Heti muníció: Dedóskönyves

Szerző: Fakirma

A gyermeknevelésre rátelepednek olyan evidenciák, melyek még hangzatos pszichológiai elvekkel sem maszatolhatók el, ha tetszik, ha nem, még egy közepesen ramaty szülőnek is vállalnia kell a lebonyolítást: a körömvágás, a kötelező védőoltás és a havonként esedékes tornagatya kimosása mellett ilyen macera az esti mesélés is.

A fiúkkal a történet mesésen alakult, Rudolf Steiner sem csinálhatta volna jobban: a hat éven aluliaknak szóló gyermekirodalmat megúsztuk néhány Boribonnal, egyébként az esti összebújós szeánszot spontán kreatívban nyomtuk, magunk által kreált történetekkel dolgoztuk fel napi betevő traumáinkat. Kezdetben strapás volt, önfegyelmet, fantáziát és empátiát igényelt, később a srácok annyira belejöttek a meseszövésbe, hogy elégnek bizonyult részemről egy-egy jókor odalökött hümmögés, jajgatás, szipogás. Iskoláskor környékén házibuheránkat fokozatosan túrták ki a klasszikusok: mire Bendő felső tagozatos lett, már kipipáltuk Momót, Némó kapitányt, Hecsekit, kis Nicolas-t, Juharfalvi Emilt és a többieket. Nyugodt szívvel költöztem át cseperedésnek indult lánykáim ágyába, s miközben elölről kezdtem a macerát, a srácok ágya mellé reményekkel telve tettem le egy-egy Rejtő Jenő vagy Agatha Christie könyvet. Idővel visszapakoltam a polcra, mert kiderült, hogy fiaim önfeláldozó anyaságom ellenére sem váltak olvasó lényekké. Nem gond, ahol sok a gyerek, ott mindig mindenre van újabb esély.

Heti Muníció: Anti(k)ikea

Szerző: Fakirma

Gyerekkorom óta tudom, hogy a Jóisten nem mindennapi tehetséggel áldott meg. Sajnos azt elfelejtette körvonalazni, miben rejlik e különleges adomány. Az évek során lelkiismeretesen pipáltam ki kudarclistámon a lehetséges területeket: zongorát, táncot, rajzot, írást, sportokat. Kitartásom azonban nem maradt jutalom nélkül, sok évtized után végre rátaláltam tehetségemre.
Az egész azzal kezdődött, hogy betelt a pohár a szüleimmel lakott közös konyhában: elegem lett a zsúfoltságból, a kutyakaja szagból, és abból, hogy mire elkészül a vacsora és a kölykök kiterelődnek a konyhába, már csak a hatfőnyi kaja utolsó morzsái és apám kajánul vigyorgó arca marad nekik,

jaj, kislányom, azt hittem, ez már csak a maradék volt!

Ha a vacsora nem is, de Öregapa minden bizonnyal remek humora megfeküdte a gyomromat, s döntöttem, elvágom a köldökzsinórt, külön konyhába költözünk.

Heti Muníció: Szégyen a futás, de legalább nem kreatív

Szerző: Fakirma

Most már tuti, hogy nem csak tréfáról van szó, a tavasz menthetetlenül birtokba vette hétköznapjainkat. A kölykök kitartóan nyaggatnak, hogy a négy fal közötti hetrázásnak vessünk véget, s a szabad ég alatt folytassuk tovább családi nyűglődésünket. Már nem lehet őket megvesztegetni egy idegölő társasjátékkal, de még egy combos plázázással sem, hisztérikusan ragaszkodnak a napsütötte viszonyokhoz. Nem örülök, alapjában véve fáj kimozdulnom itthonról, jobb szeretem a biztonságos környezetben való döglődést. Értem én, hogy a gyerek agya akkor fejlődik, ha egy rakás oxigénhez jut, meg ott a fránya D vitamin is, de ettől nem leszek motiváltabb a  kertben téli álmukból ébredező kutyaszar kupacok eltüntetésében. Marad a kölykök okosodására a kapunkon kívüli világ. Az idei évadban háromszor jártam a játszótéren. Ez pont hárommal több alkalom annál, amit maradandó lelki sérülések nélkül el tudok viselni.

Heti Muníció: Csizmás Kandúr játszóház

Szerző: Fakirma

Amikor egyszer majd a kölykök kinőnek a parazita szimbiotikus létformából, lesznek olyan magunk mögött hagyott gyermekbarát tevékenységek, amelyeket nem fogok visszasírni. A játszóházak steril boldogsága biztos nem fog hiányozni. Hálátlan nyafogás lenne azonban a fedett játszóterek fikázása, mert alapjában véve kegyes műfajnak számít a gyerekszórakoztató iparban: egy babzsákon döglődni zöld tea szürcsölése közben kétségtelenül elviselhetőbb tevékenység, mint a játszótéren favárak lécei között préselődve gyereket másztatni, vagy állatkertben büdös vízilovakat etetni.

A Csizmás Kandúr játszóház plakátjával waldorf ovink hirdetőfalán találkoztam először. Kíváncsi lettem, mert nehezen tudtam elképzelni azt a színes gyerekparadicsomot, ami a szigorú steineri kritériumoknak megfelel.

A hirdetésen Csizmás Kandúr egy olyan tuti helyre invitál, ahol a gyerekek igazi szobrokon mászhatnak. A zuglói játszóház azonban nem múltbeli csökevény, mint kedvenc szoborparkom, ahol fiaim hajdan gondtalanul ugrabugráltak kommunista hőseink jobb sorsra érdemes testrészein.

Heti muníció: Bögrés pizzatészta

Szerző: Fakirma

Romkonyha - a sikertől megrészegülve

A társadalmi elvárásoknak eleget téve a halál közeli élményem után tettem néhány fogadalmat. Nem csak azt határoztam el, hogy tiszteletben tartom a stop táblákat,  hanem azt is, hogy  esténként megvacsoráztatom minden gyerekemet. Az útszéli táblák detektálásával nincs is semmi gond, különösen azért, mert se autóm, se jogosítványom. Az össznépi vacsoráztatás azonban sok fejtörést okoz.  Mert a forradalmi újítást nem a vacsoráztatás  jelenti, hanem a minden. A négy gyerek - bár az élet minden területén harcban áll egymással - abban egyetért, hogy véletlenül sem eszi meg ugyanazt a kaját.  Bendőnek csak az ehető, amiben hús van. Szendvicsgyerek kizárólag szénhidrátokból fedezi energiaszükségletét. Királykisasszony nem válogat, ha gyrosról van szó és persze nincs benne husi, zöldség és öntet. Ojó táplálkozási szokásai kiszámíthatatlanok, egyszer például véletlenségből  megette a brokkolis krumplit, máskor viszont a nutellás palacsintát is a földre köpi. Kajafronton mindössze egy alapelvhez tartják magukat következetesen: nem fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt. Rendben van ez így, legalább a piacon nem fecsérelem az időmet.

Heti Muníció: Narancsbőrözés

Szerző: Fakirma   

1. Pincében szunnyadó leg trainer

Most, hogy jelek szerint a fogszabályzó végleg hozzá nőtt a fejemhez, és egy nevetséges baleset folytán egy maradandó heg terpeszkedik a halántékomon, feladtam a harcot, arcomat hagyom az enyészetnek,  és hálásabb testrészeket keresek magamon. Szomorúságomban belevetettem magam a nagy téli narancsbőrtelenítésbe. A gyakorlatot elméleti búvárkodás előzte meg: a feldolgozott szakirodalom alapján arra jutottam, hogy a cellulit nem más mint méreggel felturbózott háj. Ez olyan undorítóan hangzik, hogy a brutális esztétikai élményen túl lelkileg is nyomasztani kezdett a kérdés. Így hát elszántam magam a küzdelemre. Még az a szomorú tény sem riasztott vissza, hogy a narancsbőrért elsősorban a csapnivaló gének a felelősek. És mivel a női bolondériákra épülő iparágak hülyék lennének nem kihasználni hiszékenységünket, ezért azzal biztatnak minket, hogy vigaszágon  harcba lehet szállni a gödröcskés fenékkel.

Toalett Gender: Heti muníciós

Szerző: Fakirma   

Gyerekjáték kitalálni, hol jártunk a lányokkal a hétvégén:

Heti Muníció: Szépészeti pszichotippek

Szerző: Fakirma

 A pszichológus szakma egyik pozitívuma, hogy sok közöttünk a nő. Férfiember éppen annyi akad, amennyi miatt érdemes reggel miniszoknyába bújni. Legújabb pszichocsapatom is azt bizonyítja, hogy az élet igazán fontos dolgait a legjobb sok-sok XX kromoszómapár társaságában megvitatni. Nem kell hozzá mély barátság, zsigerből jön a vihorászás és a napestig tartó lelkizés, nem beszélve a gonosz pletykákról és azokról a titkokról, amelyeket még az édesanyáinkkal sem osztottuk meg soha, s amelyeket rég elfelejtett, mára már nevenincs nőknek sutyorogtak el ők is. A női lélek rejtelmessége kacagva nyomja le a férfiúi kiszámíthatóságot. Ha egy fickó mond valamit, tuti úgy van, esetleg hazudik. A nő csacsog, s a mondat végére már maga sem tudja, mit érez és mire gondol, vagy ha igen, holnapra már egészen máshogy lesz. A kiszámíthatatlanságot a férfiember hisztinek, mellébeszélésnek, esetleg neurózisnak becézi, én árnyalt gondolkodásnak nevezem, az élet ettől szórakoztatóbb a puszta valóságnál. Legalábbis nekem, legalábbis ma. Holnap majd az egészet újragondolom.

Heti Muníció: Oviszsák szeretettel

Szerző: Fakirma

Már a negyedik óvodai beszoktatást pipálom ki, de továbbra is meglepődöm azon az euforikus érzésen, ami az első gyerekmentes napon árad szét bennem. Ilyenkor még messze jár a könny, a takonykór, az éjszakai bepisilés és a hisztiroham, ezek majd csak a második héten csatlakoznak hétköznapjainkhoz, az első napokat átjárja a felhőtlen boldogság.

Heti Muníció: Modern kincsvadászat

Szerző: Fakirma

Az óvodánkban is tartottunk fesztivált, majdnem olyan nagyszabásút, mint amilyet a Szigeten rendeztek. Attól eltekintve, hogy nem léptek fel együttesek és nem forgott az óriáskerék, a két buli közötti hasonlóság kísérteties volt: a  mi Glettfesztiválunk is több napig tartott, koszban fetrengtünk, sört ittunk, nagyon szerettük egymást és olyan irracionális tevékenységeket folytattunk, ami civil életünkben eszünkbe se jutna. Például falat gletteltünk.

A mi bulink mellesleg túlmutatott a Sziget kínálta lehetőségeken: saját bőrünkön tapasztalhattuk meg az együttes szívás közösségformáló erejét, az elmélyülő nagycsaládos barátságok pedig új perspektívát nyitottak a gyermeklepasszoló hálózatom modernizálásában. Az összeröffenés legnagyobb hozadéka azonban kétségtelenül az volt, hogy olyan ismeretekkel bővült tudásom, ami rajtam kívül nagyjából az egész emberiség számára evidencia 5 és 99 éves kor között. Én csak most tudtam meg, hogy mindenki, aki él, mozog és ad magára valamicskét, kikapcsolódni leginkább a geoládák utáni hajsza közben tud. Ez a felismerés új fejezetet nyitott családunk életében. Most már mi is tagjai vagyunk a geoláda-keresők elhivatott csapatának.

Heti Muníció: Vízparti mulatás víz nélkül

Szerző: Fakirma

A vízparti nyaralással az a baj, hogy a megérkezésünk után nagyjából egy órával rádöbbenek, hogy utálom a vízparti nyaralást. Nem lenne ezzel semmi gond, ha a gyerekeim is így éreznének, vagy legalább Ember nem lenne víziszonyos. Férjem azonban következetesen megtagadja a vízben való tartózkodás legprimitívebb formáit is. Mert fél a cápáktól. Hiába magyarázom neki, hogy a Balatonban nincsenek cápák, ő csak hajtogatja, hogy azt sohasem lehet tudni, s jobb félni, mint megijedni. Így aztán én áztatom magam rongyossá a vízben fogócskázás, cicázás, ugrálás, gyerekhuzingálás és kézből fejesugrás címszó alatt, miközben neurotikusan számolom gyermekeim fejeit,

egy, kettő, három, négy, egy kettő, három, négy, egy, kettő, három, basszus, hol a negyedik?!

A vízparti nyaralások alkalmával kimerítem a tökéletes anyaság összes kritériumát, ennek keretei között jobbnál jobb vízmentes programokkal  kényeztetem gyerekeimet, csak azért, hogy minél több időt tölthessek a szárazföldön: naponta ötször fagyizunk, társasjátékozunk és játszótérre járunk. Néhány nap után sajnos dugig vagyunk az édességekkel, rájövök, hogy a társasjáték csak arra való, hogy a gyerekeim egymás haját tépjék, a játszótér pedig pont annyira lehangoló, mint a strand, csak kevésbé vizes.

 Következő kétségbeesett lépésként körbetelefonálom a gyerekekkel rendelkező ismerőseimet, véletlenül nem tartózkodnak-e a Balaton környékén, hogy összefussunk néhány órácskára. Egy részük épp most ment haza, esetleg a jövő héten jön, a henyélős maradék pedig udvariasan adja tudtomra, hogy náluk a nyaralás fogalmába nem tartozik bele a velünk való találkozás sokkoló élménye.
Ha utolsó reményem is szertefoszlott, olyan programmal vesztegetem meg a kölyköket, ami messze van a víztől. Ez azt jelenti, hogy autót kell vezetnem, vagyis nem kezdhetem el vedelni a hosszúlépést délelőtt 10 órakor, ami tovább rontja a nap ép ésszel való túlélésének esélyeit (Ember ilyenkor már éppen robog a hajnali gyorssal Budapest felé egy hirtelen közbejött életbevágóan fontos és előreláthatóan több napig elhúzódó tárgyalás miatt).

Heti Muníció: Káptalantóti Biopiac

Szerző: Fakirma

Ha a Balaton északi partján élvezitek a nyarat, s már megcsömörlöttetek a fokhagymás lángostól, a csúszdás vízibiciklitől, a kukoricalabirintustól és a vándorcirkusztól,  a keszthelyi vadászmúzeumot pedig századszorra is kipipáltátok, akkor van egy jó hírem a vasárnapi napra: Káptalantótiban fergeteges biopiacot rendeznek, ami nem olyan lehangoló mint ahogy hangzik, és még én sem tudok róla semmi rosszat mondani azon kívül, hogy nagy a tömeg, drágák a cuccok, és sok a követelőző gyerek, de ez az utolsó már az én nyomorom.

A piac neve megtévesztő, mert a házi krumplin, eperlekváron és bodzaszörpön kívül izgalmasabb cuccokra is szert lehet tenni, itt mindenki megtalálja a kedvére valót. 

Nálunk a fiúk a kecskesajtra, a szarvasgombás vajra és a házi kolbászra gerjedtek, én sokkal inkább a gyönyörű régi bútorokra:

Heti Muníció: Töltött medve

Szerző: Fakirma

 A baljós jövendölés dacára még élek, igaz hangos halálhörgések közepette: ahogy emelkedik a Duna vízszintje, kis családom úgy süllyed egyre mélyebbre a Maslow-piramis szükséglethierarchiáján. Fénykorunkban a Bizalom szintjét ostromoltuk, a jelenlegi zord időkben már a Fizikai szükségletek kielégítésének alapszintjén is rezeg a léc: fürdés, fogmosás, körömvágás frontján gyengén állunk, tegnap dél körül valahol a szelektív hulladékgyűjtő és dagadt lábú anyám orvoshoz hurcolása között jutott eszembe,

Bakker, ma 4 plusz három gyereket kell megebédeltetnem, mi a lótúrót főzzek nekik?!

Mázli, hogy valami adminisztrációs hiba folytán a Jóisten kedvel engem, s Barátnő által sugallat érkezett kaja-ügyben. A Barátnő azért hívott, súgjam meg neki a tuti töltött tök receptem titkát, állítólag a fiai tavaly tavasszal ettek valami csodát nálam, s azóta is emlegetik. Csodálkoztam, mert emlékeim szerint a tök ősszel terem, aztán arra jutottunk, hogy ez csak valami félreértés a részemről, mert a narancssárga gömbölyű halloween tökön kívül létezik a zöld hosszúkás is, amit most lehet kapni a sarki zöldségesnél. No és én ebből a zöld hosszúkásból állítólag remek eledelt tudok készíteni. Óvatosan kifaggattam  Barátnőt, mit is meséltek a fiúcskái a csodatökömről, s lassan derengeni kezdet...

Heti Muníció: Szétválasztunk

Szerző: Fakirma

Halállistán a palacsinta

Sokan irigykedve nézegetnek,  Persze, neked könnyű csinosnak maradni, mert szerencsés alkatod van. Ők azok, akik még soha nem láttak  a próbafülke homályában, amint könnyes szemmel veszem tudomásul, hogy az A kosaras melltartó még mindig lötyög a cicimen, s kőkeményre edzett hasizmaimra diszkréten borul rá négy terhességem emlékeként a rongyos, kinyúlt bőr.

 Ők azt sem sejtik, hogy a szerencsés alkat mögött hány kilométer futás, megemelt súlyzó, hasprés rejtőzik, nem beszélve Ember túlóráiról, amikor azért gürizik, hogy én a kozmetikusnál csodakezeléseknek vethessem alá öregedő testemet. Nem látják életrevaló gyerekeimet sem, akik megtanulták a lábukról lerágni a körmöt csak azért, mert én a sajátom lakkozásával vagyok elfoglalva. (Az eredmény nem marad el: kétségtelenül jobb nő vagyok, mint anya és feleség.)

Ugyanezek a kedves ismerősök előszeretettel vigasztalnak, Ahhoz képest, hogy négy gyereket szültél, s elmúltál negyven... Ez nagyjából annyit tesz: Neked már harangoztak bébi, miért strapálod magad? Bókolás témakörben Ember a leghitelesebb, szerinte a Milf kategóriában még meglehetősen dögös darab vagyok.

Heti Muncíció: Kassai lötyögős

Szerző: Fakirma

Kassára  véletlenségből jutottunk el Embererrel a kétszemélyes szülinapos-házassági évfordulós turnénkon. A választás szempontjai meglehetósen egyszerűek voltak: hazaérjünk néhány óra alatt, ha valamelyik kölyöknek sürgős szüksége támad egy anyára vagy egy apára, legyen jó sör olcsón, ehessünk knédlit és találjunk egy plázát, ahol konzumkényszeremet csillapíthatom.

Heti Muníció: Skandináv csöpögős

Szerző: Fakirma

Citrom- és narancsliget

Gyűlölöm a televíziót, akkor is, ha jó filmet adnak benne. Nem elvi okokból, hanem zsigerből. Hidegen hagynak a pszichológiai vizsgálatok eredményei, melyek szerint a televízió butít, agressziót szül, elmagányosít, sivárrá teszi az életet és megöli a kreativitást. Ezek a megállapítások legfeljebb simogatják a lelkemet, de a televízió iránti ellenséges érzelmeimhez semmi közük sincs. Mint minden komoly negatív attitűdnek,  gyökere ennek is egy gyermekkori traumában keresendő: kamaszkoromban valami érthetetlen oknál fogva a családom úgy döntött, hogy az én szobámba helyezi el a közös családi tévét. Ezért aztán az intim szférám 12 és 18 éves korom között nagyjából  a nulla közeli állapotban stagnált Az érzés természetesen generalizálódott, s lassan kiterjedt minden búgó kütyüre: turmixgépre, porszívóra és számítógépre egyaránt. Szóval takarítani sem szeretek, viszont filmet nézni annál inkább. Moziban. Pontosabban a Cirko Gejzírben. Talán az évek során megszületett gyermekeimnek, illetve az időközben elfogyasztott tetemes alkoholmennyiségnek köszönhető ez az intellektuális hanyatlással és az érdeklődési kör beszűkülésével együtt járó egyhangúság: az elmúlt években beszerzett filmélményeim többsége a spanyol és a skandináv vígjátékok osztályába tartozik. Ezeket az alkotásokat képtelen vagyok megunni, és még akkor is elnéző vagyok velük szemben, ha az aktuális rendező éppen nem hozta a csúcsformáját.

Heti Muníció: Haditudósítás a lézermezőről

Szerző: Fakirma

A gyerekek megfiatalítják az embert, mondják a nagyöregek, szerintem baromság, legfeljebb mi, sokgyermekesek könnyebben csinálunk magunkból idiótát, mint egyéb földi halandók. Az pedig egészen biztos, hogy két kamaszfiú az anyai identitásba napról napra új és meglepő elemeket épít bele (és pusztít el, de ez most nem fontos).

Amikor az embernek négy gyereke van, amiből kettő már önállóan törli a fenekét, kettő pedig csak úgy tesz, mintha képes lenne erre a bűvészmutatványra, akkor még a legnagyszerűbb anyával is megesik, hogy az első csapatot elhanyagolja. A legeslegnagyszerűbb anyára azonban évente átlagosan kétszer rátör a tömény lelkiismeret-furdalás, ilyenkor a kis rinyamalacokat lepasszolja nagyihoz, és programot szervez a nagyoknak. Az én agyamat is ez a bonyolult érzés szállta meg, amikor kitaláltam, hogy elviszem lézerharcba a srácaimat. Pillanatok alatt kiderült, hogy az ötlet nem odaadó anyaságom, hanem megbomlott elmém újabb bizonyítéka, hátraarcra lehetőségem azonban már nem volt.

Heti Muníció: Kókuszpókusz

Szerző: Fakirma

A hazai termőföldek kincse a magyar kókuszolaj

Mindig jót derülök azokon a szerencsétleneken, akik különböző csodaszerekkel purgálják ki magukból az öregséget, betegséget, rosszkedvet és egyéb ellenségeket. Az évek múlásával itthon egyre vidámabb a helyzet, elég, ha rápillantok saját bejáratú polcaimra, s máris hülyére röhögöm magamat. A homeopátiás szerekkel indultam el a lejtőn, azután következtek a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények, nem sokkal ezután beköltözött konyhánkba az összerohadt gyógyteafüvek jellegzetesen édeskés szaga. Jelentős állomásnak tekinthető a hanyatlás útján az a reggel, amikor először kentem a szemem köré a klimax elleni hüvelykúpot, innen már csak egy apró lépés volt, hogy gyermekeim külső és belső sérüléseit szétnyirbált aloe vera levelekkel orvosoljam. Már éppen kezdtem unatkozni a zöld tea leveleivel kikövezett örök élet ösvényén, amikor húgom egy új csodaszerrel hozott izgalmat hétköznapjaimba. Pontosabban Alzheimer kórban szenvedő anyáméba. A tesó instrukciója úgy szólt, hogy naponta két evőkanál kókuszolajat csempésszek bele szerencsétlen anyánkba. Az utasítás mellé meggyőző magyarázat is járt: a közepes hosszúságú triglicerid láncok a májban ketonokká alakulnak, amelyek remek alternatív energiaforrást jelentenek az olyan agysejtek számára, amelyek az Alzheimer-kór következtében elveszítették glükózfelhasználási képességüket. Ha jól értem, az Alzheimeres beteg olyan, mint a vegyes tüzelésű kazán: ha nincs gáz, működik koksszal is. Az eredmény lenyűgöző: kevesebb depresszió, több ész, harmonikusabb személyiség.

Heti Muníció: Igénytelen születésnapi torta

Szerző: Fakirma  

A héten a depresszióról szerettem volna írni, de hatalmába kerített a Drakula hormon, és elszállt minden erőm. Tényleg van ilyen szörnyeteg, majd beszámolok róla a depis bejegyzésben, most viszont bemutatom nektek a Vakondtúrás névre hallgató fájdalmasan primitív édességkölteményt. Amikor először találkoztam vele egy szülinapi partin, izgatóan különlegesnek találtam. Megilletődve kértem el a receptjét. Lehangoló volt megtudni, hogy még a magamfajta botcsinálta szakácsné is negyed óra alatt röhögve elkészíti a tortát. Elárulom a receptet, hátha valaki  megszorul egy tömegigényeket kielégítő babazsúr alkalmával, ilyen vészhelyzetben megbocsájtható a praktikumokat szem előtt tartó háziasszonynak, ha ad egy maflást a konyhaművészetnek.

Heti Muníció: A hétköznapi felüdülés skandináv megsegítéssel

Szerző: Fakirma

Sosem rajongtam a krimikért: unalmasnak tartottam őket, ha pedig peregtek az események, azonnal elvesztettem a fonalat. Poirot-n és Miss Marple-en kívül mindössze Monk felügyelő hódította meg a szívemet, mázli, hogy hosszú távú memóriám deficitjének köszönhetően végtelenített körforgásban tudom élvezni őket.

Tavaly azonban a skandináv-imádatom segítségével legyűrtem a bűnügyi történetek iránti ellenszenvemet: a Tetovált lány három kötetét lenyúltam egy jóhiszemű rokontól. Hosszú évek óta először szippantott magába egy történet, égbekiáltó gazság, hogy a szerzője a harmadik kötet után fogta magát és meghalt. Röpke hűtlenkedésem után szomorúan tértem vissza a Poirot-Miss Marple-Monk mesterhármashoz.

Meglepődve fedeztem fel könyvtárunkban egy egész polcsort elfoglaló skandináv krimi sorozatot. Megvetően gondoltam a sok haszonlesőre, aki a Tetovált lány farvizén próbál evickélni, no meg a sok marhára, aki megeszi ezt a maszlagot. Rögtön meg is fogadtam, hogy IKEA ide vagy oda, én aztán egyetlen skandináv krimit se fogok többet a kezembe venni.