Szeretlek

Szerző: Lotte    

...valahol egy amerikai kisvárosban belép a konyhába a nett, feltűzött hajú negyvenes anya, aki a műzlijére unottan tejet öntő, babaarcú kamaszlányhoz fordul. A korábbi "kivel is menjek és mit vegyek föl az iskolai bálba?" természetű konfliktus feloldásaként az "összezavarodott" anya lányához fordul, és könnyes szemmel kimondja a varázsszót: "szeretlek, Kicsim".  Konfliktus feloldva, minden mehet tovább.
Ez volt a fordulat, ahol annak idején, mikor még odahaza, a szüleimmel néztünk tévét (ezt az úri passziót rég feladtuk már), kis fintor futott át az arcunkon a ránk mért, rózsaszínre sminkelt enyelgés láttán.

Mifelénk, gyerekkoromban egyáltalán nem volt szokás az érzelmi túláradás, az említett csöpögős változat pedig egyenesen elképzelhetetlen volt.

Ő, az új munkahely és mi

Alapvetően minden váltással járó bizonytalanság megvisel, legyen szó iskolakezdésről vagy évszakváltozásról. Még ha nem is közvetlenül az én bőrömön csattan valami, akkor is hatással van lelkiállapotomra, különösen, ha szeretteimről van szó. Most leginkább az Ő új munkahelye árasztotta el belső világomat és dúlta fel a harmóniát.