Én és a Politika

Szerző: Fakirma

A lányaimé a lélekkukucska kanapé

Született lateralitás zavarosként nem érdekel engem, s nincsenek illúzióim, Őt sem én. Sosem bántottuk egymást, szerintem azt se tudja, hogy létezem, én pedig unalmasnak, bonyolultnak és hisztérikusnak tartom Őt, még dögös pasiból se kellene az ilyen. A köztünk működő tisztes távolságtartás eddig panaszra nem adott okot. De mostanában történik valami.

Amikor szeptemberben csokibarnán visszavedlettem főállású naplopóból óvoda-és iskolapszichológussá, kiderült, hogy felesleges az igyekezet, a munkahelyem már nem a munkahelyem, félig-meddig azonban mégis az: a közoktatás állami kézbe kerülése miatt önkormányzati munkáltatóm már rég nem volt a munkáltatóm, a helyébe lépő gazdinktól is elvettek minket, az új rendszer azonban még nem létezett. A vénasszonyok nyarát egy frusztrált kollégákkal zsúfolt pszichológusi szobában töltöttem láblógával, jógázással, beszélgetéssel, és saját örömünkre szervezett módszertani beszámolókkal. A kerület óvodái és iskolái a mi közreműködésünk nélkül vetették bele magukat mókuskerekükbe, ami nem nagy trauma, no de azért mégis. Hülyére nem aggódtuk magunkat: fizetést kaptunk, a régi munkáltató megszánt minket egy szobával, ahol egész jól belejöttünk az össznépi hetrázásba.

Munka így, úgy

Szerző: Lotte

A második évünket abszolváltuk a gimnáziumban, mikor először kerestünk nyári munkát Szofival. Egy kedvenc belvárosi sörözőnkben - ami a béleltebb pénztárcájúak számára étteremként működött - kilincseltünk munkáért, nem várt sikerrel. Boldogan fogadtuk el a morózus, de naivságunkon magában bizonyára jókat rötyögő főnökasszony 50 forintos órabérét.
Napi tíz órát dolgoztunk, nem volt megállás, csak egy lélegzetvételnyi szusszanás, ebéd idején. A drága blues-őrült Gyula szakács kényeztetett ilyenkor minket túláradó szeretettel és minden földi jóval: hercegnőburgonyával (csóközön tekerentyű névvel még sokkal finomabb volt), rántott sajttal és suttyomban odacsúsztatott palacsintákkal. Fülemben hallom még pajkos hangját, mikor a műszak lejártakor búcsúzott tőlünk: "Lányok, legyetek nagyon rosszak!!"
Rosszaságra ugyan akkoriban nemigen tellett, este úgy estünk be az ágyunkba sajgó tagokkal,  mint egy darab fa. Itt tudtuk meg, micsoda ordenáré szaga van egy ipari mennyiségeket elnyelő tejtermékes- és húsos hűtőnek, amit derékig belecsúszva kellett kicsutakolnunk, s hogy micsoda kispályás módon óvta a dúsgazdag tulajdonos a páncélszekrényben tartott "drága" bútorápoló sprayt és a Bitburger-es poharakat. Közben olyan munkákat végeztettek el velünk, amik csak szökőévben, legfeljebb ÁNTSZ ellenőrzés idején juthattak eszükbe. Akadt dolgunk bőven.

Csak a halott pszichológus a jó pszichológus

Szerző: Fakirma

Az ellenőrző és az életünk minősíthetetlen állapotban van

 Kétségtelenül itt az év vége, javában tombol a szétesés, ami nyáron csak fokozódni fog, bár egészen más keretek között, a közoktatási rendszer vigyázó szemei nélkül. Most viszont még javában mérgezi hétköznapjainkat iskola, óvoda, s jó ideje nem kérdéses, hogy a túlélésre játszunk. A kínzó inkompetencia érzés rezignált beletörődéssé szelídült: naprakészen írom alá Bendő újabb intőit,

Nem tehetek róla, hogy véletlenül direkt kikapcsoltam a Dávid számítógépét és elveszett az egész órai munkája.

Szendvicsgyerekkel szembeni minimumkövetelményeim drasztikusan csökkentek, már nem a lecke megírása körül mozognak, boldog vagyok, ha az iskolatáskáját megtaláljuk,

Neked kell tudni Mama, hol a táskám, mondtam tegnap, hogy hozd be az autóból!

Szelíden rugdosom Királykisasszonyt az óvoda felé,

Gonosz vagy Mama, hogy ebbe az óvodába kell járnom, és nem mehetek olyan csúszdás oviba, ahol normális játékok vannak!

Ojókám bölcsen hallgat, égszínkék tekintetét rám szegezve legfeljebb nyög egyet,

Megint bekakiltam a bugyámba.

Ember csak sóhajtozik,

Ha már nem vasaltál, legalább mostál egy inget nekem, vagy vegyem fel még ma is a tegnapelőttit?

Én pedig ülök a mindent elborító fostengerünk közepén, s két hosszúlépés között összegzem az évet. Első nekifutásra arra jutok, hogy nem is állok annyira szarul,

Anyaként, feleségként, háziasszonyként, barátként ugyan most is elbuktam, de pszichológusként - mi tagadás - istenkirály vagyok: ömlenek hozzám gyerekek, szülők, pedagógusok, én bölcsen hallgatok avagy osztom az észt, a klienseim szemében hála, elismerés és csodálat...  

Lelki Zöldségek: Munka után...

Szerző: Fakirma

Dolgozó anyaságom második napján egy Metro újság várt az íróasztalon. Azonnal megakadt a szemem egy cikken, aminek már a második sorából kiderült, hogy az élet igazi nyertesei a munkába álló anyák (a kutatás az ohiói Akron Egyetem és a Pensilvániai Állami Egyetem hírnevét öregbíti). Először isteni jelre gyanakodtam, hat hét meló után azonban kétségem sincs afelől, hogy az amerikai szakember gárda olyan szívtelen férjek önigazoló gyülekezete lehet, akik otthon tespedő sokgyerekes feleségüket munkába zavarták. A lelkiismeretfurdalástól gyötört kutatók állítása szerint azok a nők, akik szülés után hamar visszatérnek teljes munkaidős állásukba, negyven éves korukra jobb mentális és fizikai állapotban vannak, kevesebb a depressziós gondolatuk és több az energiájuk, mint az otthon punnyadó társaké. A magyar vizsgálatok szerint ez még nem minden (Jól-lét Alapítvány): a gyerekes nők nem csak lubickolnak a munka-gyereknevelés együttes élvezetében, hanem jobb munkaerők is, mint szülés előtt voltak. A legnagyobb királyság azonban részmunkaidőben dolgozó anyának lenni: ez az állatfajta ugyan testileg és  lelkileg nem egészségesebb a főállásban güriző társaknál, viszont otthon többet robotol, mellesleg ő a gyereknevelés hőse  is (a kutatókba szorult annyi egészséges szégyenérzet, hogy nem adták nevüket ehhez a kijelentéshez, legalábbis a Metro újság nem említi őket). No, ez  vagyok én, csak azért mondom, hogy irigykedjetek.

Én, a dolgozó kismamák díszpéldánya szeretettel küldöm a kutatóférjeknek azt a dalt, amivel Embert szoktam frusztrálni, ha úgy ítélem meg, ő még nem érzi magát olyan remekül ebben az idilli állapotban, mint én:

Ki korán kel...

Szerző: Fakirma

Még csak hétfőn rajtolt a tanév, s ha a gyerekeim nem is, én már rengeteget tanultam a röpke öt nap alatt. Ha ilyen tempóban folytatom, júniusra bölcs asszony válik belőlem, és nem győzöm majd osztani az észt.

Hétfő óta tudom, hogy el lehet kezdeni a napot reggel hat órakor is. És a következő napot is. Meg az azt követőt is...

Zöld Herceg legjobb esetben is csak egy irányba tud elindulni, három felé semmiféleképpen sem. Viszont biciklivel a leghajmeresztőbbnek tűnő távolság is leküzdhető. Bendő beszámolója szerint mindez BKV járatokkal is kivitelezhető, elszántság kérdése csak az egész.

A nyár nagy merénylet az emberiség ellen: nem elég hosszú a fáradalmak kipihenéséhez, a széthulláshoz viszont éppen elegendő. A szünidei jópofa lazaság őszre igazi káosszá növi ki magát.

Akad jó hírem is: ha reggel 8-ig kibírja az ember téboly nélkül, akkor megkönnyebbülten pipálhatja ki a nap legnehezebb időszakát, utána minden kihívás csacska gyerekjáték.

Elárulok egy titkot: Gergely pápa és a többiek valamit nagyon elszúrtak naptár fronton, az év valójában csak 350 napból áll. Biztos forrásból tudom.

Ő, az új munkahely és mi

Alapvetően minden váltással járó bizonytalanság megvisel, legyen szó iskolakezdésről vagy évszakváltozásról. Még ha nem is közvetlenül az én bőrömön csattan valami, akkor is hatással van lelkiállapotomra, különösen, ha szeretteimről van szó. Most leginkább az Ő új munkahelye árasztotta el belső világomat és dúlta fel a harmóniát.

A hálón túli világ

A tegnapi nap első fele folyamatos bosszankodással telt. Ott kezdődött, hogy bevonatoztam Budapestre dolgozni. Munkahelyem átköltözött egy másik épületbe, ahol azt hittem, munkára, azaz számítógép-használatra alkalmas körülmények várnak majd. De tévedtem. A bútorhalmokat még csak sikerült helyére tologatni, mégis rokkantnak éreztem magam: társam a szürke mindennapokban ugyanis szétszedve pihent egy nagy kartondoboz alján. Gép és net nélkül pedig nincs értelmes teendő.

Hivatali gyöngyszem

Egy minisztériumi hivatalos levél akadt a minap a kezembe. A dokumentum tárgyának megjelölése igazi gyöngyszem, megérdemli, hogy ne egy iratdarálóban végezze:

"Az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslatról kialakítandó magyar nyitómandátumhoz véleményezésre való felkérés"
Ez aztán a bürokrácia költészete! Tollforgatók, ezt csináljátok a közigazgatásiak után!

Intro8 - Munka

Hmm. Eredmények és kudarcok terepe. Hullámvölgyek. Sokszor eszembe jut egyik kedvenc sorozatunk, a Yes, Minister… (Lotte)

- Dolgozni márpedig jó! Feltéve ha…Emlékeztek a Kaland, játék kockázat könyvekre? (Ha a baloldali ajtót választod, lapozz a 146. ponthoz, ha inkább megküzdesz az orkkal, lapozz a 328-ra.) Amikor elindulsz egy meghatározott munícióval, fegyverekkel, arannyal, varázsszerekkel, és át kell jutnod egy labirintuson. (Szofi)

Tapasztalataim szerint nem nekem való elfoglaltság. Világ-megváltani olyan snassz pénzért. Néha azért megpróbálom, örökös kezdő lelkesedéssel, mert mire beletanulok, gyorsan szülök egy gyereket.

(Zafirma)