2012. november 9., péntek

Fogyatékkal élők Játékországban

Szerző: Fakirma

Nálunk nem üres szólam a toleranciára nevelés. Ha nem hiszitek, tekintsetek körbe a gyerekszobánkban: fejetlen Hófehérkénk, három lábú gumioroszlánunk, Leika kutyánkkal való találkozása óta posztraumás stressz-szindrómával küzdő Kisvakondunk és kráter-agyú playmobil katonáink mind azt bizonyítják, hogy mifelénk fogyatékossággal élni nem ciki. Ezek  a játékok kezdetben ép tagjai voltak a játéktársadalomnak, csak a káros környezeti hatások miatt váltak irreverzibilisen nyomivá. A héten azonban egy igazi prenatális sérültet fogadtunk  otthonunkba. A példaértékű történet Királykisasszony odvas fogával kezdődött. A nyilvános égés elkerülése végett megígértem neki, hogy ha szépen viselkedik a fogorvosnál, akkor egy valamit választhat a játékboltban (gyermeklélektani tanulmányaim és sok éves anyai tapasztalatom együttesen tesz alkalmassá arra, hogy minden helyzetben megtaláljam a legmegfelelőbb nevelési elvet).

 Ugyan akadt némi nézeteltérés a doktornő és kislányom között a szépen viselkedik kifejezés gyakorlati alkalmazása során, a végeredmény szempontjából azonban ennek nincs jelentősége: fognyűvő manócska végérvényesen elkotródott kislányom szájából. Így hát ígéretemhez híven elkocogtunk a játékboltba, ahol a kosarunkban landolt  az egy valami  Bogyó és Babóca diafilm (basszusbasszusbasszus) és a sellőpóni. Sellőpóni azért nagy kihívás az életünkben, mert nem csak testi fogyatékkal élő játék, hanem ronda is. Bár nem volt egyszerű, végül megszerettük a nyomi állatot, ha toleranciáról van szó, mi nem cicózunk. Csak fogantatásának körülményeit szeretném feledni  (a sellőlány-póni-, avagy a póni-ponty-nász távol áll konzervatív értékrendemtől). Az örökbefogadás mindössze 1000 forintba került. További jó hír, hogy sellőpóni nem egyke, van még 10 testvére is. Véletlenül se gondoljátok, hogy elég 11 lyukas fog  (plusz 11000 forint, plusz fogorvosi költségek), és máris együtt a család, nem ilyen egyszerű a helyzet. A sellőpónik ugyanis zsákbamacska-rendszerben keresik szociálisan érzékeny gazdáikat, a találomra kiválasztott zacskóban nem tudhatod melyik kis torzszülött lapul. Szerencsére az én rokonságom is kiterjedt, s talán a család rohadt fogállománya elég lesz a komplett  fogyi-ovira. Sellőpóni mellett Bogyókáékat is igyekszünk elfogadni. Én még nehezen gyűröm le előítéleteimet, de Bendő már megtette feléjük az első lépést: Tudtátok, hogy a csigák hímnős állatok? Szegény Babóca, mekkorát fog szívni, amikor egyszer csak észreveszi... Érzékeny, empatikus gyermek. Az én fiam, én neveltem. Sellőpóni és lyukas fog nélkül.









9 megjegyzés:

anyus írta... [Válasz erre...]

:D :D :D A sellőlány-póni jelenetért megérdemelsz egy 18-as karikát :)
Amúgy ez a lény valami új, nekünk csak sima filipóniaink vannak (valahogy így hívták anno), sztem úgy keletkezhetett mint az Üvegtigrisben h találtak egy csomó gyári hibás játékot és megpróbáltak túladni rajta, de nagyobb sikerrel jártak mint Róka a filmben :)

lotte írta... [Válasz erre...]

Kiborító ez a zsákbamacskás módi: nálunk a legó változatban borzolja a kedélyeket. Aljasság a játékgyártóktól. Azzal kezdődött, hogy Tüskeböki második keresztnevének napján felelőtlenül elkottyintottam, hogy ma tulajdonképp az ő ünnepe van. Joggal kérte számon rajtam a neki kijáró ajándékot. Megegyeztünk, hogy egy nagyon-nagyon pici valamit kaphat. Ekkor talált rá a zsákbamacskás legóra. Azóta basszusbasszusbasszusozunk... (Amúgy sellőpacis fogyink nekünk is van: randa lila, még tán csillog is. Tolerálunk ezerrel.

anyuka2 írta... [Válasz erre...]

Halló, halló! Bocs, most csak ennyi jut eszembe.

Fakirma írta... [Válasz erre...]

:)))
:)))
:)))
Ez most mind a hármotoknak szól,aki kapja marja alapon osztozkodjatok rajta!
Most már tudom, hogy azért érdemes egy bárgyú, neszesemmi-fogdmegjól posztot megírni, mert rögtön kiderül, hogy van a miénken kívül legalább még két háztartás, ahová betehetik a lábukat (vagy farkukat)ronda, gusztustalan, ízlésgyilkos játéknak álcázott szörnyűségek!:)

Szájhúzó Kutya írta... [Válasz erre...]

Én nem vagyok gyakorló szülő, csak grafikus.. de talán éppen ezért szent borzalommal töltött el Bogyó és Babóca! Kicsit megnyugtat, hogy nem minden szülő szívta be ezt a hatalmas kammedlit! Tényleg a jövő nemzedékének ez bejön? Ehhez képest a sellő-póni Koons-t megszégyenítő kortárs műalkotás! :D

Fakirma írta... [Válasz erre...]

:D:D:D
Köszönöm, köszönöm, köszönöm Szájhúzó Kutya, szereztél nekem egy szép délutánt!
Igen, bejön, basszus.:(

Névtelen írta... [Válasz erre...]


A szülő élete állandó fenyegetettség játék fronton is. A játékboltba, mintha bűnbarlang lenne, csakis egyedül merek belépni. Az is milyen nehéz, mikor meg kell magyaráznom a kirakat előtt izgatottan ugráló gyerekeknek, miért nem szeretem annyira Bogyót és Babócát (de hála Istennek kezd szétrohadni az egyetlen ilyen könyvünk). Esetleg egy Bogyó fejű boxzsák még jó húzás lehetne számomra.

Réka

Fakirma írta... [Válasz erre...]

ha beszerezted a boxzsákot, megyek hozzád terápiára!:)))

Névtelen írta... [Válasz erre...]


Sokkal jobb lenne, ha egy közös varródélutánon hoznák össze egyet, szigorúan természetes anyagokból dolgozva. A terápiás hatás duplán érvényesülne (Fakirma a kézimunkázás felett érzett dühét is kiadhatná, miközben öntudatos waldorfosnak is érezhetné magát).
Vagy inkább alkossunk további gnóm pónikat só-liszt gyurmából?

Réka

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...