Szerző: Lotte
Nem is tudom már, mikor sétáltunk utoljára...
Kettesben talán egy vidéki tartózkodás idején, sok hónapja már annak. A "két ünnep között" (milyen főzelékszagú kifejezés, nem?) volt rá két esténk is, hogy elinduljunk, csak úgy, falunk semmi kis utcáit róni. Ekkor rémlett fel, hogy milyen jó dolog is ez! S hogy mennyire nehezen illeszthető be a munkától, iskolától fogott hétköznapokba!
Pedig a legtriviálisabb kikapcsolódás, eszköztelen, s mégis jótékony testnek és léleknek. Egy órácska céltalan (vagy épp ennek van csak igazán célja?) tekergés sötét utcákon, vasútállomáson, parkokon át. Ráhagyatkozás, lépdelés a "semmiben", ami teret ad a gondolatnak. Ha egyedül indulunk útra, végre komolyan szóba állhatunk magunkkal, ha párosan, végre tényleg beszélgethetünk. Kiszakadva az otthon melegéből, a mindig céltudatos ténykedésre sarkalló környezetből könnyebben rugaszkodik el a lélek a hétköznapoktól, más perspektívák nyílnak, aprócska történések új reflexiókra sarkallnak. Milyen egyszerű is ez, s milyen jó nekilódulni a város lüktetésének vagy akár a karácsonyfaizzót tükröző falusi ablakok csendességének!
Nem is tudom már, mikor sétáltunk utoljára...
Kettesben talán egy vidéki tartózkodás idején, sok hónapja már annak. A "két ünnep között" (milyen főzelékszagú kifejezés, nem?) volt rá két esténk is, hogy elinduljunk, csak úgy, falunk semmi kis utcáit róni. Ekkor rémlett fel, hogy milyen jó dolog is ez! S hogy mennyire nehezen illeszthető be a munkától, iskolától fogott hétköznapokba!
Pedig a legtriviálisabb kikapcsolódás, eszköztelen, s mégis jótékony testnek és léleknek. Egy órácska céltalan (vagy épp ennek van csak igazán célja?) tekergés sötét utcákon, vasútállomáson, parkokon át. Ráhagyatkozás, lépdelés a "semmiben", ami teret ad a gondolatnak. Ha egyedül indulunk útra, végre komolyan szóba állhatunk magunkkal, ha párosan, végre tényleg beszélgethetünk. Kiszakadva az otthon melegéből, a mindig céltudatos ténykedésre sarkalló környezetből könnyebben rugaszkodik el a lélek a hétköznapoktól, más perspektívák nyílnak, aprócska történések új reflexiókra sarkallnak. Milyen egyszerű is ez, s milyen jó nekilódulni a város lüktetésének vagy akár a karácsonyfaizzót tükröző falusi ablakok csendességének!
