Szerző: Lotte
93 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én a maihoz hasonló őszies, borongós napra virradt az ország. Délelőtt 10 órakor (előzetes hírek szerint ekkor került volna aláírásra a békediktátum, valójában erre csak délután fél ötkor került sor) országszerte megszólaltak a harangok és a gyártelepek szirénái. Az iskolák nem nyitották ki kapuikat, az üzletek is bezártak, az ország csöndes, dermedt gyászba borult. Temetés volt. Temette a magyarság Kincses Kolozsvárt, a Rákócziak Kassáját, a vértanúk Aradját, a koronázó Pozsonyt, s megannyi szétszakított családját.
2010 óta a tragikus esemény lassan oldódó fájdalmát a nemzet összetartozásának erősítésére igyekeznek használni. Helyesen. Ennek egyik állomása a nemzeti összetartozás dalba foglalása, melyet egy barackfa ihletett.
Íme:
93 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én a maihoz hasonló őszies, borongós napra virradt az ország. Délelőtt 10 órakor (előzetes hírek szerint ekkor került volna aláírásra a békediktátum, valójában erre csak délután fél ötkor került sor) országszerte megszólaltak a harangok és a gyártelepek szirénái. Az iskolák nem nyitották ki kapuikat, az üzletek is bezártak, az ország csöndes, dermedt gyászba borult. Temetés volt. Temette a magyarság Kincses Kolozsvárt, a Rákócziak Kassáját, a vértanúk Aradját, a koronázó Pozsonyt, s megannyi szétszakított családját.
2010 óta a tragikus esemény lassan oldódó fájdalmát a nemzet összetartozásának erősítésére igyekeznek használni. Helyesen. Ennek egyik állomása a nemzeti összetartozás dalba foglalása, melyet egy barackfa ihletett.
Íme:
