2012. november 25., vasárnap

Ki vagy-vagy a bevásárlóközpontban?

Szerző: Onleány

Kötelesség vagy szórakozás?
Lokális okokból és időhiány miatt ritkán keveredek ilyen helyre. Ha szórakozásból vágok neki, akkor is hamar elszédülök tőle, biztos az agorafóbiám teszi. Elveszettnek érzem magam ezekben a terekben. (Lotte)
A hipermarketektől annyira csüggedt leszek, hogy évek óta nem tettem be a lábam ilyesfélébe. A pláza lehangol és feldühít, ha keresek benne valamit. Néha viszont szeretek kedvemre elveszni, nézelődni és böngészni, de legalább ne zabáljanak és játékgépezzenek a közelemben. Leginkább Vörösmarty tér és környéke - az olyan  kint is vagyok, bent is vagyok. (Szofi)
Szórakozás, a kötelesség álcája mögé bújtatva. (Fakirma)

Csak a legszükségesebbet vagy amíg kiürül a pénztárca?
Azért a kutyák ne pisiljenek le! (Lotte)
Rohamokban és hullámokban. Szerintem én kicsit mindig szakad leszek, de mindig lesznek értelmetlen hülyeségeim. (Szofi)
Volt egy Marék Veronika mese gyerekkoromban, amiben egy testvérpár tíz forinttal vág neki a városnak vásárolni. Miután végigjárják az összes boltot, vesznek anyunak két szál virágot nyolc forintért, a maradék két forintért pedig 1-1 gombóc fagylaltot. Azóta is ők a példaképeim. Izgalmas agymunka az utolsó fillérig elkölteni a pénzt, úgy, hogy még a parkolójegyre éppen maradjon. (Fakirma)


Minőség vagy mennyiség?
Esetfüggő, de mindkettő járhat utólagos megcsömörléssel. Mondjuk, a látványosan gagyi, az taszít. (Lotte)
Azt hiszem, az én szintemen nincs igazán minőség, de valamit azért tudjon. Ha rongy, akkor legalább fifika legyen benne. (Szofi)
Nem számít, csak színes legyen. (Fakirma)

Otthon bevallod vagy hantázol?
Nyílt lapokkal, de a vételárat néha lefelé kerekítem, egészségügyi megfontolásokból. (Lotte)
Mire végzek a vásárlással, tökéletesen elegem lesz mindenféle tárgyból, ezért többnyire a sarokba vágom a szerzeményt. Később, ha újra tudok örülni neki, akkor megmutatom. De csak álflegmán, semmi felhajtás, egyesek ugyanis hajlamosak a megsemmisítő megjegyzésekre, és oda a nőiesség, oda az öröm. A megjegyzés nem a pénzre szokott vonatkozni. (Szofi)
Sunnyogok, Ember persze mindenre rájön. Élvezetes játék. (Fakirma)
 
Akciós vagy ami megtetszik?
Az akció zseniális átverés: meg akarja szüntetni az egészséges lelkiismeret furdalást, hogy olyan dolgot veszel, amire nincs is szükséged. Hiszen most éri meg! A bolondnak is. Néha bolondulok. (Lotte)
Mostanában olyan ritka, hogy valami úgy igazán megtetszik. Többnyire olyasmivel találkozom, ami egyszerűen nem olyan jó, amilyen drága, ezért nyugodtabb lélekkel költök kevesebbet használtra, vagy akciósra. De ha valami tényleg, és igazán, akkor nem vagyok kisstílű, ha futja rá, megveszem, és nyűvöm amíg lehet. (Szofi)
Mindig bedőlök az akciósnak, ezért aztán - hogy ne tűnjek teljesen hülyének - megveszem azt is, ami tetszik. (Fakirma)

Magányos bolyongás vagy társas esemény?
Egyik sem jellemző, de ha magamnak vásárolok, nem szeretem, ha valaki vár rám a próbafülke előtt. (Lotte)
Magányosan. Mások megőrülnek a dilemmáimtól, én meg értelmi fogyatékos leszek, ha megzavarnak. (Szofi)
A vásárlás az én kis magányos játékom. (Fakirma)

Áruház vagy butik? 
A "muszáj" bevásárlások (pl. iskolakezdés, hirtelen betoppanó évszakváltás) inkább áruházakban, egy-egy alkalmi dolog inkább meghittebb helyen, ahol egy kis törődést is kapok. (Lotte)
Kis helyen nem tudok olyan önfeledten nézelődni, lamentálni, így inkább áruház. (Szofi)
Áruház: utálom , ha zargatnak, kedvenceim az unott pofájú, semmibe révedő tekintetű eladók. A butikokban több a nyakamba lihegős típus. (Fakirma)

Drogéria vagy könyvesbolt?
Vécépapírból több fogy, mint könyvből, ez az igazság. A könyvesbolt időigényes műfaj, az idő pedig a legnagyobb hiánycikk mifelénk. (Lotte) 
Könyvet már túlnyomó részt neten rendelek, és ott is böngészem. Két törzshelyem van, és mivel mindig a személyes átvételt választom, külön program, mikor elmegyek a boltba. Ilyenkor többnyire beszélgetek-nézelődök is egy sort, amikor is elköltöm a pénzt, amit a netes akción spóroltam, és eltöltöm az időt, amit a fotelból-vásárlással takarítottam meg. Mégis jó, én ezt így szeretem.
A drogéria pedig agorává vált számomra, mikor Bú megszületett. A pelenkáknál tovább lehetett szőni a játszótéri kapcsolatokat, az eladók ráértek babázás ürügyén beszélgetni, aztán jönnek a következő terhes-tesztek, végül az inkontinencia betétig lehet követni egymás életét. (Szofi)
Mindkettőt nagyon szeretem, de ha az egyiktől örökre búcsút kellene vennem, biztos, hogy a könyvesbolt lenne az. Olvasnivalóval egy életre el vagyok látva (Ember egyszer felvásárolt egy nagyüzemi könyvtárat), de kenceficéből soha sincs elég. (Fakirma)

2 megjegyzés:

Névtelen írta... [Válasz erre...]


Azért vicces Szofi, hogy Neked a Vörösmarty tér jut eszedbe a bevásárlóközpontokról. Egy igazi shoppingoló lady számára ez nem lenne pálya.
Amúgy én is így vagyok, a plázákban világfájdalom ás csüggedtség érzés lesz úrrá rajtam. Ilyenkor megérzi az ember, mi is az az elidegenedés. Utána pedig kimerültség és bűntudat, hogy minek kellett így elszúrni az időt. Főleg, mert szinte sose találom meg azt, amit keresek.

Réka

Szofi írta... [Válasz erre...]

Látod,ebből is látszik, hogy igazi úrinő vagyok, aki nem veti rá magát egy hatalmas cupákra, hanem a kis, igényes falatkákat részesíti előnyben :)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...