2013. szeptember 21., szombat

Házi krémes és házi feladat

Szerző: FiloSzofi

Pite. Mármint a krémes. A majdnem megtartott iskolakezdő bulinkra sütöttem. Egy beiskolázottunk volt itthon, végül ő kapta meg az egészet, de mindannyian ettük. A házi feladatot is ő kapja, de mindannyian csináljuk.

Bú az a típus, aki jókislány akar lenni (szigorúan házon kívül), így az iskolával sincs probléma, szerencsére emellett még élvezi is.  Ahhoz viszont nincs hozzászokva, hogy ha egyszer túlvan rajta, és itthon nekilát a gözeresztésnek, akkor van még egy visszatapsolás. Ezért aztán dúlva-fúlva ül neki a házinak, nem hajlandó szép vonalakat húzni, szidja a rendszert, vadul viaskodik benne a stréber a lázadóval, amely küzdelem vadul hányja-veti.
Bizonyos regresszió is megfigyelhető, mert például az én szuperrajzoló lánykám, középsős ovis szintű családrajzot rittyent a munkafüzetbe, tiszta ciki. De gondolom, az iskolakezdésbe ez belefér.

Erről jut eszembe, az oviban hallottam egy beszélgetést: Apuka döbbenten nézi a falon gyermeke "családom" feliratú rajzát. A képen négy darab kék hasáb látható. Láthatóan le van sújtva: "-Mi ez, fiam!" "Hát, le kellett rajzolni a családunkat." "- De ez nem család! A család, az te meg a hugi, meg anya, meg én." "- De ezek tükrök, és abban vagyunk!"
Tök jó válasz, de apukát, szegényt nem vigasztalja.

És akkor most a recept. Hogy holnapra legyen egy jó krémesetek. Egy éjszakát ugyanis jó, ha áll, hogy megpuhuljanak a lapok. A receptet Csilla konyhájából vettem, kevés módosítással. Krémest sütni pedig nem nehéz, "akármit is mond a kormány"!


A tészta:

25 dkg liszt
15 dkg margarin/vaj
1 db tojás
1 dl tejföl
csipet só

  • Ezeket összegyúrom, és egy-két órára hűtőbe teszem, hidegen könnyebb bánni vele.
  • A tésztát kétfelé vágom, lisztezett deszkán nagyjából kinyújtom, majd egy tepsi hátára sütőpapírt teszek, estleg azt is lisztezem kicsit, ha kell, átteszem rá a tésztát, és ott nyújtom vékonyra.
  • Villával megszurkálom. Ez azért kell,, mert különben hólyagos lesz, és ott kiszárad, széttöredezik.
  • 165 fokon 20-25 percig sütjük.


A krém:

1l tej
5 tojás (az eredeti receptben 4 szerepel)
25 dkg cukor
2 zacskó bourbon vanília, vagy egy vaníliarúd kikapart belseje
13 dkg liszt

  • A tojásokat szétválasztjuk. A fehérjéből a cukor felével kemény habot verünk (én úgy szoktam, hogy ha már kicsit habos, akkor kezdem adagolni a cukrot).
  • A sárgákhoz adunk 1 dl tejet, a lisztet, éa cukor másik felét. Kikeverjük.
  • A többi tejet felteszem forralni a vaníliával.
  • Remélhetőleg nem futott ki, és akkor forrás után elkezdem hozzáadni a sárgájás masszát, folyamatosan kevergetve, míg szépen besűrűsödik. Ezután, kis lángon, vagy félrehúzva belekeverem a habot
  • Még 2-3 percig főzöm, kevergetve 
 
 
 
Tejszín:
  • Az egyik tésztalapra rákenem a krémet, és hagyom kicsit hűlni.
  • Ízlés szerinti mennyiségben kenek rá tejszínhabot. A recept szerinti fél liter nekem kicsit sok volt, elnyomta sárga krémet. Persze, nem volt rossz, de legközelebb elég lesz 2,5 dl.

A teteje:

  • Én nem tettem rá mázat, csak porcukrot, de Csillánál van recept a mázhoz is.
  • A fedőlapot ELŐRE FELVÁGOM, és a darabokat ráhelyezem a krémre.
  • Porcukorral szórom (vagy nem)
  • Állni hagyom, mondjuk egy éjszakát,és akkor nem törik a tészta, lehet villával vágni.


2 megjegyzés:

Helga írta... [Válasz erre...]

hát ez csúcsjó :) végre vki nem úgy áll neki, hogy na ezaztánatutinehézbonyi süti :)
köszi a receptet

Szofi írta... [Válasz erre...]

Örülök, hogy átjött ez a rácsodálkozás!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...