Szerző: Lotte
Első hallásra minuszos hírnek tűnhet, hogy az ENSZ néhány nappal ezelőtt egy határozatával újabb világnapot lajstromozott be. Van világnapja a balkezeseknek, az információs társadalomnak, sőt a világűrnek egész hetet szentelnek, még szép, hogy a szülők is kapnak egy jelölést a naptárban! A tagállamok öröme e látszólag nemes kezdeményezéssel kapcsolatban azonban korántsem osztatlan. Kukkantsunk be egy kicsit a színfalak mögé!
A kezdeményezéssel kapcsolatos nemzetközi fogadtatás alapvetően nem volt pozitív, mi több, a Közgyűlés leköszönő katari elnöke az ENSZ-ben
szokásos eljárás felrúgásával fogadtatta el
azt. Valójában ugyanis a Szülők Napja nem élvezte egyetlen országcsoport támogatását sem, inkább
negatív benyomásokat hagyott maga után. De vajon miért?
Az új világnappal kapcsolatos hivatalos kritikák problematikusnak értékelték, hogy a Szülők Napja a „világnapok” korlátozott hasznosságának érzetét erősíti. (Ráadásul aggályos, hogy június 1-je világszerte több helyen már foglalt dátum, a gyermekek napját ünneplik ekkor.) Az újdonsült ünnepnap ugyanakkor erodálja a már létező, korábban az ENSZ által elismert Családok Nemzetközi Napját (május 15.), a világ-szerte ünnepelt Anyák Napját és az egyre több helyen elfogadott Apák Napját is. Eddig a hivatalos magyarázat, de ez csak a felszín kapargatása. Miért volt fontos áterőltetni a tagállamok nagy része által nem támogatott kezdeményezést, s miért kekeckedem rajta én is?
A Szülők Napja bevezetésének ugyanis legfőbb mögöttes indoka, hogy megfeleljen a szexuális jogokért folytatott nemzetközi erőtér követeléseinek, amely során egyre több országban legalizálják az azonos nemű szülők gyermekvállalását, az általuk való örökbefogadást. Ennek jegyében mind markánsabban kerülik a nemzetközi szervezetek a szülői szerepek nemi meghatározását, így lesz az anya és apa helyett 1-es és 2-es számú szülő, így válik az anyák napja kifejezetten negatív megítélésű ünneppé (ld. korábbi írásunkban). Mindez pedig azt célozza, hogy - a Mézgáék által még csupa szív, szeretetnek énekelt - hagyományos "apa-anya-gyerekek" családfelfogással szemben minél szélesebb körben elfogadottságot nyerhessenek a "más" alapokon szerveződő kapcsolatok.
ENSZ ide vagy oda, anyukám nem ússza meg virág nélkül május első vasárnapját jövőre sem...
Az új világnappal kapcsolatos hivatalos kritikák problematikusnak értékelték, hogy a Szülők Napja a „világnapok” korlátozott hasznosságának érzetét erősíti. (Ráadásul aggályos, hogy június 1-je világszerte több helyen már foglalt dátum, a gyermekek napját ünneplik ekkor.) Az újdonsült ünnepnap ugyanakkor erodálja a már létező, korábban az ENSZ által elismert Családok Nemzetközi Napját (május 15.), a világ-szerte ünnepelt Anyák Napját és az egyre több helyen elfogadott Apák Napját is. Eddig a hivatalos magyarázat, de ez csak a felszín kapargatása. Miért volt fontos áterőltetni a tagállamok nagy része által nem támogatott kezdeményezést, s miért kekeckedem rajta én is?
A Szülők Napja bevezetésének ugyanis legfőbb mögöttes indoka, hogy megfeleljen a szexuális jogokért folytatott nemzetközi erőtér követeléseinek, amely során egyre több országban legalizálják az azonos nemű szülők gyermekvállalását, az általuk való örökbefogadást. Ennek jegyében mind markánsabban kerülik a nemzetközi szervezetek a szülői szerepek nemi meghatározását, így lesz az anya és apa helyett 1-es és 2-es számú szülő, így válik az anyák napja kifejezetten negatív megítélésű ünneppé (ld. korábbi írásunkban). Mindez pedig azt célozza, hogy - a Mézgáék által még csupa szív, szeretetnek énekelt - hagyományos "apa-anya-gyerekek" családfelfogással szemben minél szélesebb körben elfogadottságot nyerhessenek a "más" alapokon szerveződő kapcsolatok.
ENSZ ide vagy oda, anyukám nem ússza meg virág nélkül május első vasárnapját jövőre sem...
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése