Derékszaggatósdi

Szerző: Lotte  

Nem újkeletű a megállapítás, de most, hogy a hasam térfogata kezd akadályozni a fesztelen mozgásban még feltűnőbb, hányszor kell lehajolni idehaza egy nap. Megpróbáltam megszámolni, de húsz körül feladtam (reggel fél kilenc volt ekkor)...
Mintha gyerekes családoknál a gravitáció erőssége fokozódna - hullik ki minden, mindenütt a kis kezekből: szaloncukorpapír, legóalkatrész, fél pár papucs és mindennemű tárgy. Ez még önmagában nem jelente problémát, ha aki leejti, szépen fel is szedegetné maga után, de az enyéim igen nagyvonalúan kezelik az elhullajtott nyomok feltakarítását.

Móni, a póni

Szerző: Lotte   

Az egész úgy kezdődött, hogy kislányom az ősszel meglátta egy ovistársánál. Hosszan mesélt Róla, hogy milyen jó lenne, ha egyszer Ő mesélne neki elalvás előtt, igen, Móni, a mesélő póni. Bevallom, bizalmatlan voltam, ösztönösen irtózom a műanyag, színes póniktól, a lila-pink műszőrzettől, de Csupamosoly vágya nem csillapodott.
Mikor közeledett a Karácsony, levelet diktált, amelyben Őt és csakis Őt kérte a kis Jézustól. Mit volt mit tenni, hogy segítsünk a Jézuskának, mi magunk szedtük össze a kívánságlista tartalmát egy játékboltban. Itt találkoztam vele először: Mónival, a pónival.
Mikor szorongva kérdeztem, hol találom Őt, az eladólány harsányan vezetett egy polchoz, "jó, hogy most jöttetek (mondta bizalmaskodva), ez az utolsó darab!". Nos, próbáltam nyitott szívvel hozzáállni, meglátni Őt és megszeretni - nem mondhatnám, hogy sikerült. Külleme és hangja ugyanis csak tovább fokozta kellemetlen érzéseimet. Ezért a harsány rózsaszín, gülüszemű randaságért, amely nyúlfarknyira rövidített meséket hallat, ha a bal lábán lévő gombot nyomogatjuk - ezért kell kiadnunk több mint nyolcezer forintot? Nem torzítjuk el ezzel a gyerekünk ízlését? De Csupamosoly reménykedő arcocskáját felidézve mégis fogtam a jószágot, és megadóan a bevásárlókocsinkba tettem.