2013. január 20., vasárnap

Egy deci Szelleműző

Szerző: Fakirma

Királykisasszony az idegeimre megy a folytonos vinnyogásával. Az én talpraesett, cserfes, vidám kislányom szorong. Nem mindig, csak ha itthon van. A nagyvilágban továbbra is ragyog, az óvónéni áradozik róla,
Olyan ez a lányka, mint az alma, kívül-belül kerek, nem csoda, hogy ez lett a jele,
látszik rajta a gondos, szerető családi háttér.
Csak látná a mi kis ronyókirálynőnket a gondos, szerető családi háttérben: fél a szellemektől, mumusoktól, rablóktól, sötéttől, hangokat hall, s már nem csak éjjelente, hanem fényes nappal is ott liheg az aurámban.
Nem tudom, hogy az ödipális korszak cibálja-e az idegeit, esetleg a szeparációs szorongás tört rá azért, mert heti kétszer nem az anyukája viszi reggel az óvodába, vagy egyszerűen nem voltam elég klassz szőranya, így lőttek a biztos kötődésnek. Ha jobban belegondolok, nem is érdekel, elég nekem más gyerekek lelkét pátyolgatni, az enyémekre már nem jut a libidómból, főleg úgy, hogy kettő folyamatosan a nyakamon lóg. Ojó ugyan nem szorong, viszont mindenben utánozza a nővérét,  
Mamafélek,
mamabújtam,
mamaholvagy,
mamanemenjkiakonyhába-énismegyek-detevigyélki.
Mindez fejhangon nyivákolva. Sztereóban. Reggeltől estig. Rossz esetben estétől reggelig.
Tegnap majdnem megtaláltam a megoldást a kedvenc illatszerboltomban.
(De porosan hangzik ez a szó, nyanyásodom ezerrel!)

(A lágy levendulaillat elűzi a szellemeket és kísérteteket, így gondoskodik a nyugodt alvásról. A szelleműző spray-t fújja egyszerűen az ágy alá, valamint a szoba sarkaiba...)

Ne röhögjetek, tényleg volt néhány jó percem, amikor azt gondoltam,
Igen, ezt is megoldottam, nem kell ide gyermeklélektan, 
dögöljön meg minden pszichológus,
spricckolás az ágy alá a Szelleműzőből, 
aztán viszlát szorongás.
A szellemirtós flakonnal hazaérkezve magam elé állítottam a két hisztis kiscsajt, mélyen a szemükbe néztem,
Ez itt lányok egy deci szellemirtó,
befújjuk a lakást,
sittysutty az összes nyüves szellem elkotródik tőlünk, 

NINCS több para, NINCS több rinya
VAN viszont egyedül alvás, egyedül játszás, egyedül veszekedés, egyedül kakilás.
Kis Ojókám nézett bután, láttam  rajta, gőze nincs, mit beszélek. Királykisasszony arcára azonban kiült a döbbenet, magába roskadva suttogott,
Mama, te azt mondtad nekünk, hogy a szellemek nem is léteznek!
Az ezt követő szánalmas magyarázkodásomat nem részletezem. Mindenesetre előkotortam a gyermeklélektan könyveimet, Jo Nesbonak pedig kuss van  addig, amíg a szorongás-elméleteket kívűlről nem fújom.
Basszus, kezdem azt hinni, hogy rázósabb ügy gyereket nevelni, mint konditerembe járni.

12 megjegyzés:

Névtelen írta... [Válasz erre...]


Ilyesmikről nekem is van némi tapasztalatom. Nálunk másfél éve volt a mélypont. Akkor a nagyobbik kislányomat éjszaka egy kutya zaklatta (állítólag a hátát harapdálta). Esténként kikötöztünk egy plüss ebet az asztalhoz, megetettük, stb. Strapás szertartás volt. Aztán tényleg elmaradozott a kutya, de utána más állatok jöttek :(
Aztán megoldottuk a problémahalmazt, vagy inkább ne kiabáljam el. (Nem tudom, normális-e, hogy a pólómmal alszik, de csak olyannal, amit már pár napig hordtam előtte.)

Réka

Fakirma írta... [Válasz erre...]

A büdös póló szuper megoldás, és nagyon klasszikus példa az átmeneti tárgyra, a szakirodalom is ezt ajánlja! Gratulálok Réka, nálunk ez sem jött be (lehet, nem vagyok elég büdös).
Na jó, azt hiszem, mi is belevágunk a szellemszeliditésbe!

anyus írta... [Válasz erre...]

Hogy mondhattad a gyerekeknek h szellemek nincsenek??? Hát anya az ilyen?? :(

Fakirma írta... [Válasz erre...]

:D:D:D
No de tényleg, árulja már el valaki: akkor most léteznek vagy sem? Csak hogy hiteles infót tudjak adni a gyereknek.:)

anyuka2 írta... [Válasz erre...]

Ó baszki, micsoda baklövés!!!
De mi a lószar ez a spray. Ha én befújom vele az ágyamat, mi lesz velem?

Névtelen írta... [Válasz erre...]


Szerintem a legjobb a kétértelmű válasz, például, hogy szerinted nem létezik (bár vannak, akik szerint igen), de amikor kicsi voltál, Te is féltél tőlük és ha mégis lennének, akkor ez a spré biztos elűzi őket.
Amúgy jó ez az ötlet (tudod Fakirma, hogy a gyurma recepted is frenetikus hatást váltott ki?), szerintem hogy imádnák az enyémeim, ha az ágy alá puffoghatnának.
Tényleg, érdekes, hogy ezek a kis gagyiságok micsoda örömöt jelentenek a gyerekeknek, úgy irigylem Őket.

Réka

Fakirma írta... [Válasz erre...]

Anyuka2, ha befújod, akkor a te szellemid is lelépnek. Mert azt soha nem vontam kétségbe, hogy neked vannak igazi, gonosz szellemeid!
Annyira örülök Réka, hogy van legalább egy olyan elvetemült anyuka, aki megcsinálta a receptemet!:) Egyébként nekem nagyon tetszik ez a szellemirtós cucc, szerintem szükség van az életben ilyen apró kis csodákra!

stenonis írta... [Válasz erre...]

Kicsi koromban féltem egy darabig az ilyen szellemszerű izéktől, már nem emlékszem konkrétan... arra igen, hogy láttam az ijesztő kastélyos Rózsaszín Párduc részt, és ez közrejátszott. Felnőttként már a kedvenc epizódom :D
Na de a lényeg, hogy azt csináltuk, hogy előhorgásztuk a két plüss sárkányomat, egyik az ablakhoz került este, a másik az ajtómhoz, hogy majd megvédenek. És rajzoltunk posztereket is, szellemmel meg szörnnyel, és áthúztuk pirossal. A szobámhoz meg a bejárati ajtóhoz is került belőlük. Úgy rémlik, hogy bevált :) bár ez nálam tipikusan az éjszakákra korlátozódó dolog volt.
Egyébként úgy találtam ide, hogy én akarok venni ilyen sprayt magamnak és rákerestem a nevére :)

szofi írta... [Válasz erre...]

Üdv nálunk!
És mit fogsz csinálni egy ilyen spray-vel? Simán használod rendeltetésszerűen? Úgy értem, szellemek ellen.
Ez az áthúzom pirossal olyan agykontrollosnak tűnik, amikor az én szüleim jártak agykontrollra, akkor legalábbis ezt nagyon tanították.

Egyébként vannak nálatok szellemek?

stenonis írta... [Válasz erre...]

A fejemben, ott vannak szellemek :) nem tudok aludni egy ideje, és arra gondoltam, hogy ezzel jól befújkálom az ágyam környékét, és a levendulás lágy illatfelhő majd segít. De ma körbejártam két dm-et, és nem leltem rá, úgyhogy át kell konstruálni a tervet.

szofi írta... [Válasz erre...]

Ha esetleg pesti vagy, még tehetnél egy próbát a Levendulaboltban: Paulay Ede u. 10. a Bajcsy felőli végén.

Szar lehet nem aludni, remélem, egyezségre jutsz a szellemekkel :)

stenonis írta... [Válasz erre...]

Köszönöm, majd igyekszem :)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...