2012. november 29., csütörtök

400 kilométeres szoknya

Szerző: Fakirma

Divatdiktátorunk, Szofi elméleti megközelítése után kötelességemnek érzem, hogy a szoknyavadászat gyakorlati nehézségeiről is ejtsek néhány szó az Onleányon. A történetből nem hiányzik a happy end, épp ezért szottyadt novemberi napokra kifejezetten ajánlom a módszert (persze csak akkor, ha a ti férjetek is éppen most mászik le a falvédőről és egyébként vajból van a szíve):
Még októberben, amikor a kislányok fényesre nyalták a Westbahnhof kövezetét, betévedtünk egy boltba a bécsi pályaudvaron. Szerelmes típusú asszony lévén azonnal belezúgtam egy gyönyörű szoknyába, majd  epekedő sóhajok özöne után nyálcsorgatva vonszoltam ki a földön fetrengő gyermekeket a varázslatos üzletből.


A szoknya pofátlanul sokba került. Ennyi pénzt ép értelmű, felelősségteljes ember nem ad ki egy színes rongydarabért. Én pedig köztudottan ennek az emberfajtának vagyok a prototípusa. Ha éppen nem zakkanok meg.
Hazatérve kiderült, hogy most éppen a józan eszemen túlnőtt a konzumkényszer, az édes bizsergés a gyomrom tájékán egyre csak erősödött. Gyorsan meggyőztem Embert, hogy itt az idő egy kis házastársi kapcsolatépítő tréningre, őőőőő...mondjuk...Bécsben. Mellékesen megemlítettem Szoknyát, s fapofával kipuhatoltam, milyen módon tudná a magamfajta egyszerű, szolid, takarékos háziasszony összespórolni az irdatlan összeget. Ember hümmögött, homlokot ráncolt és fejet vakargászott, majd kinyögte a megoldást: négyszáz kilométernyi nem autózás egyenlő a szoknya árával. 
Így történt, hogy Zöld Herceg a sündisznókkal együtt megkezdte téli álmát, piros biciklimmel pedig nekiláttam a spórolásnak. A srácok kicsit lázadoztak a megszorító intézkedések ellen (Tekerd le szobabiciklin, kérj kölcsön kilométereket, csaljál, odaadom a zsebpénzemet)aztán sóhajtottak egyet (az osztályban senkinek sincs ilyen bolond anyukája) és fogcsikorgatva áttekerték a novemberi ködös hajnalokat.
Röpke öt hét után  összegyűlt a szoknyányi távolság. Pénteken a csábos ruhadarab már várt rám a Westbahnhofon. Jól állunk egymásnak (főleg én neki, nem csoda, amíg Ő lógott, addig én naphosszat dolgoztattam a comb- fenék zónámat). Szerintetek melyik Ő?

Ázsiai diáklányos:


Fiatalos-matrózos (meleg-bordó és hideg-acélos változat):


 Konszolidált családanyás (fekete-virágos és barna-szalagos változat):


Absztrakt-disznós:

Egyéniség az egyéniségek között:


Finom-lelkű pszichológusasszonyos:


Szafaládé-villantó népies:

Ugye gyönyörűek?
 Szerintetek holnaptól melyikre hajtsak?
(A cégtől és az olvasóktól bocsánatot kérek a pocsék képekért, a fényképezőm gyakorlatilag halott. Karácsonyra kapok egy újat, Jézuska még kilométereket sem kér  érte.)

11 megjegyzés:

Szofi írta... [Válasz erre...]

Hát a fiatalos-matrózos!

Fakirma írta... [Válasz erre...]

Ma vettem fel először a szoknyát, öt ember azonnal megmondta, hogy mi a márkája. Kiderült, hogy itthon is minden bevásárlóközpontban kapható. Ennyi erővel a pesti Nyugatiba is megettünk volna kapcsolatot építeni Emberrel.

Szofi írta... [Válasz erre...]

Ó, Irma, hiszen még rá is kérdeztem tőled a márkára, és néztél vissza nagy, boci szemekkel!

De én azt mondom, egy bécsi darab egészen más! Legközelebb menjetek Barcelonába, az olyan lenne, mint Pilsenben sört inni. Pedig pilsenit is kapsz minden éjjelnappaliban.

lotte írta... [Válasz erre...]

Nekem a szafaládé villantó népies jön be.

Névtelen írta... [Válasz erre...]

Kérem a márkát!!! Ha itthon építünk kapcsolatot, még tekernem sem kell a kilométer spóroláshoz. Köszi!
Kriszta

Szofi írta... [Válasz erre...]

Desigual

És Irma, most ne figyelj!

Van egy boltjuk Szentendrén, illetve webáruházról tudok:
http://www.legends.hu/marka/desigual

A teszveszen is rendszeresen van, de általában 40-es mérettől egy-egy darab.

De OLYAN kínálat, mint Bécsben, természetesen nem hozzáférhető.

ilka a nap írta... [Válasz erre...]

Én is hajtottam egy ilyen szoknyára, most októberben a Vaterán volt és igen, a sok 40-es, 42-es között hosszú keresgélés után találtam a jó méretet, de az árverés végén elhappolták előlem, pedig gyönyörű volt. A matrózosra hasonlított, a bordóra.

anyuka2 írta... [Válasz erre...]

Ó, ahhoz, hogy összebiciklizzek egy ilyen gyönyörű darabot, előbb vennem kéne egy biciklit (amire nagyon nagyon vágyom), de a Jézuskától már én is fényképezőt rendeltem. Apropó, tud vki segíteni, hogy milyet rendeljek Tőle, az igényem az, hogy ne menjen tönkre 2 év alatt, és szép képeket tudjak vele csinálni.

Névtelen írta... [Válasz erre...]

Köszi, ritka ciki, de azt hittem ez csak a bolt neve...
Kriszta

Fakirma írta... [Válasz erre...]

Nyugi Kriszta, én is csak akkor jöttem rá, hogy ez a márka, amikor megláttam a fiatalos-matrózosba (Igen ILka, a bordóba) belehímezve).

A spórolásról csak annyit, hogy mindenhová kocsival járok, mert egy nyári szoknyában a téli hidegben egyébként vérfagyasztó...:)

Fakirma írta... [Válasz erre...]

Nyugi Kriszta, én is csak akkor jöttem rá, hogy ez a márka, amikor megláttam a fiatalos-matrózosba (Igen ILka, a bordóba) belehímezve).

A spórolásról csak annyit, hogy mindenhová kocsival járok, mert egy nyári szoknyában a téli hidegben egyébként vérfagyasztó...:)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...