 |
| Ennek a kislánynak rövid a szoknyája |
"A gömbölyű női térd a Szentlélek másik neve" - vallotta az élet gyönyörűségeire páratlan érzékkel rezonáló cseh író, Bohumil Hrabal. Nőként is azt mondom lehet benne valami, ha minit veszünk fel, lehetetlen nem észrevenni a férfitekintetek érdeklődő elismerését (a primitív gesztusoktól a jóleső, finom rezdülésig széles skálán mozogva).
De azt csak most tudtam meg, hogy nem is oly messze a szlovák-magyar határtól, Párkánytól úgy húsz kilométerre, a Garam mellett van hat magyarlakta falu, ahol évszázadok óta kurtaszoknyát viseltek a lányok, ha templomba vagy ünnepi alkalmakra indultak.
Már a viselethez kapcsolódó legenda is érdekes: a török hódoltság idején állítólag a basa arra szólította fel a környékbelieket, hogy kurtítsák meg szoknyáikat, hadd gyönyörködhessen jobban az itt élő leányok és asszonyok szépségében. Mások a honfoglalás idejéről eredeztetik a különleges viseletet, amikor gyakran kellett lóra pattanni, s ez rövid szoknyában sokkal kényelmesebb volt.
A kurtaszoknyás viselet úgy néz ki, hogy a ruha derék része hosszabb, a szoknya
pedig rövidebb. A szoknyát a csípőnél (15-20 centire a derék alatt) egy úgynevezett
pofándli tartja – hurkaszerűen összetekert anyagból (általában
vászonból), ami a mellényhez hasonló pruszlikra van ráerősítve.
Rendkívül nehéz elkészíteni, s csak szakszerű tárolással tartja meg eredeti formáját. A népi minihez piros, hosszúszárú csizma dukál.Izgalmas viselet.
Szécsi Pálnak is megvolt a maga kommentje a férfiszemek öröméről, a témát ő a felfázás kontextusába helyezte:
1 megjegyzés:
Klassz ez a népi mini, még sohasem láttam ilyet. Köszönjük Lotte.
Megjegyzés küldése