Úgy érzem, már évezredek óta nyaralós üzemmódban működünk, s ebből még a péntek éjszakai kórházi fellépésünk sem tudott kizökkenteni. Sőt, állíthatom, az aktív pihenés újfajta arcával ismerkedtem meg.
Az esti kocsmázásból igyekeztünk kölcsönlakásunk felé, amikor Farkas-Ojónk olyan szerencsétlenül taknyolt el a kismotorjával, hogy az álla felrepedt. Miután a spriccelő vért a még szárazon maradt ruhadarabjainkkal sikerült többé-kevésbé csillapítani (nem lehet igaz, hogy senkinél sincs egy rohadt pézsé!), szomorúan állapítottam meg, hogy ez nem a megszokott ragtapaszos házi buherával elintézhető kaland. Így hát - mivel úgyis útba esett - bekocogtunk a kaposvári kórház traumatológiai ambulanciájára. Az ügyeleten nagy volt a forgalom, a nyomorultak jellemzően fél lábon ugráltak, ez csak fokozta a szemmel láthatóan vidám hangulatot.
