Szerelmes nyaralás

Szerző: FiloSzofi

"S már nem hat meg egy gyertyafényes vacsora, hogyha az étlapon nem szerepel a CSODA!" (Specko Jedno - Boglárka) ezt dúdolom a legutóbbi ki vagy-vagy óta, még ha nem is keresek szerelmet. De hát az egész mindenség hasonlít a szerelemre, vagy nem? Például a nyaralás.

link

Igen, a nyaralás, miért ne. Szebbnek látom magam benne, és az én szemem is mélyebbre lát. Érdekesebb a világ, a lelki gyönyörűség bőre az érzéki gyönyör, és fordítva.

Minden évben, mikor a netet böngészem szállásért, átgondolom ezt a dolgot. Szeretném visszakapni a szabad kóborlások, patakpart, rovarpercegés mély érzékelését, a fák lombja közt égbe révedő szemem.

"Szerintem biztos, hogy bennem lehet a hiba,
Hogy a szerelemhez nem vagyok elég laza,
Mert még élnek bennem a régi emlékek,
S persze ehhez igazodnak az igények."

Ti mikor aludtatok utoljára szabad ég alatt? Mióta gyerekeim vannak, én nem. A a gyerekszülés olyan állomás, amikor az ember elemi módon tér vissza a testéhez, de nem a természethez. A természettől a kialvatlanság, pelenkafüggés, bébiétel, megfelelő hőmérséklet, és a háztartási gépek felértékelődése választ el. Meg a sérülékenység. Fogkefe nélkül még csak nekivág az ember, de botmixer nélkül már kevésbé. És különben is, pont az apró testi és tárgyi nyűgök serege támadja a boldogságot egész évben, kinek kell még akkor beázó sátor, kifogyott wc papír és hétvégére bezárt bolt?