2013. október 2., szerda

A Nagy Játékbiznisz

Szerző: Lotte 

Minden gyerekemnél végigkövettem a folyamatot, mikor úgy középsős korukra elindult az óvodai csoportjukban a Nagy Játékbiznisz: az aktuális kedvenc mütyűrök csere-beréje. A dolog minden alkalommal ugyanúgy ért véget: az óvónénik megelégelték a cserélgetésből adódó szaporodó konfliktusokat, s szülői értekezleten, irgum-burgumozás közepette vetettek véget az elharapózott csencselésnek - hogy aztán a suliban, elsőben kezdődjön minden előlröl...
A szomszéd fűje mindig zöldebb, a más játéka mindig érdekesebb - alapigazság ez, amelyet hamar felfedez egy néhány éves gyerek is. Emlékszem, Busafejnél még a fociskártyákkal ment a zsuga, aztán jöttek az icike-picikék, a hupikék törpikés dominók, most épp a Magyarország mánia az aktuális sláger, amin jól össze lehet kapni. (A minap is két kislány bömbölt az ovi előtt, szegény anyukák zavartan nézegették egymást és hisztis gyerekeiket. Valami matrica-sztori állt a vita középpontjában, ahogy kivettem a feltóduló hüppögésből.)

Csupamosoly pénteken meglepően szomorúan vette tudomásul, hogy másnap, sőt még azt követően sincs ovi. Már kezdtem zokon venni, hogy ennyire nem számít neki a várva-várt hétvégi családi őrület  idill, mikor leesett a tantusz, hogy Luci nevű aranyos kis barátnőjétől várja a héten szép suttyomban oviszsákjába hurcolt vickek-vakok ellenértékét: a kialkudott Csingiling tündért. Képtelen vagyok követni, melyik tündér honnan kellene, hogy ismerős legyen, Csingiling árfolyama mindenesetre már pénteken egész jól állt: négy csomag Magyarország mánia, egy randa lila unikornis és egy szagos radír képezték annak aktuális ellenértéket. Azóta még néhány matrica is elvándorolt, de Csingiling sehol. Hiába magyaráztam kislányomnak, hogy maradjon mindenki a maga játékánál, vagy ha ad, hát adjon ajándékot jó szívvel, önzetlenül - de a cserélgetés nem vezet jóra. Tiltakozott, először hangosan, a napok múltával pedig egyre csüggedtebben. Ma reggelre már nem hitte a tündér-mesét, zsebébe nem tett semmi ösztönző kincset.
Magam részéről örülök, hogy kisebbedett az itthoni szemétdomb, de kislányom megrendült egy kicsit a világ igazságosságába vetett hitében. Mert ezen a piacon is vannak zsiványabb szereplők, akik élelmesen "megkopasztják" a másikat, s aztán hopp, közlik, hogy az ellenérték elveszett/eltörött/nem is létezett. Luci ugyan nem volt fair, de a világbéke helyreállt: az ovis ünnepségre kitelepedett csillámfestő tegnap ugyanis pingált egy-egy csillogós Csingilinget Csupamosoly és Luci kezecskéjére. (Ezzel a kevéssé poétikus alliterációval mára búcsúzom.)

 

3 megjegyzés:

Névtelen írta... [Válasz erre...]

Én jogi útra terelném a dolgot Lucival szemben!:-)

Szofi írta... [Válasz erre...]

Én előbb azért mediátorhoz fordulnék :)

lotte írta... [Válasz erre...]

Gondolkozom az ajánlatokon:)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...