Szerző: FiloSzofi
Nem is tudom, hogy maradt ki idáig az Alapsüti sorozatból a gyerekkori kedvenc, a lusta tészta. Hívják még lusta asszony tésztájának, lusta rétesnek is. A lusta jelzőt azzal érdemelte ki, hogy nem kell hozzá tésztát gyúrni, sem kavarni, sem felverni. De ezt a sütit nem (csak) azért szeretjük,mert egyszerű.
A hozzávalókat fajtánként a tepsibe szórjuk, végül meglocsoljuk tojásos tejjel. Nagyon fontos, hogy réteslisztet használjunk hozzá, azzal lehet elérni azt az állagot, amitől szenvedélyesen lehet rajongani ezért a süteményért, vagy éppen finnyogni rá. Mondanom sem kell, én a rajongók közé tartozom.
A tepsi aljára fagyasztóból kivett 10 dekás vaj felét reszeljük, arra szórjuk a liszt-cukor-szódabikarbóna száraz elegyét. Erre kerül a morzsolt túró, majd ismét a lisztes elegy, a vaj másik fele, végül a tojásos tej.
Az alja ropogósan ikrásra sül, majdnem, mintha grízes lenne, és majdnem mintha morzsás, de egyik sem. Ez más. A tetején szintén kissé ropogós, de a tojástól kissé filmes réteg képződik. Középen a túró fogja össze az élvezeteket.
Mazsolát, vagy epret, málnát szokta még hozzá szórni, amivel vigyázni kell, mert a túl sok nedvesség a korábban ecsetelt ropogósság kárára mehet. Én natur szeretem legjobban, most mégis tettem hozzá a darabos áfonya lekváromból, hogy kipróbáljam így is. Kis citrom, vaníliás cukor is fissítheti az ízeket.
A recept tehát:
10 dkg vaj
25 dkg liszt
22 dkg cukor
kis só
szódabikarbóna
1 citrom héja
2 tojás
2 dl tej
10 dkg mazsola (vagy más apró gyümölcs) - csak ha direkt szeretjük, elhagyható
1/2 kg túró
Elkészítés:
- A tepsi aljára a vaj felét daraboljuk, vagy fagyasztóból kiszedve reszeljük
- A lisztet, cukrot, szódabikarbónát, kis sót összekeverjük, fejét a tepsibe szórjuk
- A túrót a lisztes rétegre morzsoljuk (mazsolát, stb is ekkor adjuk hozzá).
- Következik a száraz keverék másik fele
- Tetejére a vaj másik felét reszeljük/ daraboljuk
- Két egész tojást nagyjából elkeverünk két dl tejjel, és meglocsoljuk vele a sütit.
- Kb. 30-40 percig sütjük 180 fokon, amíg enyhén barnul a teteje, és picit odakap az alja.
Az egyenetlenség adja a bukéját, tipikusan ronda, de finom.
Nem is tudom, hogy maradt ki idáig az Alapsüti sorozatból a gyerekkori kedvenc, a lusta tészta. Hívják még lusta asszony tésztájának, lusta rétesnek is. A lusta jelzőt azzal érdemelte ki, hogy nem kell hozzá tésztát gyúrni, sem kavarni, sem felverni. De ezt a sütit nem (csak) azért szeretjük,mert egyszerű.
 |
| Ronda, de finom |
A hozzávalókat fajtánként a tepsibe szórjuk, végül meglocsoljuk tojásos tejjel. Nagyon fontos, hogy réteslisztet használjunk hozzá, azzal lehet elérni azt az állagot, amitől szenvedélyesen lehet rajongani ezért a süteményért, vagy éppen finnyogni rá. Mondanom sem kell, én a rajongók közé tartozom.
A tepsi aljára fagyasztóból kivett 10 dekás vaj felét reszeljük, arra szórjuk a liszt-cukor-szódabikarbóna száraz elegyét. Erre kerül a morzsolt túró, majd ismét a lisztes elegy, a vaj másik fele, végül a tojásos tej.
Az alja ropogósan ikrásra sül, majdnem, mintha grízes lenne, és majdnem mintha morzsás, de egyik sem. Ez más. A tetején szintén kissé ropogós, de a tojástól kissé filmes réteg képződik. Középen a túró fogja össze az élvezeteket.
Mazsolát, vagy epret, málnát szokta még hozzá szórni, amivel vigyázni kell, mert a túl sok nedvesség a korábban ecsetelt ropogósság kárára mehet. Én natur szeretem legjobban, most mégis tettem hozzá a darabos áfonya lekváromból, hogy kipróbáljam így is. Kis citrom, vaníliás cukor is fissítheti az ízeket.
A recept tehát:
10 dkg vaj
25 dkg liszt
22 dkg cukor
kis só
szódabikarbóna
1 citrom héja
2 tojás
2 dl tej
10 dkg mazsola (vagy más apró gyümölcs) - csak ha direkt szeretjük, elhagyható
1/2 kg túró
Elkészítés:
- A tepsi aljára a vaj felét daraboljuk, vagy fagyasztóból kiszedve reszeljük
- A lisztet, cukrot, szódabikarbónát, kis sót összekeverjük, fejét a tepsibe szórjuk
- A túrót a lisztes rétegre morzsoljuk (mazsolát, stb is ekkor adjuk hozzá).
- Következik a száraz keverék másik fele
- Tetejére a vaj másik felét reszeljük/ daraboljuk
- Két egész tojást nagyjából elkeverünk két dl tejjel, és meglocsoljuk vele a sütit.
- Kb. 30-40 percig sütjük 180 fokon, amíg enyhén barnul a teteje, és picit odakap az alja.
Az egyenetlenség adja a bukéját, tipikusan ronda, de finom.
4 megjegyzés:
Ez a süti kísért engem, már legalább 5 helyen ettem, mindenhol annyira finom volt, hogy felettem az egész tepsit, el is kértem mindenkitől a receptet (nem sok különbség volt köztük) és mindig pofára estem. Az itthoni verzió katasztrófa volt, csak forgott a számban a száraz sütőporos liszt az aljáról, brrr...
Mivel alapvetően nem vagyok egy csapnivaló háziasszony, és ennél bonyolultabb sütikkel is elboldogultam már, ez nálam most már hiúsági kérdés: újra kipróbálom, most ezt a receptet, hátha végre sikerül! Ha ez sem jön be, akkor elkönyvelem, hogy nem vagyok hozzá elég lusta. Mint ahogy a szamárindulót sem tudom lejátszani évtizednyi zongorázás után, pedig azt még az is klimpírozza, aki a Für Elise-t csak a kaputelefonról ismeri.
Ezt ismerem. Egy időben annyira szerettem, hogy folyton ez készült, s végül megutáltam. 7-8 éve nem ettem.
:) Ez nagyon érzékletes volt!
Most már irtóra drukkolok, hogy részem legyen a nagy áttörésben. Két hiba lehetett: a tepsi alján túl ritkásan volt a vaj, vagy kevés volt a folyékony hozzávaló. Esetleg túl vastag a lisztes réteg? Én 22X32-es tepsiben sütöttem.
Ilka, nem voltál terhes, amikor túllőtted magad? Szülés után aztán teljesen el lehet fordulni a terhességi kedvenctől, mint Réka a medvehagymától.
Szofi, köszi!!! Végre nekem is sikerült a nagy áttörés! Most tudtam csak kipróbálni, de pont olyan lett, mint eddig másoknál! Nem is bírtam abbahagyni... Éljen a rétesliszt!
Megjegyzés küldése