2013. október 8., kedd

Kórházi Farkas

Szerző: Fakirma


Amikor három és fél évvel ezelőtt épp, hogy csak hevergettük a kistestvér érkezik traumáját, öthetes Ojóka tüdőgyulladást kapott, s mi pillanatokon belül a kórházban találtuk magunkat. Ekkor kapta a kistesó nővérétől a zseniális Kórházi Farkas becenevet. A lelkem mélyén sokáig ezen a néven futott az én legkisebbem, a testvérféltékenység gyönyörű kifejezésébe beleszerettem.

Kórházi perspektíva


Kórházi Farkasunk hozza a formáját, ismét kórházi farkas lett belőle. Már magam sem tudom, hányadik alkalommal csöppentem bele a gyermekkórház életének gyötrelmeibe gyönyöreibe. Különleges világ, a civil életen kívüli létezés, irreális mércék, keretek és szabályok, ahol új értelmet nyernek a lényeges és a lényegtelen szempontok.

2013. július 26., péntek

Anyanapló - Kórházi senkiföldje

Szerző: FiloSzofi

Az elmúlt négy hónap alatt több is történt, mint hogy Kistesóval  mindketten felszedtünk négy kilót.  Igaz, az ő súlygyarapodását jelentős érdeklődés és ováció kíséri, szemben az enyémmel. De ne szaladjunk ennyire előre. Elhatároztam, hogy háromgyerekes anyaságomnak ha nem is minden mozzanatát, de lényegi krónikáját megörökítem, így hát kezdjük az elején. (A szüléstörténetet már ittolvashattátok.)
A szülés után, ahogy megérkeztünk a szobánkba, majd kibújtam a bőrömből. Semmi kedvem nem volt egyedül maradni, pláne azok után, hogy soha olyan kellemesnek, vidámnak és erőteljesnek nem éltem meg a női szolidaritást, mint a Kistesóra várakozás időszakában. Ne hagyjatok itt! – üvöltöttem volna, de ennyire nem éreztem magam szabadnak, inkább elkezdtem telefonálni, a szobára pedig leszállt az az összetéveszthetetlen meleg neoncsend. A szülészeteken meleg a neoncsend, ez különbözteti meg a kórház betegeket ellátó részlegeitől, ahol viszont hideg.
Körülbelül századszor mondtam a kagylóba a szüléstörténetemet, amikor a szobatársam lekapcsolta a mennyezeti villanyt. Ő maga nagyon halk volt, és színtelen, el is maradtak a nagy dumálások, amik úgy megadják az ízét ezeknek a napoknak. (Sosem felejtem azt a nőt, aki harmadik gyerekét szülte, amikor én Fít, és beszédes-szomorúan sóhajtotta az újszülött arca fölött, hogy neki biztosan nem lesz több. Azóta is imádkozom érte.)

2013. március 13., szerda

Kórházi menü: répaszeánsz

Szerző: Lotte

Szofi köszöni a meghívást, de üzeni, a kórházban is tombol a wellness! A mai menü a képen látható ínycsiklandó és tápláló, vitaminban gazdag répafőzelék volt kiadós, ám nehezen azonosítható húspogácsával /szafaládé csíkkal.

Mai menü a szülészeti osztályon

2012. július 14., szombat

Biztonságos kézmosás és slejmeltávolító-köpet-kesztyű

Szerző: Fakirma

Apám egy hete fekszik kórházban, túlesett egy carotis műtéten (úgy hangzik, mint valami vidám mese a sárgarépáról, valójában a nyaki ér kipucoválását jelenti, és annyira azért nem röhejes). Mióta kórházlakó lett, nagyon szórakoztató a társasága, én például sokkal jobban szeretek az ágya mellett ücsörögni, mint az itthoni kuckójában. Ma ugyan egy kicsit gondterheltnek látszott, állítólag azért, mert fárasztó minden nap a halálra készülni minden kézzelfogható eredmény nélkül, ráadásul a Földön félmilliárd ember éhezik, amúgy köszöni szépen, jól van. Mondtam is Neki, hogy tökjófej lett, jót tesz a kórházi idill, és esetleg bedughatnánk az elfekvőbe. Kiegyensúlyozott lelki állapotát azzal indokolta, hogy itt sokkal nagyobb biztonságban érzi magát, mint otthon az én szerető gondoskodásomra hagyatkozva. Ezt nem is csodálom. Otthon nálunk például egyáltalán nincs útmutatás a biztonságos kézmosást illetően:


2012. május 17., csütörtök

A gyengébbek kedvéért

Szerző: Fakirma

 Jó anyámmal ma másfél órát üldögéltem álldogáltam  egy pipecül felújított kórház neurológiai ambulanciáján: a jól ismert húgyszag, repedt csempék, lepattogzott csövek helyett halványsárga falak, hívogatóan zümmögő lift és a zöldre (meg a patológiára) néző panorámás ablak fogadott minket. A sarokban még egy helyes kis asztal is álldogált:





Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...