2014. április 14., hétfő

Rágódás

Szerző: Lotte    

Ha valamelyik gyerek a konyhában ténferegve megkérdezi, hogy "mi lesz ma a kaja?" - összevonom szemöldököm és nem állhatom meg, hogy ne javítsam ki a kaja szót ételre/vacsorára stb.
Kifejezetetten sérti a fülemet, hogy az ételt, a "mindennapit", amivel munkám van nekem is, másoknak is, ilyen hanyagul illessék. De az a benyomásom, hogy ez a stiláris rágódás lassan már csak nekem okoz problémát.

Észrevettétek, hogy az oláhcigány, romani eredetű szó (cigányul a kajol-kajál ennit jelent, innen a "kaja" főnév eredete) mára teljesen polgárjogot nyert a közbeszédben?
Az M2 gyerekcsatornán Kaja-kalandok címmel fut műsor, a nagyobbak Jamie harmincperces kajáit nézve főzőcskézhetnek virtuálisan, a tévé előtt ülve. Az említett külföldi tartalmak címének fordításában lenne a hiba? Aligha.

Borbás Marcsi honi tájakat és ízeket bemutató igényes képi világú műsorában a minap egy séf nevezte saját ínycsiklandó ételkompozícióját "kajának". Elborzadva hallottam az alkotó szájából a szépséges krumplikosárka és a nemes hússzelet e - legfeljebb gyorséttermi ételekhez vagy még azokhoz sem illő - megnevezést.

Szerintetek lemaradtam egy körrel nyelvünk örök változásának ritmusától, vagy esetleg másnak is bántja a fülét a "kaja" szó térnyerése?




 

13 megjegyzés:

Szofi írta... [Válasz erre...]

Nagyon bánt, és én is gyakran használom. Nem az eredetével van baj, hanem tényleg tapad hozzá valami degradáló, valami igénytelen, közönséges. Talán a hangalak is teszi.

Egész pályás letámadás kellene, mindenki egyszerre kiűzni a szokásainkból.

lapposgutta írta... [Válasz erre...]

banyatanya, Maja haja, Laja vaja...
Biza romlásnak indult hajdan erős várunk! Hol van már eredeti férfias szépsége?
Latiatuc feleym ʒumtuchel mic vogmuc. ýſa pur eſ chomuv uogmuc. Menýi miloſtben terumteve eleve mív iſemucut adamut. eſ odutta vola neki paradiſumut haʒóá. Eſ mend paradiſumben uolov gimilcíctul munda nekí elnie. Heon tilutoa wt ig fa gimilcetvl. Ge mundoa nekí meret nū eneẏc. ẏſa kí nopun emdul oʒ gimilſ twl. halalnec halaláál holʒ. Hadlaua choltat terumteve iſten tvl. ge feledeve. Engede urdung intetvinec. eſ evec oʒ tiluvt gimilſtwl. eſ oʒ gimilſben halalut evec. Eſ oʒ gimilſnec wl keſeruv uola viʒe. hug turchucat mige ʒocoʒtia vola. Num heon muga nec. ge mend w foianec halalut evec. Horoguvec iſten. eſ veteve wt eʒ muncaſ vilagbele. eſ levn halalnec eſ puculnec feʒe. eſ mend w nemenec. Kic oʒvc. miv vogmuc. Hug eſ tiv latiatuc ſʒumtuchel. iſa eſ num igg ember mulchotia eʒ vermut. yſa mend oʒchuʒ iarov vogmuc. Wimagguc uromc iſten kegilmet eʒ lelic ert. hug iorgoſſun w neki. eſ kegiggen. eſ bulſcaſſa mend w bunet.

Eſ vimagguc ſʒen achſcin mariat. eſ bovdug michael archangelt. eſ mend angelcut. hug uimaggonoc erette. Eſ uimagguc ſʒent peter urot. kinec odut hotolm ovdonia. eſ ketnie. hug ovga mend w bunet. Eſ vimagguc mend ſʒentucut. hug legenec nekí ſeged uromc ſcine eleut. hug iſten ív ui- madſagucmia bulſaſſa w bunet. Eſ ʒoboducha wt urdung ildetuitvl. eſ pucul kinzotviatwl. eſ veʒeſſe wt paradiſū nugulmabeli. eſ oggun neki munhi uruʒagbele utot. eſ mend iovben reʒet. Eſ keaſſatuc uromchuʒ charmul. Kirł.

FiloSzofi írta... [Válasz erre...]

Ha arra akarsz utalni, kedves Lapposgutta, hogy korszerű és avítt áll itt szemben egymással, szerintem nem jól érzékeled a problémát.



lotte írta... [Válasz erre...]

Persze, nem a szó eredetével van bajom. Sokkal inkább annak esztétikumával és a hordozott jelentés értékének kicsinytíésével.

Névtelen írta... [Válasz erre...]

Teljesen igazad van! Sajnos attól tartok, egyre kevesebben érzik a szó mögött a pejoratív jelentésárnyalatot. Mint ahogy Jókainál még azt mondta Szentirmay Rudolf, hogy "nőm", manapság valakinek a "nője" egész más jelent, sőt a "nejem" is ironikus kezd lenni...

lapposgutta írta... [Válasz erre...]

Nem arra, kedves FiloSzofi!
Mindössze arra óhajtottam célzani, hogy a nyelv nem egy sziklába vésett statikus izé, hanem napról-napra változik. (és a Kheopsz piramidon is hogy megváltozott röpke pár ezer év alatt!)

lapposgutta írta... [Válasz erre...]

lotte, 2014. április 14. 20:14
Gyakran, gyakorol, gyakorta eredete és esztétikuma rendben?
Szavaink jelentős része idegen (ha nem is pünkte ennyire barnabőrű) eredetű és jelentős azoknak a szavainknak száma, amelyeknek nem csak esztétikuma, hangulata, de jelentése is alaposat változott. Pl. az "elérteni" és "idejekorán" szavaink jelentése éppen mostanában fordul az ellenkezőjére.
Szóval, ÁCSI!

FiloSzofi írta... [Válasz erre...]

Szerintem, senkinek nem azzal van baja, hogy a nyelv nem nemesi leszármazás útján fejlődik, hanem a jelenkori tapasztalattal. Érted, használat közben, gyakorlatilag zavar, és n

Lappos, szerintem még mindig félreértesz. Kit érdekel, honnan jön a "kaja", ha amikor használom, érzem azt a kellemetlen jelentésárnyalatot, amit egyébként eredetileg feltehetőleg nem is hordoz. Mi viszont szlengként kezdtük használni, és ez máig érződik.

Ha az aktív nyelvhasználó zavart érez,akkor az nem merev nyelvőrködés, szerintem.

lapposgutta írta... [Válasz erre...]

FiloSzofi 2014. április 15. 10:43
σεβαστός φιλοσοφί, sokkal kisebb a távolság kettőnk felfogása között mint elsőre gondolnád.
Én mindössze arra óhajtottam felhívni lotte figyelmét, hogy a "kaja" ugyanolyan helyénvaló, nem kiirtandó, nem trágár, nem ocsmány szó, mint a "táplálékot szervezetébe juttat" cselekvéssort jelentő megannyi más szó sem. Mindegyiknek helye van bármilyen szövegkörnyezetben, amennyiben a beszélő vagy leíró tudatosan, stiláris indíttatásból használja. Pl. amikor engem és kollégáimat díszvacsorára hívtak meg a minisztériumi főhajjakendek a Hiltonba. "Megyünk kajolni?"
A hangulati hatáshoz adalék:
Két gennysárga potrohú kihízott döglégy tapicskol egy rakás friss szaron. Megszólal az egyik: Van egy jó viccem, elmondjam? Jó, szól a másik, de csak ha nem disznó, mert ÉTKEZEM!

lotte írta... [Válasz erre...]

Kedves lapposgutta! Kiirtásról szó nincs, épp fordítva: aktív térnyerésről. Az említett mese címébe is bekerült, ahol pedig nem fedezhető fel semmiféle stiláris indíttatás, nem akart jópofa, sem vagány, laza stb. lenni. Egyébként ocsmánynak nem neveztem a szót, sokkal inkább a degradáló kifejezés illik rá - hangsúlyozom: szerintem. A vicced egyébként plasztikus:)

lapposgutta írta... [Válasz erre...]

Én már elég vén vagyok ahhoz, hogy az ilyen "szörnyűségek" vastagon a "ki nem szarja le?" kategóriába essenek. Én még akkor szocializálódtam, amikor a "szar" még különösen durva szónak számított, és kizárólag "sz.." formában kerülhetett kinyomtatásra.
Ma meg teljesen természetesnek számít, ha a villamoson az egyik peronról a másikra ordítja át az egyik szöszke 9-10 éves kislány a másiknak, hogy "kabbejafaszom".
3-400 éve a "gyakás, gyakni" a közösülés legalpáribb megnevezése volt. Ma meg a gyakori, gyakorol stb. -ebből származó szavak a semleges alapszókincs részei. A nyelv változásainak egy része nekem se tetszenek. Az időjárás se mindig.

Névtelen írta... [Válasz erre...]

...mégis mennyi szó esik róla, ha esik, ha fúj

Otthol írta... [Válasz erre...]

Nekem is kicsit bántja a fülemet a kaja, de úgy vagyok vele,mint a "terhes"-sel. Van,akinek a szájából olyan kedvesen tud hangzani a "terhes" vagy éppen a "kaja" is. vagy legalábbis semmi degradáló nincs mögötte. De pl. a védőnőnk olyan idétlenül tudta mondani,hogy várandós, érződött rajta a tankönyv szag.
De ha Téged zavar a "kaja",akkor szerintem tudatosítsd bennük, hisz Neked fontos.Én meg ahhoz ragaszkodom,hogy evés után köszönjék meg az ennivalót. Ez is ósdinak tűnhet, de nekem nem esik jól csak úgy elszaladni az asztaltól. Aztán nesze neked nevelés, ebből sokszor az sül ki,hogy "Köszi a kaját!" és elszaladnak. :)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...