2012. február 27., hétfő

Egy lekésett randevú és a gyermektelenségi adó

Szerző: Lotte   

A javak újraelosztásának mikéntje a jóléti társadalmakban örök vita tárgya. 
Kit adóztassunk jobban? Az autó-tulajdonosokat, a dohányzókat, az ebtartókat vagy azokat, akik önhibájukon kívül, vagy épp nagyon is tudatos megfontolások alapján nem járulnak hozzá a közjavakhoz utódokkal, s nem vállalnak gyermeket? 
Mindenkinek tetsző megoldást találni persze lehetetlen. A nemtetszéshez érveket keresni pedig gyerekjáték, hisz itt a mindig és mindenkor bevethető fegyver, az aduász: a jogok (az autósok-, a dohányosok-, az ebtartók- vagy a gyerektelenek jogainak) sérelme. 
Eközben a takarón messze túlnyújtózkodva fenntartani egy költséges jóléti rendszert, úgyszintén halálra ítélt vállalkozás. Akkor pedig merre tovább? 
Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy előrevetítsük: az Európa-szerte zajló negatív demográfiai változások előbb vagy utóbb ki fognak kényszeríteni egy új típusú szolidaritás-felfogást, ugyanis a jelenlegi jólét és a kiterjedt szociális rendszer már a közeljövőben fenntarthatatlanná fog válni - egyszerűen nem lesz, aki befizetett adójával fenntartsa.

Németországban, ahol a világon egyik legalacsonyabb a gyermekvállalási hajlandóság (egy német nő átlagosan 1,1 gyermeket hoz világra) kapkodnak fűhöz-fához, hogy változtassanak az immár önmozgásos tendencián. Komoly pénzeket forgatnak a családpolitikába - szinte eredménytelenül.
A német háztartások jövedelmi viszonyai
A német családok fele ugyanis gyermektelen. A fiatalok 30%-a választja tudatos életformául a gyermektelenséget, mely elsősorban a magasan képzett nők körében ölt riasztó méreteket. (Ne dőljünk hátra kényelmesen, hogy a probléma távoli, s nem érint minket: gyermekvállalási hajlandóság tekintetében Magyarország is ez európai mezőny végén kullog, a probléma már nem is a küszöbünk előtt, hanem nagyon is idebent van!)
Marco Wanderwitz a CDU/CSU fiatal képviselőcsoportjának vezetője egy javaslattal állt elő a napokban: a gyermektelen, 25 év feletti német állampolgárok fizetésük 1%-val járuljanak hozzá a szociális kiadásokhoz, függetlenül attól, hogy mi a gyermektelenségük oka. Az elképzelés szerint az egygyermekes családok esetén 0,5%-os lenne az adó, két gyermektől pedig megszűnne a fizetési kötelezettség. Wanderwitz mindezt  az alkotmányban is rögzítené, hogy a politikai széljárásnak ne legyen kitéve a szabályozás. (No tessék, ragadós a magyar példa!)

Eszembe jutott  egy, a hatvanas évek elején Németországba emigrált magyar házaspár, akiknek szomszédunkban van nyári-lakjuk. A hazájuktól elszakadt szakmunkás pár tudatosan nem vállalt gyermeket. Jól akartak éni. Ahogy Bandi bá' keresetlen egyszerűséggel és őszinteséggel mesélte: "Úgy döntöttünk, hogy nem kell. Egyszer majdnem lett, de elvetettük. Aztán párszáz márkáért elköttettem magam. Jól is éltünk, sokat utaztunk." Tényleg, repkedtek is sokat, s nemcsak az olasz tengerpartra, bejárták Dél-Amerikát és eljutottak Ausztráliába is. Szép lehetett.

Rájuk gondolok, és az ugyancsak a szomszédságunkban élő házaspárra, akik három gyereküket nevelve, kétkezi munkásként dolgoznak látástól vakulásig, s még a Balatonra sem jutnak el, legfeljebb a gyerekeknek izzadnak ki nagy nehezen egy nyári tábort, miközben próbálják végre felépíteni könnyűszerkezetes házukat. A két emberpárra gondolva azonnal, szemrebbenés nélkül megszavaznám a gyermektelenségi adót!
Németország persze felhördült a javaslatra: "diszkrimináció!", "erőszakos beavatkozás a magánéletbe!", "felháborító jogsérelem!" - harsogta a sajtó. Merkel asszony ugyancsak kategorikus nemet mondott, összekapaszkodva a liberálisokkal, a zöldekkel és a szociáldemokratákkal. És hogy kik azok, akik támogatták az elképzelést? A katolikus családok szövetsége, a bajor szociális miniszter és a CDU/CSU egyes tagjai, akik mernek szembemenni a közhangulattal és Merkel-véleményével. 
Kísértetiesen hasonló mintázat, mint a jelenlegi magyar politika megítélésével kapcsolatban. 
Eközben a valóság az, hogy Németország kihalófélben van. De nem mer lépni.
"Az Európa legnagyobb, leggazdagabb országát vezető elit végtelenül gyáva. Állandóan fél valamitől. Fél a környezeti katasztrófától, az atomerőművektől, az öregedéstől, a túlmelegedéstől, az eljegesedéstől, a német erdők pusztulásától, az uborkától. Egész nap rettegnek a rasszizmustól, az antiszemitizmustól, a fasizmustól. Egy percre sem szűnnek meg aggódni a bébifókákért.( ...) A német szociális törvénykönyv legújabb kiadása pedig tizenkét kötet, több mint háromezer oldal! A mai német állam fizet operajegyet, házassági tanácsadást, női egyenjogúsági tanácsadást, a biciklizők jogait biztosító munkatársat... Jelenleg minden harmadik befizetett adóeuró támogatásra megy, mégis egyre nő az eltartandók száma.(...) A német vezető elit rég lekéste a randevút a valósággal. (Schmidt Mária: Kifosztva és elárulva)
A gyermektelenségi adó persze radikális eszköznek tűnhet, de a demográfiai változások legalább ennyire szélsőséges tendenciákat mutatnak. Ahogy a javaslat kezdeményezői mondták: "A gyermektelenek megadóztatása helyett követelhettünk volna további juttatásokat is a családoknak. Végeredményben ez ugyanaz a vita, mert azt is ki kellene fizetnie valakinek.
Az a nagy (valóságos) helyzet, hogy előbb vagy utóbb fizetni kell a könnyed jólétért. A valósággal való randevúról persze el lehet késni, de a megrendítő találkozás előbb vagy utóbb bekövetkezik. Mert kikerülni hosszútávon lehetetlen.

10 megjegyzés:

motymoty írta... [Válasz erre...]

Bár engem is érint, nekem az összes nagyon tetszik (ebadó, dohányadó, autóadó, gyerektelen). Aki kárt okoz a társadalomnak fizessen. Mondjuk az ebadót csak városban vezetném be. :)

Fakirma írta... [Válasz erre...]

Oh, egy Olvasó, aki az autójában cigifüsttel mérgezi a gyerekülésben kuporgó kutyusát! Nem mondom, hogy sokasodj és szaporodj, mert a végén még nem lesz, aki eltart engem, sokgyerekes, káros szenvedélyektől mentes, biciklivel közlekedő, és a társadalmat elszántan építő naplopót!

Onleány - társas blog írta... [Válasz erre...]

:)

anyus írta... [Válasz erre...]

Ó, motyinak nincs ebe, se kocsija. Úgyhogy a kutyapiszok jobban érinti :)

Fakirma írta... [Válasz erre...]

Basszus, akkor ki fog engem eltartani a négy gyerekemmel meg a cuki férjemmel együtt?!!!Mondd, hogy legalább dohányzik, mint az állat!
Más:Már akartam mondani, hogy a képed alapján döglesztően nézel ki, a karcsú lábakat különösen irigylem, és áruld már el a narancsbőr elleni krémed márkáját is (hátha motyi adójából futja rá nekem is)!

anyus írta... [Válasz erre...]

Nem figyelsz. Már mondtam h WU2-t használok :) sztem narancsbőr ellen is jó.
(Viszont a szemem már nem a régi, ezekkel a robotűző betűkkel elég nehezen birkózom meg, főleg így estefelé.)

Fakirma írta... [Válasz erre...]

Akartam is mondani, hogy az inspirációd hatására vettem WU2-t, azóta Szendvicsgyerek hajlandó hajat mosni, mert azt állítja, hogy fantasztikus illata van. Már csak a fogmosáshoz kell valami ötlet, lehet, arra is kipróbáljuk a csodasampót.
ja, ezek a betűk tényleg gyilkosok, azt hiszem, teljesen alkalmatlanok vagyunk arra, hogy átállítsuk csak úgy valami felhasználóbarát verzióra, de már tárgyalásokat folytatunk (illetve folytatnak a kolléganők)szakemberekkel, szóval van remény..

anyus írta... [Válasz erre...]

:D Majd meséld el milyen az íze :D
Legutóbb korpa elleni változatot vettem, annak tényleg egész jó illata van.

ms.dixlekszia írta... [Válasz erre...]

Ne izgulj Írma!Nálunk fogy a cigi rendesen,kutya is van,kocsi is van,és még a gyerek fronton sem teljesítettük a mívót!
No para !Mi eltartjuk a családot!!!:)))))))))))

Fakirma írta... [Válasz erre...]

Köszi Miszdisz!:)Csak így tovább!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...