Ki vagy-vagy a sportban?

Szerző: Onleány

Hosszútáv vagy rövidtáv?

Hosszútáv. Időre van szükségem, hogy kiszellőzzön belőlem aminek ki kell. (Lotte)
Hosszútáv. Gyorsan kiderült, hogy egyetlen értékelhető tulajdonságom a sportban a kitartás. (Fakirma)
Rövid, de hát hogy is néznék ki, ha nagy komolyan sprintelgetnék a téren. És egyébként is, mindenben a hosszútáv a gyengém, hát ezt próbálom fejleszteni. Az más kérdés, hogy az én hosszú távjaim másnak talán rövidek. (Szofi)

Csapatjátékos vagy magányos farkas?

Megfelelési kényszerem miatt stresszel a csapatjáték, nem tudok elég felszabadult lenni benne. Inkább magányos farkas vagy egymás melletti, de nem csapat sport. (Lotte)
Az életben remek csapatjátékos, de sportolás közben harapok, ha valaki a közelembe merészkedik! (Fakirma)
Bipoláris. Ha ügyesebb lennék, nagyon bírnám a csapatsportokat, és koncentrálni is sajnos csak egyedül tudok. (Szofi)

Heti Zöldségek vagy Lelki Muníció: Te milyen anyós leszel?

Szerző: Fakirma

A Csokimama-féle túlélőcsomagból ennyi maradt

Állandósult időzavaromban próbálom a Lotte-féle egy fenékkel több lovat elméletet az élet különböző területein  megvalósítani, ez a bejegyzés is ennek a reménytelen küzdelemnek az ékes bizonyítéka: kicsit ajánló, kicsit lelkizés. Nesze Nektek, rágódjatok rajta, esetleg ha nem vagytok agyilag fitt formában, gondolkodás nélkül kövessétek a példámat!
Eredetileg egy filmajánlóval szerettem volna előállni, de sajnos még mindig nem jutottam el a moziba. Anyósomnál azonban jártam, úgyhogy jobb híján most Őt állítom az Onleány rivaldafényébe. Pontosabban nem a mi szeretett Csokimamánkat teszem nemzeti közkinccsé,  hanem saját anyósotokat ajánlom a figyelmetekbe. Persze csak akkor, ha intim szférátokban legalább egy darab fellelhető ebből az evolúciós szempontból oly sikeres konstrukcióból. Ha nem, akkor nyugodtan irigykedjetek!
Sokáig természetesnek vettem, hogy az aktuális férjjel együtt egy multifunkcionális anyós is jár. Mostanában  azonban ajtófélfa-méretű Bendő fiamat elnézve gyakran  hasít belém a felismerés, hogy basszus, ez a gyerek hamarosan nőket fog hazacipelni, és előbb-utóbb a kényelmes anyós-meny reláció másik oldalára kerülök. Ilyenkor Csokimama iránti empátiám az egekig szárnyal. Amikor már nyakig ülök a pozitív érzésekben, mindig arra jutok, hogy Anyósnak lenni szép, de küzdelmes küldetés. Ha más nem is, de legalább néhány szép szó megilleti őket.

A jellem gyenge, vagy a lélek hibás?

Szerző: FiloSzofi

Arisztotelész

Ismeritek a szlogent: "Keress fel szakembert!" Hozzátéve (bemondónő hangon): "Nem csak akkor érdemes szakemberhez fordulni, ha már itt a baj, inkább még a krízishelyzet előtt, mert úgy sokkal hatékonyabban tudunk dolgozni a problémán."

A pszichológia, de legalábbis a pszichologizálás aranykorát éljük. Kedvenc ovis-anyuka barátnőmmel röhögcséltünk ezen legutóbb a játszótéren, hogyan próbálunk két világ határán, apák és fiúk mellett, a bölcs középutat követve ellavírozni Szküllák és Karübdiszek között.

Szkülla lenne a "régi" hozzáállás, miszerint minden pszichológiai segítség a "hülye", "fogyi", "selejtes" bélyeget jelenti (még a nevelőre nézve is) ; a lelki sérüléseket, beállítódásokat feltáró megértés pedig nem más mint gyengeség, felelősséghárítás, a munka megkerülése.

És Karübdisz lenne a mindent elöntő pszichologizálás, a bűn tagadása, a relativizmus, a hibáink elidegenítése, az elbizakodottság, hogy uralhatjuk a lelket, akár egy gépet.

Posztok sorozatát tölthetné meg az utóbbi jellemzések magyarázata, én most a hermeneutikai méltányosságra kérlek benneteket, vagyis: ugye értitek, mire gondolok?

Az élet: ajándék

Szerző: Lotte

Az élet: ajándék címmel szervez nemzetközi konferenciát a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége pénteken a Parlamentben. Gerber Zsuzsával, a konferencia egyik főszervezőjével, a civil szervezet elnökével beszélgettünk.

Gerber Zsuzsa

Egy olyan országban, ahol óránként öt abortuszt végeznek, vajon mennyire mondható el, hogy a társadalom ajándékként tekint a megfogant életre?

Úgy véljük, hogy nem lehet általános választ adni, minden helyzet egyedi, egy gyermek olyan környezetbe is érkezhet, ahol nagyon várják, ám olyan környezetbe is, ahol nincsenek rá felkészülve. Ezek nagyon nehéz élethelyzetek, és valljuk, hogy a nőket kellő információhoz kell juttatni, hogy ebben a súlyos helyzetben tudatos, felelős döntést tudjanak hozni, valamint megfelelő támogatói hátteret kell ahhoz biztosítani, hogy választásuk miatt a lehető legkevésbé kerülhessenek kiszolgáltatott helyzetbe. Azt szeretnénk a konferencián megvizsgálni, hogyan lehet ezt számukra biztosítani.

A konferencia ugyanakkor nem az abortusz-témát feszegeti, hanem az azt megelőző krízishelyzetekre  keres megoldásokat civil szervezetek és szakértők bevonásával. Milyen szakmák találkoznak egy ilyen nagy összejövetelen?

A rendezvényen délelőtt a téma nemzetközi hírű szakértői tartanak előadást család- és életvédelemmel kapcsolatos egészségügyi, szociális és jogi kérdésekről, délután pedig a résztvevők kerekasztal-beszélgetéseken vitathatják meg, milyen lehetőségei vannak a krízisben lévő családoknak, milyen formái lehetnek a lelki segítségnyújtásnak, és milyen felelőssége van a társadalomnak ebben a témában.

Toalett gender - Gyuláról

Szerző: Lotte

Elegáns és kulturális értéket hordozó megoldások egy gyulai szállodából (a férfi véletlenül lett fakóbb, nem az állatvilágban megszokott díszes hím, jelentéktelen nőstény felállást akartam vele kompenzálni).
Egyébiránt, mi is kivonultunk a hétvégén a szokott világból, a dél-keleti végekre utaztunk, Gyulára. Mindenkinek jó szívvel ajánlom figyelmébe a csupa-virág, csupa-víz várost.
Gyula Erkel Ferenc szülőhelye, itt fedezték fel az egykori asztalos-inas, Munkácsy Mihály tehetségét, s innen származott el Albrecht Dürer, a német reneszánsz géniusza is. Gyula közelében, egy Ajtós nevű községben volt ötvösműves németajkú édesapja - innen a Türer-ből lett Dürer családnév. Végre megértettem, hogy miért hívják Ajtósi Dürer fasornak a városligeti utat. (Jobb később, mint soha!) Ha valakinek ennyi sem lenne elég, a kolbász és a pálinka mellett hívogatja a vár, a fürdő és az ország egyik legrégibb cukrászdája, a 162 évesen Százévesként szerénykedő cukrászat is. 

Csókos száj

Hetyke bajusz

Bogyótotó - Megfejtés

Szerző: FiloSzofi

Múlt heti játékunk remélem jól meggondolkodtatott benneteket, és kíváncsivá is tett. Mielőtt elárulnám a megfejtést, elmondom, hogy senki nem küldött mindkét feladványra helyes választ. A legközelebb Katica járt a megoldáshoz, akinek különdíjat kell kitalálnom, mert a nyereményt éppen az ő ajánlására választottam ehhez a játékhoz. Sebaj, ti megnyerhetitek másként, hamarosan, ő pedig kap valami mást.

Legtöbben a kék bogyóról a kökényre gondoltatok, de sokan észrevették, hogy annak bizony nem ilyen a levele. A piros bogyó pedig általánosan somnak lett keresztelve, igaz, csaltam a képpel, mert nem mutattam a fácska formáját.

És akkor íme a megfejtés:

Salamonpecsét

A képen látható példány valószínűleg egy soktérdű salamonpecsét (polygonatum multiflorum).

Árnyékos helyet szerető talajtakaró növény. Kertbe is ültetik, de gyakran találkozunk vele a természetben. Hasonlít a gyöngyvirághoz, és hasonlóan mérgező is. Fehér virágzata áprilisban nyílik. Termése valóban nagyon hasonlít a kökényhez, de ezt inkább ne egyétek meg.

 Azt nem tudom, festőnövénynek alkalmas-e, ha valaki tudja, írja meg!

Kapcsolata a jól ismert pentagrammal "titkos is, és misztikus, kicsit utópisztikus":

Szívküldi Lotténak

Szerző: FiloSzofi

Lotte írta nemrég, hogy lecsapott a családjukra a kütyük szívóereje. Hétvégén mi kivonultunk a civilizációból, térerőlakatlan szigeten töltöttünk két napot. Se telefon, se net, egyébként meg paradicsomi állapotok. Visszatérőben  beugrottunk Egerbe, ahol rögtön a kütyüvilágra adott laza, vicces reflexiókba botlottunk. Ez kérem a filozófiai problémamegoldás gyakorlatban: kilépés a körből, kivonulás, majd új nézőpontról visszatérve új válaszok születnek. Persze csalok, mert ezeket nem mi találtuk ki, hanem egy egri kreatív:

És a ráadás:

24 óra: egy fenékkel több lovat

Szerző: Lotte    

"8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás..." - állította fel a poszt-kádárista gyári munkás mindennapjainak képletét '91-es slágerében a Beatrice.
Felkeléstől-felkelésig valóban cirka 24 óra adatik a hasznos munkálkodásra, a robotból való kikapcsolódásra és a testi-lelki regenerálódásra. A hangzatos, három pilléres felsorolás azonban nem számol a családos élet fentiekkel korántsem kompatibilis voltával.
Amíg az ember alapvetően csak a maga ügyeiben jár el - és nem fűti valami különösen erős, sok időt elnyelő ambíció - tulajdonképpen kényelmesen beleférhet a napjába. Juthat idő dolgozni, tanulni, szerelmi életet élni, barátokkal találkozni, szellemi-, lelki élményeket gyűjtögetni, utazni, sőt még aludni is! (Ez még akkor is így van, ha adott pillanatban ezt senki sem értékeli.)
De még egy házaspár is zökkenőmentesen megteheti ugyanezt, egészen addig a pillanatig, amíg be nem toppan életükbe szerelmük első gyümölcse...

Lelki Zöldségek: Waldorfosnak lenni jó - harmadik rész

Szerző: Fakirma

Én csiszoltam, én festettem

Nyugi, ez itt már a befejező rész. És nem csak Ti, hanem én is nagyon unom már a témát. Ti ráadásul két perc alatt végeztek vele (vagy el sem olvassátok), én viszont ahelyett hogy az életközépi válságomat menedzselném, a tervek szerint még legalább négy évig birkózom a waldorf projektünkkel. Jó, nem panaszkodom, alapjában véve igazatok van: téptem, szagoljam...

Az árnyékos oldal
1. Mindig mindenben első a gyerek, mindenki más le van tojva. Különösen a szülő. A waldorf pedagógia alapvető feltételezése szerint a szülő egyetlen életfeladata az elkényeztetett kölykének pátyolgatása. Óvodába nem azért küldi őt, hogy ideig-óráig megszabaduljon vinnyogó hús-vér koloncától, hanem azért, hogy a szülő-gyerek köteléket még szorosabbra fűzze. Ebben a mi ovink különösen erős, és a minőségi munka garantált. Utoljára a gyermekágyas időszakban éltünk olyan szimbiózisban Királykisasszonnyal, mint amilyenben mostanában vagyunk. És érzésem szerint ez még nem a gödör alja.
2. Az óvodáért fizetni kell. Nagyjából harmad annyit, mint egy pronyó magánoviban. A ki nem fizetett kétharmadnyi tandíjat ledolgozzuk. Keményen és maradéktalanul.

Ki vagy-vagy a pénzügyekben?

Szerző: Onleány

Nálad van a kasszakulcs vagy más a családi pénzügyminiszter?
Nagyberuházásokban egyeztetési tárgyalásokat folytatunk és közös döntéssel határozunk, a folyó ügyeket én viszem. Inkább csak államtitkári rangban. (Lotte)

Aki kapja marja. A nagy döntéseket halogatjuk, mert a nagy pénzre várunk. Ez nem túl okos, mert  nagy döntések jobban vonzanák a nagy pénzt is, az a sejtésem. (Szofi)
Pénzügyileg csak egy apróságban különbözöm a gyerekeimtől: ők uzsonnapénzt kapnak, én bugyipénzt. Azt se tudom, hogy néz ki a bankkártyám, nem tudom, mennyi fizetést kapok, de nem is érdekel addig, amíg Ember nem ráncolja a homlokát reggelente a zsebpénzosztásnál. Mostanában néha azért ráncolja. (Fakirma)

Takarékos költségvetés vagy feléled a holnapot?

A szüleim takarékosságra neveltek. Ugyanakkor utálom a kisstílű zsugoriságot, azt hiszem nagyvonalúnak születtem. Igaz, mindig szerencsém is volt, nem kellett sosem szűkölködnöm. (Lotte)
Kicsiben utazom. Eladósodni nem mernék, de a nem megy a kuporgatás sem. Néha rám tör a realizmus, ami erősen a spórolás felé visz, aztán rájövök, hogy ha nem számolom, akkor valahogy jobban kijövünk ugyanabból, csak sokkal jobban érezzük magunkat. (Szofi)
Apám életfelfogása szerint a pénz értékét az határozza meg, hogy milyen boldogan tudjuk elkölteni. Ezek szerint én milliomos vagyok. Legnagyobb örömömet az utolsó fillérek elköltésében lelem. Ilyenkor veszem meg a hosszú idő óta vágyott Legfunkciótlanabb Baromságot, közben szárnyalok az örömtől.  Ember nem annyira. (Fakirma)

Terhesnapló 1/2 - Alíz Csodaországban

Szerző: FiloSzofi

16. hét

+ 1, 5 kg

 A többi adat az előzőekhez képest nem változott.

Alice in Wonderland

Az előző beszélgetésünk végére nem elhanyagolható következtetésekre jutottunk a szenvedés és jóllét egyidejűségét illetően. Azt mondtuk, a terhesség akár a hosszútávfutáshoz is hasonlítható. No, én sosem voltam maratonista alkat, hál'Istennek, ebben sem. Az én távom csak harmad olyan hosszú. Hogy pontosan mekkora, a poszt végére kiderül.

Lassan elérkezett a nyár vége, és az első komolyabb ultrahangvizsgálat ideje. Ekkor már nem csak a Te testi mivoltod, hanem a magzaté is előtérbe kerül. Eddig csupán a léte, és legfeljebb a holléte volt vizsgálat tárgya, most azonban az orvos, miként a szabó, méretet vesz róla. A legfontosabb méretek az ülőmagasság, és az a bizonyos nyaki redő. A nyaki redő normál érték (3mm) feletti vastagsága utalHAT fejlődési rendellenességre. Na, ez a bizonyos feltételes mód tudja családok tömegeit őrületbe kergetni . Nekem szerencsém van, ez a parahajó nem szokott felvenni, és szerencsém van, mert tényleg rendben is volt minden.

A vizsgálatra egyedül mentem, ráadásul trolival, amit amúgy sosem használok. Kétgyerekes anya ritkán mászkál ám csak úgy, egyedül, ismeretlen vonalakon. Különösen nyáron, amikor állandóan egy kupacban vagyunk. A busz átszelte a Vadpestet, mindenféle ember, babakocsis anyuka, nyugdíjas pár, dolgára igyekvő szállt le és fel. Akkor elképzeltem, hogy nincs is gyerekem, csak ülök ezen a buszon, valahova tartok én is. Biztos nem nem arra gondolnék, hogy nincs gyerekem. Valahova igyekeznék, valami egész más szövetbe tartozna ez a szál, ez a mai nap, ez az utazás. Néztem a testemet, a karomat a kapaszkodón. Még egész fiatal. A test még nem döntötte el, miről maradt le eddig, és mi vár még rá. Bizonyára a lelkem is valahogy hasonlóan érezne. Fura, hogy az is Én lennék....

És akkor végtelen hála és boldogság öntött el, hogy valami már mégiscsak eldőlt,és visszaúszhatok egy szilárd pontig a folyamban: van családom, két és háromnegyed gyerekem, mozdíthatatlan kövek a megtett út mentén.

Heti Muníció: Két kerékkel kevesebb

Szerző: Fakirma

Szeretlek Zöld Herceg, de inkább legyünk csak barátok

Már régóta nem ajánlottam Nektek semmit. Ez a rútság azért eshetett meg, mert  jó ideje semmi ajánlanivaló nem történt velem, összes libidómat felemészti az erőfeszítés, hogy szétzilálódott családomat úgy-ahogy összekaparjam. 

Ma reggel jutott az eszembe, hogy mégiscsak akad egy újdonság, ami sok vidám pillanatot varázsol a hétköznapjaimba. Képzeljétek, nagy nyomoromban megszállott biciklista lettem.

Sosem kedveltem ezt a műfajt, különösen mióta  Zöld Herceget megkaptam a fenekem alá: azonnal örök hűséget fogadtam neki, még a sarki boltba is vele jártam (azért nem tud együtt utazni a család, mert nem cserélem le őt egy közönséges hétszemélyes dögre).
Aztán nagyjából egy hónapja beköltözött az életembe az új szenvedély. Nem annak indult, inkább egy kötelező munkakapcsolatnak: mivel drága a benzin, ráadásul reggelente sokfelé indulunk, én mártír öntudattal vállaltam be a tekerést.

Segítsüti az Őrzőknek - gasztrobloggerek a daganatos és leukémiás gyermekek gyógyulásáért

Szerző: Lotte  



A Segítsüti és az Őrzők csapata a klinikán

„Segítsüti” online jótékonysági akcióval gyűjtenek gasztrobloggerek a Tűzoltó utcai Gyermekklinika alapítványának, az Őrzőknek. Az alapítvány célja, hogy a daganatos vagy leukémiás gyermekek gyógyításának és kezelési körülményeinek feltételeit segítse. Ez olyan cél, melyre mindenki jó szívvel adakozik, de sokszor nagy dilemma, hogy kinek, s vajon jó helyre kerül-e az adomány? 
Az alapítvány egyik önkéntesével, Borszékiné Cserháti Erikával, két kisgyermek édesanyjával beszélgettünk.

Te is segíted az alapítvány munkáját, mesélnél picit arról, miképp csatlakoztál az Őrzők csapatához?

Nagy örömömre szolgált, hogy önkéntesként én is csatlakozhattam az Őrzők fiatalos, lelkes, dinamikus csapatához. Mikor a kisfiam három hetes volt, rosszindulatú daganatos betegséget állapítottak meg nála, így a következő egy évet kórházban töltöttük. Ma a kisfiam több mint másfél éve tünetmentes, de öt évnek el kell eltelnie ahhoz, hogy gyógyulttá nyilvánítsák. A klinikán töltött idő alatt személyesen tapasztaltam meg az orvosok, nővérek, pszichológusok erőn felüli munkáját, kitartását, segítőkészségét. Már ekkor megfogalmazódott bennem, hogy ha egyszer mindenen túl leszünk, amiben csak tudom, megpróbálom én is segíteni a klinika kis hőseit.

Mi van a képen? Bogyótotó

Szerző: FiloSzofi

Legújabb "Mi van a képen?" játékunk ihletője a bogyószezon.

Segítséget is kaptok:  A fényképek után két ábrát láttok, és mindkettő kapcsolódik valamelyik növényhez. Hogy melyik melyikhez, azt persze nem árulom el.

Fontos!: A megfejtéseket ne kommenteljétek, hogy mások is gondolkodhassanak. A növényneveket tehát az onleanyblog@gmail.com címre várjuk, 21. péntek éjfélig!

A helyes megfejtők némi jutalomban reménykedhetnek.

Férfi és nő barátsága

Szerző: Lotte

Lázadóangyal

Létezik vajon?

Örök kérdés. Sok értelme talán nincs is, mégis jól esik néha eltipródni rajta.
A vasárnapi ebédet kavargatva kapcsoltam be tegnap a Kossuth Rádiót (tényleg, ti hallgattok főzés közben rádiót, én úgy két éve kaptam egy pöpec falra szerelhető készüléket, nagyon szeretem!), ahol ezt az örökzöld témát boncolgatták. 

Az összeállításból kiderült, olasz napilapok foglalkoztak az elmúlt hetekben a férfi és nő közötti barátság létezésének kérdésével. Az országos felmérésből és a körülötte fellángoló parázs vitából az a megállapítás vonható le, hogy az idősebb generáció, (45-50 fölött - bocs mindenkitől, de itt húzták meg a határt) alapvetően nem hisz benne, különösen a déli, hevesebb vérmérsékletű olasz férfiak; míg a fiatalabbak (férfiak és nők is) jóval optimistábbak az ellenkező neműek közötti barátság létezését illetően.

Ki vagy-vagy a mesében?

Szerző: Onleány 

Felfedeznéd az utolsó, sötét toronyszobát is, vagy melóznál a hét törpénél az erdőben?

A melózós szerep jobban illik hozzám. (Lotte)

Ronyózom én mindentől, nem kell hozzá sötét toronyszoba. Inkább jöjjön a hét törpe az összes mocskával együtt. (Fakirma)
Ha a hét törpéhez jutnék, annyira lehangolna, hogy "és mi van, ha most már mindig ez lesz?", hogy akkor inkább a felfedezés. Igaz, hogy nem vagyok túl bátor, de azért az mégiscsak az én palotám lenne, ahol én vagyok a királylány! (Szofi)

Tom Sawyer vagy Bornemissza Gergely?

Bornemissza Gergely! (Lotte) 
Tom Sawyer. ő viccesebb, s mellette nem fenyegetne a megözvegyülés veszélye. (Fakirma)
Hű, én sosem voltam annyira szabad, mint Tom. Igazából halálra stresszel a rosszalkodás, ha azzal konfrontálódni is kell. Lehet, hogy inkább a törökök, mint szívinfarktus a lebukásveszélytől. (Szofi)

Újragondolt tradíció - látványos show ma este az Andrássy úton

Szerző: Onleány

Díva(t)bemutató az Operánál

Egyedi (és ingyenes) audiovizuális élményt kínál ma este a Magyar Állami Operaház, Terézváros Önkormányzata, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, valamint a Forum Hungaricum. 

A szervezők látványos show keretében két öltözéktervezői csoport: a Pentatónia és a Gombold újra! kollekcióit operaénekesek, táncművészek, és a dalszínház tárainak munkatársaival mutatják be. 

Az Operaház neves művészei közül kifutóra lép többek közt Rálik Szilvia és Celeng Mária szopránénekesnők, valamint Felméry Lili és Apáti Bence balettművészek.

Pocakharang

Szerző: Fakirma

Asramék harmonizáló kismamája

Domborodók és kevésbé domborodók, hallottatok már a pocakharangról? Én életemben most először, pedig négy terhességet úgy-ahogy tisztességgel végigcsináltam. Váratlanul csapott le lelkiismeretemre a pocakharang, pedig már épp kezdtem magamnak megbocsájtani, hogy várandósságaim alatt nem énekeltem eleget, viszont annál többet üvöltöztem a kint tartózkodókkal (az aktuális magzattal csak különösen indokolt esetben). Pedig biztos nem újdonság a kismama-biznisz világában, az ilyen csodakütyükről mindig kiderül, hogy már az ókoriak is imádták, s nyilván Arisztotelész is azért vitte sokra, mert az anyukája nyakában egy ilyen himbálózott.
Aki nem olyan naprakész mint én, annak elmesélem, mi is ez a cucc: egy csörgő labdácska, amit a kismama a nyakába lógat egészen le a pocakjáig. Esztétikus és hasznos darab, ráadásul - mint mostanában minden baromság - multifunkcionális is (nehogy már csak egy dimenzióban hülyüljünk):

- Harmonizál a mama gömbölyded formájával (ezt nem én találtam ki, hanem az Asram jóga és meditációs központl honlapján olvastam. Itt lehet kapni a másik nagy kedvencemet, a nyelvkaparót is).

- Ahogy az anya fötör, úgy kolompol ez az izé a pocakján, a magzat az ingerszegény magzatvízben unatkozás helyett a kellemes hangra lazulhat. Az anyai szívhang ehhez képest kutyafüle.

- A magzat is üzenhet az anyának, csak meg kell rúgnia a csengettyűt. Különösen intelligens magzatok különösen intelligens édesanyával ellátva akár saját morze-abc-t is kidolgozhatnak maguknak (ezt nem a jógázóknál olvastam, saját innováció).

- Akkor sem kell bezsákolni a pocakharangot a Máltai szeretetszolgálatnak, ha a lurkó megszületett. A csilingelő fityfiritty ezentúl biztos pont lehet az életében, rugdoshatja, rázhatja kedvére idekint, ebben a számára egyébként idegen és kiszámíthatatlan világban.

- Régi alakját nehezen visszanyerő anyukák gömbölyded formáival továbbra is jól harmonizál a nyaklánc. A gebék meg pusztuljanak bele az irigységbe.
- Gyönyörű testékszer, ügyesen és olcsón (6000-8000 forint darabja) feldobhatjuk vele lepukkant kismama ruhatárunkat (a Dívány szerint legalábbis).
- A kispapáknak pedig külön öröm, hogy meghibbant és eltehenesedett feleségük a reggeli hányás és az esti sírógörcs között folyamatosan csilingel.

Terhesnapló 1/1 - Kiléptem a világból, beléptem a rendszerbe

Szerző: FiloSzofi

15. hét

3. terhesség

indulósúly: 62kg

gyarapodás: +1 kg

 a gyerek neme egyelőre ismeretlen

dannyphillipsart

A szerző, vagyis a terhes én, azaz FiloSzofi, 36 éves, két meglévő gyermek édesanyja. Ha valaki lemaradt volna: Bú (lány) 6 éves óvodás, Fí (fiú) 4 éves óvodás.

Miféle napló, ami szinte a közepén kezdi az események nyomon követését? Teljesen rendes napló, szerintem. Különben is, mindenki jobban járt, hogy az eddigi időszakot nem örökítettem meg teljes érzékletességgel az utókornak. A tanulságait viszont most megosztom minden jelenlegi és jövőbeni sorstársam hasznára. És azért közben, nem mellékesen, fülig ért a szám, legalábbis elméletben, mert amúgy nem volt mindig hozzá erőm. (Aki jól figyelt, az  olvashatott már egyfajta bevezetőt, ahol azért le van szögezve a kezdet.)



Az első hónap még az elégedett belső mosolyé. Nem történik semmi, de én, szemben a gyanútlan tömegekkel, már tudom, hogy fog. A lényeg már meg is történt.

Nekem úgy a 8. hét körül kezdődik a neheze. Ez nem mindenkinek olyan színpadiasan köszönt be, mint a filmeken, ezt jó tudni. Ha reggel összerókázod a fürdőszobát, látványosan megundorodsz a kedvenc ételeidtől és kovászos uborkát ropogtatsz a krémeshez, akkor jó, rajtad van terhes-kitűző, és mindenki tudja, hogy reagáljon, és te is tudod, hogy mi van.
Hát, velem egyáltalán nem így szokott történni, és gondolom, nem vagyok ezzel egyedül. Ahogy egy menő színes ruha észrevétlenül válik elnyűtt szürke ronggyá, valahogy így szoktam én is lepukkanni. Semmi nem fáj, de semmi se jó; nincs hányingerem, de mindig majdnem; nem vagyok rosszul, mégsincs erőm semmire; tudom, hogy unalmas vagyok, de mégiscsak inkább aludnék egyet. Máskor meg tényleg rosszul vagyok.

Az első terhességem egybeesett a házasságom kezdetével, ami egyáltalán nem volt könnyű. Ott álltam egy új életben, egy (nekem) új lakásban, és csak homályosodtam és fakultam, és szorongtam, hogy most mi van. Az ő szemében meg láttam a kérdést, hogy "hol a nőm, és ki ez a szürke asszonyka itten", és a szorongást, hogy most mi van.

Segítsüti az Őrzőknek

Szerző: FiloSzofi

Ismeritek a Segítsütit?

Persze minden süti egy kicsit segítsüti is, szinte különös, hogy ez a szóösszetétel csak pár éve született meg egyáltalán. Aki valaha egy piskótát is összeütött mások kedvéért, az tudja, hogy egy süteményben mindig egy adag, valamelyik edényből túlcsordult szeretet testesül meg. Szívdesszert, hogy plagizáljak. Mert adni szeretni ugyan szüntelenül kell, de van a szívben egy külön rekesz, honnan a desszertet tálaljuk fel.

A Segítsüti nagy S-sel azonban egy olyan jótékonysági süteménylicit, mely során gasztrobloggerek által sütött édességekre lehet internetes árverés keretében licitálni. 

A kép az ŐRZŐK facebook oldaláról származik

A jótékonysági árverés idei kedvezményezettje az ŐRZŐK Közhasznú Alapítvány,  Tűzoltó utcai Gyermekklinika hivatalos alapítványa. A befolyt összeg segítségével az Alapítvány segítségével  megújuló intenzív osztályra szeretnének egy speciális gyerekágyat vásárolni.

A felajánlók tegnap meglátogatták a kis betegeket, és mielőtt a licit elkezdődik, őket vendégelték meg a képen látható csodaszép házi sütikkel.