénnal kívánt a lap szerkesztősége boldog karácsonyt, eszembe jutott az öreg könyvtáros gondolatmenete - pedig nagyon szeretek nevetni.
Az indexes fiúk ezúttal egy katolikus templomban vertek tanyát, s ahogy a parlamenti összefoglalót kifigurázzák a hétköznapokon (tényleg vicces tud lenni), úgy most az ünnep alkalmából ugyanezt tették, csak épp templomi kulissza mellett.
Minden szentből profánt formálni, minden ünnepi pillanatot nevetségessé tenni: ez az Index diktálta korszakos világlátás. De a varázstalanított világban, félek, nagyon szegények leszünk.

A szeretet találékonysága - Pilinszky gondolatai a Karácsonyról

Szerző: Onleány

"A szórakozás természete, hogy kiapad, egyedül a szeretet találékonysága kifogyhatatlan."

Csak ezzel, a Pilinszky János szavaival leírt "találékonysággal" kerülhetjük el a megtestesülés titkát kibontó szeretetünnep nemegyszer zavaró kísérőit: azt, hogy a három nap pillanatra se váljék terhessé vagy unalmassá.

Mária és József alakja a bölcsőben fekvő gyermekkel: a család, minden család örök, bensőséges képe. Szenteljük hát magunkat ebben a három napban szeretteinknek, ezzel a találékony, kiapadhatatlan szeretettel.

Karácsonyra mi is elcsendesülünk, jelképesen bezárjuk oldalunkat, hogy telepeinket az ünnep varázsával újratölthessük.

Minden kedves olvasónknak áldott, szép Karácsonyt kívánunk! 

December 27-én újra találkozunk!

Ki vagy-vagy az ajándékozásban?

Szerző: Onleány

Jobb adni vagy kapni?

Adni jobban szeretek. Tényleg! (Lotte)
"Gyerekkoromban a legnagyobb álszentségnek tartottam, ez "a jobb adni..."mondást. Ma már tényleg jobban élvezem.(Szofi)
Csak akkor szeretek adni, ha ki tudom találni a másik titkos vágyát. Sajna ebben elég rossz vagyok. Én viszont szinte mindennek tudok örülni., ráadásul nem is csinálok nagy titkot a vágyaimból. Szóval kapni szerintem egyszerűbb. (Fakirma)

Saját készítésű vagy üzletben vásárolt?

Ha van időm, vegyítem a kettőt, idén nem volt, vásároltam. (Lotte)
Többségében bolti, túl lassú vagyok a nagy gyártási folyamatokhoz, de azért idén is lesz valami saját (remélem, ugyanis még nincs kész). (Szofi)
A fiaimból a kreativitás-modul teljesen hiányzik, azt hiszem ezt tőlem örökölték, így hát sosem bajlódtunk egyéni ötletekkel.. A lányaimban viszont túltengenek  a sajátajándék-gének, szóval most szívok rendesen, a lakás úszik az akrilfestékben és porcukorban. Utálok minden saját készítésű cuccot, de hősiesen viselem a megpróbáltatásokat. (Fakirma)

Karácsonyi onleány-baba született,

kedves törzskommentelőnk, Réka kisbabája. Egészséges kisfiú, negyedikként villámgyorsan jött éjszaka a világra, a felnőtt férfiak (orvos, apuka) nem is tudtak lépést tartani vele. Réka jól van, és mikor beszéltem vele, hatalmas öröm és elégedettség sugárzott a telefonból. Sok szeretettel gratulálunk neki!

A jó hír természetesen Réka engedélyével tétetik közzé.

El a kezekkel a gyerekektől!

Szerző: Lotte

Abszurd irányba halad a világ.

Miközben Japánban immár több pelenkát gyártanak idős embereknek, mint csecsemőknek (ld. Salát Gergely: A lemenő nap országa, friss Heti Válasz, 42-44.o.), s egész Európában a demográfiai téltől didergünk, a BBC vigyázó szemei nem arra irányulnak, hogy tanítsuk a gyerekeket a családi élet szépségeire, modellként állítva eléjük a papa-mama-gyerekek, csupa szív, szeretet útját.

Nem! A patinás brit közszolgálati műsorszolgáltató (egyúttal a világ legnagyobbja) egy megrendelt tanulmányában azt szorgalmazza, hogy "kreatívabban és bátrabban" kellene bemutatni a leszbikus, biszexuális és meleg kapcsolatokat, mert még mindig "relatív láthatatlanok" a szexuális kisebbségek. Azt tartanák jónak, ha már a sport- és gyermekműsorokban is, minél fiatalabb korosztályokat elérve foglalkoznának a témával, mintegy tudatos "véletlenszerűséggel" megjelentetve az LGB jelenséget.
Különféle szexuális irányultságokkal traktálni néhány éves prücsköket: miféle eszement gondolkodás ez?
El a kezekkel a gyerekektől!

Édes élet - beszélgetés Mihályi László mestercukrásszal

Szerző: Lotte   

A karácsonyi nagy sütés-főzés közepette a cukrászat nemzetközileg elismert mesterével, a váci Desszert Szalon tulajdonosával, Mihályi Lászlóval beszélgettünk.

Mihályi László

Hagyományőrző vagy újító műfaj a cukrászat?

Folyamatosan törekszünk arra a gasztronómiában, a cukrászatban és a desszertek világában is, hogy megújítsunk dolgokat, de ez persze nem azt jelenti, hogy két lábbal fel kellene rugdosnunk jól bevált receptúrákat és tradíciókat. A legfontosabb momentum az alapanyagok kiválasztása, azon áll vagy bukik egy sütemény, egy desszert. 

Mi tehet egy átlag háziasszony?

Én a saját üzletemben ügyelek arra, hogy helyi, lokális termékeket használjak, akár a tejről, akár gyümölcsről vagy mondjuk, lisztről van szó. Magyarországon egyébként épp azért alakult ki magas színvonalú cukrászat, mert hajdanán, a cukrászat kialakulásakor svájci és olasz területről érkeztek cukrászok Magyarországra, hiszen mindig is minőségi alapanyagokban gazdag térség voltunk: kitűnő cukrunk, lisztünk, gyümölcseink voltak, amik idevonzották a cukrászmestereket.

Ehhez képest ma már cukorgyárunk sincs…

Nem érdemes ezen siránkozni. Igazán csak mi, felhasználók tehetünk azért, hogy gerjesszük a keresletet a jó minőségű, hazai alapanyagok iránt, akár személy szerint egy háziasszony, aki csak egy-két kilót vásárol, akár egy cukrászda, ahol több ezer kiló alapanyag fogy. A polcokon hívogató termékek pompáznak szemmagasságban, de ne higgyünk a látszatnak, legyünk igényesek, s fontoljuk meg, miből főzünk-sütünk. Aztán következhet az alkotás öröme: öt-hat-nyolc alapanyagból készíteni valamit. Én a nagymamámtól tanultam sütni, aki nagyon jó szakácsnő volt, s az ő titka is jórészt abban állt, hogy lokálisan elérhető, kiváló alapanyagokkal dolgozott. Persze, neki esélye sem volt másra, de ha minőségre törekszünk, vissza kell térnünk ehhez. Ugyanakkor érdemes kicsit a kedvelt ízeket, süteményeket frissíteni is. Például ma már kiváló csokoládékat lehet kapni, amivel sokat tehetünk egy-egy desszert „nívójáért”. De nem kell túlmisztifikálni ezt sem, manapság nagyon divatos szó az „újragondolás”, ne dőljünk be neki. Például egy bejgli legyen bejgli! De az legyen jó!

Marcipános szaloncukor botcsinálta háziasszonyoknak

Szerző: Fakirma

A Karácsony nem csak azért gáz, mert nem tudok mit kezdeni a mítoszokkal. Az igazán nagy arculcsapás akkor jön, amikor szembesülök azzal, hogy hétköznapi balfaszkodásaimon túl még arra se vagyok képes, hogy valami ünnepi kajával lepjem meg a családot. Őrült lehangoló minden Karácsonykor kókuszgolyót enni, ezért aztán különösen hálás vagyok Lotténak, aki tavaly megtanított pipec mézeskalácsot sütni. Idén pedig az önbizalmam az egekig szárnyal, mert ünnepi repertoárom megkétszereződött. Waldorfos berkeken belül ugyanis az egy főre jutó kreatív anyukák száma elképesztően magas.  A magamfajta elfuserált háziasszonynak igazi kincs egy ilyen banda. Ugyan tök égő, hogy még egy nyamvadt oviszsákot se tudok megvarrni, de érzem, már ez se várat magára sokáig, ha továbbra is ilyen lelkesen kocogok együtt a csordával.
A héten házi készítésű szaloncukrokat gyártottunk az óvónéniknek (már előre dagadok a büszkeségtől, ha szegény hátrányos helyzetű normális iskolás gyerekeimre gondolok: a sulikban én leszek a sztáranyuka, amikor benyögöm, hogy csináljunk pedagógusnapra marcipán-bonbonokat a tanároknak).





A hajtás után ti is épülhettek:

Változó világ

Szerző: Lotte  

Most, hogy éveim száma utolérte a cipőméretemet, eljött az idő egy kis számvetésre. A teljesség igénye nélkül megosztom veletek, milyen meglepetéseket tartogatott az elmúlt tíz évem:

Tíz éve ugyanis nem gondoltam volna:

- hogy 37 évesen három gyerek hangos óbégatással köszönt majd azzal a dallal, amit Marilyn Monroe egykor szexin énekelt a szomorú sorsú elnöknek, ám picit másképp: három vigyori, pizsamás kobold előadásában hangzott föl az "Angry birds-day to you!"(Az év egyik legnagyobb poénja volt.)

- hogy pestiből vidéki leszek, s aktív résztvevője egy falusi ovi és iskola programjainak (ráadásul, uram atyám, SZMK tag!), s legnagyobb gyönyörűségem és izgalmam az lesz, hogy egy csoportszobában összezsúfolva meghallgatom valamelyik vérem három soros szerepét

- naivan azt hittem, a házassággal végre annyit lehet valaki élete párjával, amennyit csak akar, nem is sejtettem, hogy a lopott randikhoz képest is alig látjuk majd egymást, s akkor is zömében azonnali tűzoltást igénylő, akut problémákat kell megoldanunk

- hogy kétévente átlag egy kilóval gyarapodom, ami, ha az elkövetkező időkre tekintek, bevallom nem kis csüggedéssel fog el

- hogy leghűségesebb társam a porszívó lesz, amivel a gyerektakony szívása mellett folyamatosan morzsákat és kreatív játékok hulladékait próbálom eltüntetni az útból

- hogy milyen gyorsan tudok majd levágni körmöket hatvan örökké mozgó ujjacskáról

- hogy beállok a családi "buszokkal" fuvarozó anyuka-jártok közé

- és hogy egyszer majd blogot fogok írni...

Alapsütik 5 - vaníliás kifli

Szerző: FiloSzofi

Az Alapsütik sorozat következő darabja nálunk kedvenc családi, karácsonyi aprósütemény, a vaníliás kifli. Nem összekeverendő a hókiflivel, ami töltött és azt hiszem, hájas tésztából készül. Ez egy vajas-diós, vagy vajas-mandulás, töltetlen, omlós tészta. Nagyon hálás, bármeddig eláll sült, és sületlen állapotban is.

Az eredeti recept mandulára szól, én is csináltam többször, de a különbség ízben alig észrevehető,  talán mandulával szárazabb. Tehát dióval.

Hangolódás II. - Adventi beszélgetés Varga Edittel, Novodomszky Évával és D. Tóth Krisztával

Szerző: Lotte   

Népszerű kisgyermekes családanyákat kérdeztünk az adventi időszakról és a Karácsonyról: hogyan készülődnek, ünnepelnek, mit sütnek-főznek a tévéképernyőről ismerős hölgyek? Interjúsorozatunk második részében Varga Edittel, Novodomszky Évával és D. Tóth Krisztával, az M1 műsorvezetőivel beszélgettünk.

Jut időtök a munka mellett készülődni a közelgő ünnepre?

Varga Edit Leventével és Gellérttel

Varga Edit: Jut, de ügyesen be kell osztani az időt, hogy a családom se szenvedjen hiányt. Híradó mellett ilyenkor vannak más televíziós feladatok is.  Ünnepi műsorokba hívnak szerepelni, karácsonyi szpotot forgatunk, jótékonysági rendezvényen veszek részt. Az ajándékokat egyébként már jórészt beszereztem, az ünnepi ételekhez kellenek még hozzávalók, azt muszáj az utolsó napokra hagyni.

Éva Cristianoval és Marcoval

 Novodomszky Éva: Leginkább éjszaka. Az egyszerűbb, gyerekekkel is végezhető díszítéseket megcsináljuk együtt, de azoknál a feladatoknál, ahol jobb, ha nincsenek jelen inkább megvárom, amíg elalszanak. A közös ajándékkészítéseket nagyon élvezik, a romeltakarítás persze megint az altatás utáni időkre marad. Az ajándékvásárlást pedig egy-egy napközben lopott órára teszem.

D. Tóth Kriszta öccsével

D. Tóth Kriszta: Az adventi időszak a televízióban hagyományosan „nagyüzem de azért erre kell, hogy jusson idő. Számomra a készülődés szerves része az ünnepnek, és az otthoni adventi naptár „megtöltésével” kezdődik.

Karácsonyi ajándékötlet - gyerekkönyvek a karácsonyról

Szerző: FiloSzofi

Jó ötletnek tűnik ebben az időszakban karácsonyi témájú mesékkel áthangolni a családot, de azért veszélyes is. Vagy néha lehangoló. Előfordul, hogy teljesen idióta mesébe botlunk, vagy teljesen varázstalanított történetbe, esetleg csak a Mikulásba, aki már ugye réges-rég járt nálunk a neki szentelt napon. Van, akit ez zavar, van akit az.

Saját tapasztalatom az, ha jó a mese, vagy legalább szerethető, akkor nem zavaró egy másik hagyomány. Egy ostobán profán, okoskodó történetnél bizony kilóg a lóláb és még rúg is egyet. Alábbiakban egy szubjektív áttekintést olvashattok a teljesség igénye nélkül azokról a könyvekről, amik nálunk átvitték a lécet, vagy egyenesen kedvencek.

Ez a válogatás a képeskönyveket még szívesen forgató, de a Boribon szintet talán már meghaladó (3-10 éves?) korosztálynak szóló könyveket tartalmaz.

A kobold karácsonyi titka Sven Nordqvist
General Press Kiadó, 2007

Ki vagy-vagy, ha rossz vagy?

Szerző: Onleány

Adventi bűnbánat vagy nincs erre idő?

Nem biztos, hogy tudom, hogy kell bánni a bűnöket. De önvizsgálat, állandó javítási szándékkal, van.

Idén sokszor jut eszembe egy-egy nyavalygós pillanatban Csaba testvér karácsonyi gondolataiból az az egyszerű intelem, hogy mindenki végezze a maga feladatát méltatlankodás nélkül, ahogy Jézus. És ha mégis nagyon szenvedek, akkor meg Máriára gondolok, ahogy Betlehem felé tart gyalog, terhesen, mert azt kell tennie. (Szofi)

A sötétebb évszakban tapinthatóbb az elmúlás szükségszerűsége. Ha ebbe a perspektívába helyezzük az életünket, még a legnagyobb rohanásban is szembesülünk a bűneinkkel. Nem könnyű feldolgozni, életre szóló munka. (Lotte)
Még sosem jutott eszembe, hogy Adventben nézzek szembe a disznóságaimmal. (Fakirma)

Gyónás vagy soha?
Nehezen gyónok, de szeretek, ha érthető az ellentmondás. Szerencsére nincsenek gyerekkori traumáim, hogy összezártak egy torz Mikulással, aki ejnye-bejnyéz, hogy későn fekszem le, és bűnös vágyakkal nézek a Pityura a szomszéd osztályból. (Szofi)
Reformátusként nincs gyónás, de egy-egy beszélgetés lehet gyónás erejű. Megfogalmazni önmagunkban a rosszat (nem csak más szemében a szálkát észrevenni), s ki is mondani azt valakinek, már fél siker a gyógyuláshoz.(Lotte)
Régen rendszeresen jártam gyónni, mióta halálos bűnben élek, elment a kedvem az egésztől. (Fakirma)

Kötéltánc - Felsőoktatási átalakítás: igen, nem, talán

Szerző: Lotte

Nehéz helyzetbe kormányozta magát a kétharmados többség. A "felsőoktatási reform" darázsfészkébe nyúlni nemcsak kockázatos dolog és kínos egy egykor a tandíjmentességért harcba vonuló párt vezette kormányzattól, de a politikai erőtér átrendeződése szempontjából is markáns következményei lehetnek. 

Nem a Fidesz korábbi véleményének revideálásával van a probléma. Fenntarthatatlan rendszereket őrizgetni az átalakulással járó népszerűség-vesztés miatt ugyanis nem illő a kormányzás felelősségét komolyan vevő vezetéshez.
Márpedig finanszírozni azt, hogy a felsőoktatási rendszerből kikerülők 40%-a diploma nélkül hagyja el az egyetemeket és főiskolákat (maga után vonva a későbbi munkaerő-piaci problémákat) nem elvárható egy államtól. (És akkor az ezekből fakadó negatív demográfiai hatásokról, a családalapítás késedelméről vagy teljes elmaradásáról, s vele a társadalom fokozatos öregedéséről még nem is szóltunk.) Az Európa-szerte meghosszabbodott kamaszkor (posztadolencia), a fiatalok felelős életkezdési időpontjának folyamatos kitolódása finanszírozhatatlan nemcsak a családok, de a nemzetgazdaságok számára is.

Adventi szomorú

Szerző: Fakirma 

Más rendes családokhoz hasonlóan mi is készülünk az ünnepekre. Nem csak a titkos csomagok gyűlnek a szekrények tetején, hanem lélekben is igyekszünk a toppon tartani magunkat. A küzdelem  távolról sem zökkenőmentes, de hülyén is érezném magam, ha az lenne. Mellesleg így is elég hülyén érzem magam. Mifelénk az adventi koszorúval kezdődik az ünnepi cívódás sorozat:

Pirosak, lilák avagy zöldek legyenek a gyertyák?

Giccsparádés vagy hithű waldorfos legyen a díszítés?

Ki nyomja a ragasztópisztolyt?

A gyertyák egymás mellett katonásan, vagy a koszorún szimmetrikusan elosztva álldogáljanak?
A lányok születése előtt az egyik évben az egyik, a másik évben a másik fiú menedzselte a koszorúnkat, így általában egészséges mennyiségű balhéval úsztuk meg a kreatív hadműveletet. Négy gyerekkel a vetésforgó idióta ötlet lenne, az egyszerűség kedvéért idén én vettem meg az ikeás gyetyákat, ragasztópisztolyozás helyett egy cserépedényt szórtam tele fenyőgallyakkal, a gyerekek pedig kedvükre ganajkodhattak a karácsonyi díszek között. A végeredmény esztétikailag hagy némi kívánni valót maga után, viszont koszorúnk gyorsan, olcsón és feszültségmentesen nyerte el végső formáját:

Toalett Gender: Toleráns

Szerző: Fakirma 

Ott, ahol a madárcsicsergés nem playback-ről szól, s Plútó helyett igazi kutyák vicsorognak,  gondolnak azokra is, akik még bizonytalanok nemi identitásukban (esetleg mindkét nemhez tartoznak):

Napi adventi feladvány - Milyen messze van Betlehem?

Szerző: FiloSzofi

Mert mi az, egy istállóban szülni, ahhoz képest, hogy valami távoli császár parancsára, otthonomat, segítőimet elhagyva, kilencedik hónapos terhesen végig kell kúsznom Palesztinán!
Milyen messze van Názárettől Betlehem? - JÁTÉK!

 Gondoltatok már arra, hogy amíg mi az adventi naptár ablakait nyitogatjuk, és számolgatjuk, mennyit kell  még aludni karácsonyig, akkor a bibliai történet szerint a várandós Mária és József Betlehem felé tart? A népi vallásosságot ez a momentum kevéssé, de a teológiát is leginkább a "nem jutott nekik hely a szálláson" félmondat ragadta meg, no meg az egész istálló sztori a maga szegénységével és kivetettségével.

Én azonban, így hathónapos terhesen hirtelen érzékennyé váltam a születés előtti hetek néma eseményeire is:

Napi adventi ötlet - jégkoszorú

Szerző: Lotte

Fotó: Sweet life

A hétvégén ismerkedtem meg ezzel az egyszerű és nagyszerű téli dekorációs lehetőséggel, mellyel kertünket, kertkapunkat díszíthetjük olcsón és stílusosan. Nem kell hozzá más mint egy kuglófforma (vagy bármilyen más sütőforma), víz, némi bogyó, tűlevél, gallyacska vagy toboz, ízlés szerint, no és persze csípős, fagypont alatti hőmérséklet odakint. 

A hozzávalókat egyszerűen összeöntjük a sütőformában, s hagyjuk jéggé dermedni. (Jó, ha a bogyókat és egyéb díszítőelemeket már a kásásra fagyott vízbe tesszük, így nem maradnak a felszínen, hanem a koszorú mélyébe tudnak hatolni.) Ha megfagyott a kompozíció, egy kis melegítés hatására könnyen kicsusszan a formából, s nincs más teendő, mint szalaggal átkötve kihelyezni a megálmodott hideg helyre.
Ilyen gyönyörűségeket készíthettek:

Jégkoszorú

Folytatás a hajtás után:

Hangolódás I. - Adventi beszélgetés Jegyes-Tóth Krisztával, Szöllősi Györgyivel és György-Horváth Zsuzsával

Szerző: Lotte    

Kétrészes sorozatunkban népszerű kisgyermekes családanyákat kérdezünk az adventi időszakról és a közelgő Karácsonyról: hogyan készülődnek, ünnepelnek, mit sütnek-főznek a tévéképernyőről ismerős műsorvezetők? Elsőként Jegyes-Tóth Krisztával (Duna Televízió Közbeszéd, Heti Hírmondó), Szöllősi Györgyivel (M1 Híradó, Az Este) és György-Horváth Zsuzsannával (M1 Híradó) beszélgettünk.

 

Jut időtök a munka mellett készülődni a közelgő ünnepre?

Jegyes-Tóth Kriszta és Eszterke

Jegyes-Tóth Kriszta: Amióta megszületett a kislányom, rájöttem, hogy jó szervezéssel minden megoldható. Ráadásul Eszterke három és fél évesen most először éli meg igazán a decemberi ünnepkör varázsát, ezért minden tőlem telhetőt megteszek, hogy a készülődés legalább olyan emlékezetes legyen számára, mint maga a Karácsony. Épp ma díszítettük fel közösen az ablakokat hópelyhekkel, jégvirágokkal, készítettünk szintén havas tájra hajazó kókuszgolyókat. És egy kicsit büszke vagyok arra is, hogy szinte már az összes ajándékot megvettem a családom tagjainak, barátaim gyermekeinek, hiszen korábban - Eszterke világrajövetele előtt - tipikusan a december 24-i kényszervásárlók táborába tartoztam. Ma már nem hagyom, hogy maga alá gyűrjön az a kapkodó, feszült hangulat, amikor az emberek mérgezett egérként rohangálnak egyik üzletből a másikba, és mire elérkezik a Szenteste, jól összevesznek mindenkivel, és hullafáradtan beesnek a fa alá. Közhely, de tényleg igaz, hogy amire igazán akarunk, arra tudunk is időt szakítani.

Szöllősi Györgyi és Jázmin

Szöllősi Györgyi: A munka miatt még csak-csak jutna, de kislányom hat éves lett és pont ünnepek előtt született. Idén (mivel már ilyen nagylány) szeretne zsúrt is tartani. Úgyhogy Karácsony előtt rám még nagy feladat vár. Szerencsére, akkor már itt lesz nálam anyukám és ő is segíteni fog. 

György-Horváth Zsuzsa Sárával és Zsigmonddal

György-Horváth Zsuzsa: A tavalyi év kissé kapkodósra sikerült. Ketten váltottuk egymást a reggeli, déli híradókban, így nagyon sokat dolgoztunk. Híradó van hétvégén, ünnepekkor is, tehát nincs megállás. Sok mindennel az utolsó pillanatban készültem el. Idén már semmit nem bízok a véletlenre, korábban kezdtem a készülődést.

Ki vagy-vagy a hideg télben?

Szerző: Onleány

Korcsolya vagy síléc?

A családunkban a síelésnek nagy hagyománya van. Még alig tudtam járni, de jóatyám már a Chopokról kergetett le síléccel. Ezért aztán fel se merült a saját gyerekeimnél, hogy ne ez lenne az élet rendje. Amúgy utálok síelni, mert hideg van. (Fakirma)
Egyszer síeltem életemben, korcsolyázni se nagyon tudok, otthon semmi hagyománya nem volt a téli sportoknak. Régi vágyam egy hófödte hegyen telelni, szeretném, ha legalább a gyerekek nem maradnának ki ebből a mesevilágból. (Lotte)
Én úgy nőttem fel, hogy eszembe sem jutott, hogy a síeléshez én is hozzájuthatnék, ezért nem is vágyakoztam rá. Nyilván hagyományhiány is, mert biztos lehetett volna olcsó buhera módon is csinálni, ha eszünkbe jut, hogy közünk lehet hozzá. Őszintén szólva azt sem értem, hogy lehet ma már általános népi sport, és iskolai program, amikor most tényleg drága. (Szofi)

Madáretető vagy hulljon a férgese?

Állandó lelkiismeret-furdalás. A madárfóbia miatt sikoltozom, ha madarak csipegetnek a kertemben, de ha Ember magára vállalja az etető-projektet, becsukom a szemem és hagyom. Szegény kis tollas jószágok nem tehetnek róla, hogy egy idegbeteg nőszemély lakik az otthonukban. (Fakirma)
Etető. Fáról lógatva a kertben és asztalon, a konyhai teraszon. Egyik kedvenc téli élményem a konyhaasztal mellől nézegetni az ide-oda röpködő vörösbegyeket, cinkéket, verebeket. (Lotte) 
Belvárosiként nem nagyon jut eszembe, hogy madáretetőt csináljak, pedig itt is lehetne. A vár alján például vannak lelkes madárbarátok, tele is van ocsmány kivágott műanyag flakonnal. Kellene szépeket csinálni! (Szofi)