Nagypénteki kevés

Szerző: FiloSzofi

Nem illik ehhez a naphoz a sok szó.

Csak annyit suttognék bele az éterbe, amit eddig megértettem a világból:

Az a dolgunk a földön, hogy megtanuljunk szeretni.

Isten gyermekeiként ugyan már eleve szeretetből jövünk, és mégis: ki kell törni a tojásból, végigjárni az életet kétlábon. Kinek-kinek a maga tanösvényén. Azt akarta az Atya, hogy Jézus is végigmenjen a maga útján, úgy mutatta meg a szeretet teljességét.

Töredékes munkánkat reményünk szerint Isten majd kiteljesíti, ahogy szüleink régen hozzátették a hiányzó összeget rollerre gyűjtött pénzünkhöz..

Áldott Húsvétot Nektek!

A stílus maga párt? - Szabadság tér 2.0

Szerző: FiloSzofi  

Terveztem, hogy a választás után megírom itt a blogon, mit várok a következő négy évtől. Ebben ugyan szerepelt volna a stílusváltás kívánalma is a Fidesszel szemben, de alapvetően lelkesen szedtem össze a tennivalókat nemcsak a képviselőink, de a magunk számára is.

Jövőbe néző lelkesedésemet először a baloldalról jövő gyűlöletáradat tépázta meg, de azon könnyű túltenni magam azzal, hogy valójában egy vékony, közéletileg túlpörgött réteg ámokfutása ez, ami nem jellemzi általában a polgárokat.
Sokkal jobban fáj, és sokkal inkább letör, ha az általam preferált politikai oldal viselkedik úgy, mint akivel szemben megfogalmazza magát. Tisztán gyurcsányista tempó az a cinizmus, hogy a választás másnapján elkezdik felhúzni a Szabadság téri emlékművet. Azt képzeltem ugyanis, hogy határidő módosításnak az is az értelme, hogy kibeszéljük a témát, és esetleg módosítani lehet a koncepción.

Egyedül újjászületni is nehéz

Szerző: FiloSzofi

Jó nekem, mert törekszem a megújulásra.
Rossz nekem, mert a bajaim késztetnek erre.
Jó nekem, mert van hova fordulnom, az évszázadok keresztény bölcsessége az útmutatás kiapadhatatlan turkálója.
Rossz nekem, mert korom és környezetem tipikus bajaival küzdök, ugyanott van a vakfoltom, mint a mellettem állóknak.

Csapjunk a lecsóba!

 Tételmondat:
Korunk csapdája, avagy az individualizmus túlpörgése, hogy a bűnt beletoljuk a személyiségbe.

Hallottam lelkipásztori tapasztalatról, miszerint azért is nehéz a gyónókkal, mert valójában nincs bűntudatuk, ezért vezekelni sem tudnak. Ezért felszabadulni sem.

Azt hiszem, ez a megállapítás rám is vonatkozik. Inkább hibásnak érzem magam, mint bűnösnek.
Egy dologban tudom, hogy a bűn táborozik bennem: a szeretetlenségben. Mert ez annyira nyilvánvaló ellentetje, tagadása az isteni parancsnak. Ám ez is alig több, mint intellektuális belátás.

Erősebb az "I'm sorry!", mint a "Bocsánat!". Sajnáljuk, pusztán csak sajnáljuk. Igyekszünk fejlődni.

Teljességmánia - avagy miért nincs szárnya az embernek?

Szerző: FiloSzofi   

Nemrég elkezdtem egy diétát, hogy megfékezzem bizonyos elszaladt lovamat. Az első napok rettentő megpróbáltatást jelentettek, ugyanis többszörös függőségtől kellett megszabadulnom: Egyrészt az evéstől, mint mindig kéznél levő örömforrástól, másrészt magától a szénhidrátfüggőségtől.
Naphosszat sóvárogtam. A képzeletem képei 3D-ben lebegtek az orrom előtt húsz centivel. Olyan mákos bejglit vetítettem magamnak,  hogy a kardomat felakaszthattam volna rá! Mégis, az egyik fürdőkádi elmélkedésben megállapítottam, hogy intellektuális örömet okoz a helyzet.

Már nem először jönnek elő Feri atya régi prédikációjának szavai a böjtről, amelyben a ma divatos böjt-felfogásoktól próbálta megtisztítani a vallásos böjt fogalmát. (Az enyém ettől függetlenül továbbra is egészségügyi fogyókúra, némi melléktermékkel, mint ezek a tapasztalati felismerések.) A vallási böjt lényege nem valami praktikus megtisztulás, még akkor sem, ha az éves ciklusokban egybevág a természetes igényekkel is. A vallási böjt lényege az, hogy hiányt tapasztaljunk meg. Nem azért, mert az jót tesz a bőrünknek, hanem mert szellemileg kimozdít a jól megszokott nézőpontunkból, és valami másra tesz alkalmassá.

Mit keres a tyúk az asztalon? (Még mindig Mága)

Aszobában-lakikittbenn


Ezt nem tudom szó nélkül hagyni, mert nekem is van egy erős hullámokat verő Mága-élményem, nevezetesen amikor elöntötte a Szent István teret a meleg takony.

Augusztus 20. körüli napokban lehetett, gyanútlanul sétáltam este a gyerekekkel a városban, amikor belebotlottunk a "szuperkoncertbe". A bazilika előtti teret színültig telt széksorok foglalták el. Mindenfelé a jobb ruhájukat felvett emberek, mint egy régi vasárnapon talán. A drága kávézók teraszán külföldiek tanulmányoztak valami műsor félét.Bőszen pisszegtem a gyerekeket, hogy ne zavarjuk az áhítatot, akkor még nem tudtam, mire várnak. Mi fagyizni mentünk.

gondolattenyésztés

A gondolat olyan, mintha lenne pár tyúkod, eteted kukoricával, meg mikor mi van. Aztán találkozol egy gazdával, és két tyúkodat elcseréled egy libára. Ugyanígy a hízott libát kecskére, két kecskét meg egy borjúra. Csak vigyázz, hogy a hízott ökröd tartsd meg, vágd le, mielőtt elviszik egy disznóért, aki az embert is széttépi, ha éhes.

Másként: egy jó beszélgetésnél a bor hamarabb fogyjon el a szónál.

(Szofi)

Á, semmi

Ti is megosztjátok hű társatokkal az életben, ami a szívetek nyomja? Mi a férjemmel rengeteget beszélgetünk: