2014. július 3., csütörtök

Van nálad gumi?

Szerző: FiloSzofi

"Lakótelepen lakik a csaj...az nyomja" Igen, a nyolcvanas éveket én is panelban nyomtam le, amiről úgy tíz éves koromig egész szép emlékeim vannak. Ilyen például a gumizás.
Alsós kispisis korunkban minden kislány zsebében lapult pár méter összecsomózott gatyagumi, és ez elég is volt a boldogsághoz. Gumiztunk a szünetekben, gumiztunk iskola után, gumiztunk novemberben az utcai lámpa fényénél.

forrás: pinterest


Most egy webáruházban böngészve akadtam rá az újdonságok között az "ugrálógumira". Szép, szivárványszínű, úri darab. Francia. Gyorsan megrendeltem, lélekben egy csepp lenézéssel az ostblock bugyigumik nevében, de vilámgyorsan felmérve, hogy a közeljövőben biztosan nem megyek rövidáru kereskedésbe.

2013. augusztus 18., vasárnap

ABLAKadabra - játék indul!

Szerző: Lotte       

Veronában jártam, sok ablakot láttam... Le is fényképeztem párat, mert egyik szebb, mint a másik. Hogy nagyobb kedvvel böngésszétek, miként néznek házfalaik mögül olasz barátaink a világra, egy kis rejtvényre hívlak benneteket.
Kérdés: az alábbi nyolc ablak közül vajon melyik a legősibb, s az milyen célra készült épületen látható?
Nyeremény: egy stílusos csipkelegyező Rómeó és Júlia városából (az esetleges Made in China felirattól tekintsetek el!).



Jó lehet reggelente kitárni a két zsalugátert, és beengedni a napsugarat!

2013. július 7., vasárnap

Esti rémjáték gyerekeknek ÁÁÁÁÁÁÁ!

Szerző: FiloSzofi

Egy újabb csodaszert szeretnék nektek eladni, ami oldja a gyerek szorongását, felszínre hozza, és békésen levezeti a rejtett agressziót, megszelídíti a félelmetest.


Az árnyjáték olyasféle elemi örömöt ad, mint a mágnes, a babcsíráztatás, vagy meglátni magunkat a biztonsági kamera képernyőjén. A felnőtt újraélheti az egyéveskori gyerekek hatóképesség fölötti örömét, hogy néééézd, láááátszik, én csináltam! És tényleg tök jó!

2013. május 11., szombat

Költözés - van különbség

Szerző: FiloSzofi

Aki követte a korábbi beszélgetéseket itt a blogon, az tudja, hogy elköltöztünk. Vagyis, az ige folyamatos alakját használni helyesebb, költözünk. A régi házba ha érkezett új lakó, az költöztetőautóval, EU konform, mosolygós szállítómunkásokkal, egyendobozokkal, plusz néhány jólápolt szobanövénnyel érkezett.  Na, mi nem így költöztünk.
Talán Hrabal meséli - de javítsatok ki, ha rosszul emlékszem -, hogy egy nagybátyja ha teleélt egy műtermet, akkor lezárta, és bérelt egy másikat, ilyenformán a város különböző pontjain voltak telezsúfolt helyiségei. Még szerencse, hogy nekünk erre nincs pénzünk, mert a hajlamot abszolút érzem hozzá.
A tágas, új helyünket már elöntöttük a bigyóinkkkal, de feleakkora régi lakás még mindig tele van életünk sittjével. A fizika törvényei csak papíron kérlelhetetlenek.

Ízelítőül a magazinok gyerekoldaláról ismert játékkal kedveskednék nektek: Két képet mutatok, keressétek a különbséget!
(Az apróságokkal, illetve a kicsit eltérő fényképezési szögből adódó különbségekkel nem kell törődni. Csak a lényeget!)


2013. április 8., hétfő

Heti Muníció: Haditudósítás a lézermezőről

Szerző: Fakirma

A gyerekek megfiatalítják az embert, mondják a nagyöregek, szerintem baromság, legfeljebb mi, sokgyermekesek könnyebben csinálunk magunkból idiótát, mint egyéb földi halandók. Az pedig egészen biztos, hogy két kamaszfiú az anyai identitásba napról napra új és meglepő elemeket épít bele (és pusztít el, de ez most nem fontos).
Amikor az embernek négy gyereke van, amiből kettő már önállóan törli a fenekét, kettő pedig csak úgy tesz, mintha képes lenne erre a bűvészmutatványra, akkor még a legnagyszerűbb anyával is megesik, hogy az első csapatot elhanyagolja. A legeslegnagyszerűbb anyára azonban évente átlagosan kétszer rátör a tömény lelkiismeret-furdalás, ilyenkor a kis rinyamalacokat lepasszolja nagyihoz, és programot szervez a nagyoknak. Az én agyamat is ez a bonyolult érzés szállta meg, amikor kitaláltam, hogy elviszem lézerharcba a srácaimat. Pillanatok alatt kiderült, hogy az ötlet nem odaadó anyaságom, hanem megbomlott elmém újabb bizonyítéka, hátraarcra lehetőségem azonban már nem volt.

2013. március 27., szerda

Szellem a zöldben - JÁTÉK

Szerző: FiloSzofi

"Elcsodálkozva és biztató mosollyal jegyezte fel kis munkafüzetébe, hogy a magyar "gondolkozás" szó a "gond" szó tövéből ered. Szerinte ez is szemlélteti, hogy az alapszavak néha egy egész nép filozófiáját összefoglalják."

Ki ez, ki tudja? Segítek: A helyszín nem Kersko, és ő itt nem Hrabal. Kicsit kövérebb, és kicsit nyugatabbra született. De ő is írt. Az alább szereplő idézetek az ő írásaiból valók.

A hajtás után további információk, és további kérdések következnek:


1. kérdés tehát: Ki van a képen?
A válaszokat ne felejtsétek kommentben megírni!

2012. december 28., péntek

Barbie terhesnaplója

Szerző: Fakirma

4. hónap
Végre már nem hányok, az AFP értékem jó lett, a hasam pedig szépen kerekedik. Egyre többen néznek rám csodálkozva, amikor rájönnek, hogy nem egy közönséges Barbie baba vagyok, hanem igazi kismamaként új életet hordok a szívem alatt.



5. hónap
A szexet mostanában nem nagyon kívánom, szomorú vagyok, mert Kennel eltávolodtunk egymástól. Persze tudom, hogy sok a túlóra, az értekezlet és a csapatépítés a tengerparton. Annyira cuki a pasim, nem győzi hangsúlyozni, hogy nem a testemért szeret, és a titkárnője, Sellő Barbie a nyomomba sem ér.

2012. december 13., csütörtök

Napi adventi feladvány - Milyen messze van Betlehem?

Szerző: FiloSzofi

Mert mi az, egy istállóban szülni, ahhoz képest, hogy valami távoli császár parancsára, otthonomat, segítőimet elhagyva, kilencedik hónapos terhesen végig kell kúsznom Palesztinán!
Milyen messze van Názárettől Betlehem? - JÁTÉK!

 Gondoltatok már arra, hogy amíg mi az adventi naptár ablakait nyitogatjuk, és számolgatjuk, mennyit kell  még aludni karácsonyig, akkor a bibliai történet szerint a várandós Mária és József Betlehem felé tart? A népi vallásosságot ez a momentum kevéssé, de a teológiát is leginkább a "nem jutott nekik hely a szálláson" félmondat ragadta meg, no meg az egész istálló sztori a maga szegénységével és kivetettségével.


Én azonban, így hathónapos terhesen hirtelen érzékennyé váltam a születés előtti hetek néma eseményeire is:

2012. október 27., szombat

Szülinapi játék - Sorsoltunk!

Szerző: Onleány

Sziasztok, végre megvannak születésnapi játékunk nyertesei! Gondolom, már tűkön ültetek, és utólag elárulom, hogy engem (Szofi) kellett szidnotok a késésért, bizonyos listák elhányása miatt.

Most azonban kisorsoltuk a nyerteseket. Az első körben a random.org volt segítségünkre, a második kört hagyományos cédulázással bonyolítottuk, a neveket a teljesen elfogulatlan, olvasni sem tudó négyévesünk (Fí) húzta ki.

Az 1. sorsolás nyertese: 

a 2. számú feliratkozó 
a  nyári közvélemény-kutatáson, aki email címmel játszott, amit nem teszünk közzé, őt levélben értesítjük.
Amennyiben ő nem jelez vissza, úgy Inga, állandó olvasónk a kedvezményezett.


A 2. sorsolás nyertese:

A sors keze, hogy elsőként Béla, azaz Katica nevét húzta ki Fí a kalapból, de mivel tőle kaptuk a könyvet, neki különdíj lett beígérve erre az esetre.
Ezért itt is lett második kör, miszerint
anyust illeti a nyeremény!

A nyertesek postacímét várjuk az onleanyblog@gmail.com címre Gratulálunk!

A nyeremények:



2012. október 22., hétfő

Mi van a képen?

Szerző: Fakirma

Annyit elárulok, hogy a kép a Nagy Kertleépítő Napon készült. Nincs köze a világmindenséghez, maga a földhözragadt valóság. Kapcsolatban áll Kronosszal, legalábbis a létezését bizonyítja.



2012. október 15., hétfő

Szülinap, játék - könyvet nyerhetsz!

Szerző: FiloSzofi

Mint minden történetben, így a blog történetében is az események egyszeriek, ám a dátumok sokszor bizonytalanok. De az idő bizonyosan telik, és ünnepelni szabad. Legalább egy éves az Onleány Társasblog! Születése előtt persze neki is volt már élete, de hogy egy elefánt-, vagy macskakölyöknyi időt töltött-e a világra készülődéssel, pontosan még a szülei sem tudnák megmondani. (Talán ha ti megmondanátok, milyen állat ez itt?)

Éljen, éljen, és köszönjük, na de az ajándék?

Az ajándék Massimo Diana két kötete, amely katartikus olvasmányunk volt, és olyan kincs, amit szívesen osztunk tovább. Ezúton is ezer köszönet Bélámnak, akitől eredetileg hozzánk érkezett! (A kisorsolt példány természetesen egy új példány lesz!)


Az ajándékokat azok az olvasók nyerhetik meg, akik eljönnek a születésnapi bulira, vagyis részt vesznek a nyereményjátékban.

A könyvek rövid ismertetőjét és a játékszabályokat a hajtás után olvashatjátok.

2012. október 5., péntek

Anyalázó

Szerző: Fakirma

Gyűlölöm a mókás fejtörőket
A gyerekek hálátlan disznók, most már biztosan tudom. Ennek ékes példája Bendő fiam, aki nem csak magasságban nőtt 20 centivel felém, hanem úgy tűnik, intellektuálisan is, és ebből egyáltalán nem csinál titkot. Se itthon, se a külvilág előtt. Tegnap például fogadott a matematika tanárával, hogy az ő anyukája biztosan nem tudja a másodfokú egyenlet megoldóképletét (nagyjából ez volt az első pasi, aki ilyen komoly szellemi teljesítményt nézett ki belőlem, no ez a megdicsőülés sem tartott sokáig). Itthon pedig legújabban logikai feladatokkal bombáz, s én nap mint nap csúfos kudarcot vallok. Három napja szívat a következő feladattal:
Felváltva mondunk számokat növekvő sorrendben harmincig, az nyer, aki előbb kimondja a harmincas számot. Nyilván nem egyesével számolunk, akkor már a második nap rájöttem volna, hogy nekem kell kezdeni a győzelemhez (vagy Bendőnek, most hirtelen nem tudom pontosan). Az elhangzott összeghez egytől hatig adhatunk hozzá számokat. Például én kezdésként ötöt mondok. Akkor Bendő mondhat hatot, hetet, nyolcat, kilencet, tízet vagy tizenegyet. Ha mondjuk nyolcat mond, akkor én választhatom a kilencet, tízet, tizenegyet, tizenkettőt, tizenhármat, vagy a tizennégyet. Aztán Bendő jön egy minimum eggyel, de maximum hattal nagyobb számmal. És így tovább. Tök mindegy mit mondok, mindig ő nyer. Basszus, segítsetek, anyai tekintélyem utolsó morzsái most tűnnek el a semmibe! Milyen számot mondjak, hogy legyőzzem ezt a pattanásos anyalázót?!

2012. szeptember 25., kedd

Bogyótotó - Megfejtés

Szerző: FiloSzofi

Múlt heti játékunk remélem jól meggondolkodtatott benneteket, és kíváncsivá is tett. Mielőtt elárulnám a megfejtést, elmondom, hogy senki nem küldött mindkét feladványra helyes választ. A legközelebb Katica járt a megoldáshoz, akinek különdíjat kell kitalálnom, mert a nyereményt éppen az ő ajánlására választottam ehhez a játékhoz. Sebaj, ti megnyerhetitek másként, hamarosan, ő pedig kap valami mást.

Legtöbben a kék bogyóról a kökényre gondoltatok, de sokan észrevették, hogy annak bizony nem ilyen a levele. A piros bogyó pedig általánosan somnak lett keresztelve, igaz, csaltam a képpel, mert nem mutattam a fácska formáját.
És akkor íme a megfejtés:

Salamonpecsét

A képen látható példány valószínűleg egy soktérdű salamonpecsét (polygonatum multiflorum).
Árnyékos helyet szerető talajtakaró növény. Kertbe is ültetik, de gyakran találkozunk vele a természetben. Hasonlít a gyöngyvirághoz, és hasonlóan mérgező is. Fehér virágzata áprilisban nyílik. Termése valóban nagyon hasonlít a kökényhez, de ezt inkább ne egyétek meg.
 Azt nem tudom, festőnövénynek alkalmas-e, ha valaki tudja, írja meg!

Kapcsolata a jól ismert pentagrammal "titkos is, és misztikus, kicsit utópisztikus":

2012. szeptember 18., kedd

Mi van a képen? Bogyótotó

Szerző: FiloSzofi

Legújabb "Mi van a képen?" játékunk ihletője a bogyószezon.

Segítséget is kaptok:  A fényképek után két ábrát láttok, és mindkettő kapcsolódik valamelyik növényhez. Hogy melyik melyikhez, azt persze nem árulom el.

Fontos!: A megfejtéseket ne kommenteljétek, hogy mások is gondolkodhassanak. A növényneveket tehát az onleanyblog@gmail.com címre várjuk, 21. péntek éjfélig!

A helyes megfejtők némi jutalomban reménykedhetnek.


2012. május 16., szerda

Lelki Zöldségek: Elvan a gyerek, ha játszik

Szerző: Fakirma

Gondolkoztatok már azon, hogy az elég jó anya mennyit játszik a gyerekeivel? Mármint nem a reggelizésnél kezdődő szájba belovagló husi-katonáktól az ágyba bújásig tartó "hol lehetnek a gyerekek, de mitől mozog ez a paplan?" típusú napi rutintevékenységeket átszövő túlélő harcokra gondolok, hanem a csupasz l'art pour l'art játékra: amikor nincs mellébeszélés, ülsz a szőnyegen, rázod a csörgőt, tolod a kisautót, bunkert építesz, vagy rút boszorkánnyá változol.
Az első alom ajnározása idejében fel se merült bennem, hogy egy anya fő feladata ne a játék lenne. Nem tudom, honnan vettem ezt a marhaságot, gondolom, kiskoromban a szüleim nem ültek egész nap a babakonyhámban, és a későbbi tapasztalataim sem támasztották alá a játékos szülővel kapcsolatos elképzelésemet.

2012. május 5., szombat

Elemi matériák - megfejtés


Szerző: FiloSzofi 

Azért született ez a feladvány, hogy átadjak valami abból az örömből, amit mostanában egyre gyakrabban élek át a természet és az emberi munka összjátékát csodálva. Talán a korral jár. Mindig is hajlamos voltam a szemlélődő, meztelen érzékelésben feloldódni, amit a férjem úgy fogalmaz, hogy semmit sem csinálni.
(Figyelem, nem rajongó típusoknak unalmas poszt következik, lapozzatok nyugodtan!)

Jöjjön tehát az első megfejtés:

hársméz, bor, olíva olaj

 


2012. május 3., csütörtök

Elemi matériák - mi van a képen?

Szerző: FiloSzofi

Így jár, aki munkahelyen félrelép. Egy ideje én is, mondhatni szeretőt tartok - munkailag.
Ma minden szabad percemben képeket gyűjtöttem a mai poszthoz, de annyi becsület volt bennem, hogy az írást,amihez figyelni is kell egy kicsit, már itthonra hagytam, a pendrive-ot viszont a benti gépben. Nincs értelme kettős életet élni, mindig mondtam.
 
De nem baj, legfeljebb még egyet kell aludnotok addig, amíg megtudjátok, milyen alternatívák állnak egy nem-olyan-vékony-lábú nő előtt öltözködésileg, ha kitört a nyár. Szerintem izgi téma, majd meglátjátok, de addig is, egy kis fejtörő:

1.Az első két képről csak ki kell találni, mi van az üvegekben (Nem vizeletminta.)
2. A második két képhez egy igazán elemi ellentétpár kapcsolható. Mi lehet az, és miért?



2012. március 19., hétfő

Paraházas parafrázis - irodalmi álinterjú

Szerző: FiloSzofi 

Irodalmi játékra hívlak benneteket. Egy ismert irodalmi mű alapján készített álinterjúból kell kitalálnotok az eredeti mű címét, és ha tudjátok, a szöveghelyet, ami alapján a parafrázis készült. Az álinterjúk minden esetben a házassághoz kapcsolódnak.
Figyelem, nem török írói babérokra, ez csak játék! 

A feladványban a riportalany nevét - Dolly - megtartottam, a többi álnév, de létező szereplőt takar.
A bevezető monológ teljesen a saját agyszüleményem, próbáltam belehelyezni a kérdező figuráját a történetbe. Az ezt követő beszélgetés már követi a regény tényeit. Az élethelyzet, az utazás valós (regénybeli), csak persze nélkülem. Hajrá, találgassatok!

Évente néhányszor elüldögélek Dollyéknál. Nem vagyunk közeli barátnék, valójában a férjét mondhatom jó barátomnak, ki tudja mióta. Istivel tulajdonképpen mindenki jó barátságban van. Nem olyan régen vettem észre, hogy Istiről éppen ugyanaz a kép él a fejemben, amilyen tíz,vagy tizenöt évvel ezelőtt volt. Hogy ez a portré mióta szellemképes, azt nem tudom, észrevétlen egészítette ki barátom nem is olyan éles sziluettjét a fejemben Dolly alakja.
Ma már tudom, hogy nem Istit várom, hanem egyszerűen Dollynál vagyok, mikor néha elüldögélek a nappalijukban. Nem tudom, boldog-e ez az asszony, és tulajdonképpen fogalmam sincs, hogy milyen egyáltalán. Arckifejezése és a lassú mozdulatai mindig ideiglenesek, fél lábbal támaszkodik a jelenben. Ha el tudsz képzelni egy embert, aki kiálló köveken lépked át a patakon, akkor érted, mire gondolok. A fél láb már mindig a következő követ keresi, a siker pedig a jó ritmuson múlik.
Ez a ritmus engem mindig kellemesen elringatott: Egyik gyerektől a másikig, a zöldségesszámlától a teáig,  miközben ugyanazon a meleg hangon és azzal az itt-és-most figyelemmel válaszolgatott lusta kérdéseimre, mint valamelyik apróságnak. Arra gondoltam, jobb férjet érdemelne ez az asszony, és azonnal elszégyelltem magam: a barátommal szembeni árulásért, és a mérlegelő tekintetemért. Mi jogon sütkérezem egy nő emberségének melegében, miközben távolról szánom őt? Jóvátételül magamnak, elhatároztam, hogy adandó alkalommal megkérem Dollyt, meséljen magáról, árnyalja ő bennem élő képének vonásait.

2012. február 7., kedd

Heti muníció: Fagyos hangulat ellen társasjáték

Szerző: Fakirma

Kíváncsi lennék, hogy egy átlagos elég jó anya naponta mennyit játszik a gyerekeivel. Én már megbarátkoztam az állandó bűntudattal, rendszerint a töredékét se sikerül teljesíteni a tervezett játék adagnak. A fő vesztesek nem a kicsik, velük ilyen szempontból egyszerűbb az élet: megfelelő idegállapotban, elegendő hosszúlépéssel felszerelkezve akár több órát is el lehet fetrengeni a szőnyegen a Lego tenger közepén hableány-faló bálnaként, vagy legyőzött boszorkányként. Az iskolás kor előtti korosztály eleve hálás közönség: elég őket kivinni az utcára macskát kergetni, vagy Ki tud több zoknit féllábon kiteregetni?  versenyt játszani, máris dőlnek a röhögéstől, és te a világ legszuperebb anyukájának érezheted magadat.
A nagyokkal minőségi idő töltésben macerásabb a helyzet. Válogatós, fikázós banda, ráadásul az évek múlásával egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy te csak egy B verziót jelentesz a számítógép, a mobiltelefon, és az X-box mellett. Kütyükkel versenyezni igazi szélmalomharc, a végső vereségig azonban hosszú az út, és néhány dicső csatát időnként elkönyvelhetsz magadnak.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...