Intézményben szorongani, vagy otthon megbolondulni?
Szeptember a pityogós anyukák és gyerekek szezonja. Ha csak kidugom az orromat itthonról, tuti, hogy a kavargó falevelek között belebotlok egy-két éppen bölcsödébe, vagy óvodába beszokó könnyes szemű ismerősbe. Ezekben a drámai hetekben még a legelszántabb szülők is elbizonytalanodnak: Biztos, hogy már elég nagy a gyerek? Megfelelő intézményt választottunk? Lehet, hogy a délutános óvó néni tényleg egy boszorkány?
Ezek az én nagy napjaim. Kihúzom magam amolyan „ugye én megmondtam?” – módon, én ugyanis megrögzött intézmény-ellenes vagyok nagyjából azóta, hogy anyukám először belökött a bölcsőde kapuján.
