2012. augusztus 2., csütörtök

Kapolcsi tükör

Szerző: FiloSzofi

Benyomások a Művésztek Völgyéből, és egy kis számvetés, ha már itt ért a születésnapom


Öregszem:

Emlékeim legelevenebb hányada minimum tíz évvel ezelőttről való. Állandóan ismerősöket vélek felismerni a húszévesek között, és kell pár másodperc, míg rájövök, hogy az illető már egész biztosan nem így néz ki, sokkal inkább arra pocakos fószerre emlékeztethet.
A ruhatáramat régen éreztem ennyire menőnek, igaz, hogy a többség 30 feletti. Nem kell sok hozzzá, hogy a hippisztájl igazi nyanyadivat legyen.
Még a szememet sem festem ki, mert öregít.
Ha G azt mondja, iszik még egy tizenharmadik sört is, megkérdezem, hogy minek.
Másnap a nyolcadik után is megkérdezem.
Harmadnap már a második után.
Nem hagyom ki a napi egyszeri meleg ételt.
A nőknek nam a ruháját nézem, hanem hogy hány gyerekük van.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...