2013. augusztus 2., péntek

Heti Muníció: Vízparti mulatás víz nélkül

Szerző: Fakirma

A vízparti nyaralással az a baj, hogy a megérkezésünk után nagyjából egy órával rádöbbenek, hogy utálom a vízparti nyaralást. Nem lenne ezzel semmi gond, ha a gyerekeim is így éreznének, vagy legalább Ember nem lenne víziszonyos. Férjem azonban következetesen megtagadja a vízben való tartózkodás legprimitívebb formáit is. Mert fél a cápáktól. Hiába magyarázom neki, hogy a Balatonban nincsenek cápák, ő csak hajtogatja, hogy azt sohasem lehet tudni, s jobb félni, mint megijedni. Így aztán én áztatom magam rongyossá a vízben fogócskázás, cicázás, ugrálás, gyerekhuzingálás és kézből fejesugrás címszó alatt, miközben neurotikusan számolom gyermekeim fejeit,
egy, kettő, három, négy, egy kettő, három, négy, egy, kettő, három, basszus, hol a negyedik?!
A vízparti nyaralások alkalmával kimerítem a tökéletes anyaság összes kritériumát, ennek keretei között jobbnál jobb vízmentes programokkal  kényeztetem gyerekeimet, csak azért, hogy minél több időt tölthessek a szárazföldön: naponta ötször fagyizunk, társasjátékozunk és játszótérre járunk. Néhány nap után sajnos dugig vagyunk az édességekkel, rájövök, hogy a társasjáték csak arra való, hogy a gyerekeim egymás haját tépjék, a játszótér pedig pont annyira lehangoló, mint a strand, csak kevésbé vizes.
 Következő kétségbeesett lépésként körbetelefonálom a gyerekekkel rendelkező ismerőseimet, véletlenül nem tartózkodnak-e a Balaton környékén, hogy összefussunk néhány órácskára. Egy részük épp most ment haza, esetleg a jövő héten jön, a henyélős maradék pedig udvariasan adja tudtomra, hogy náluk a nyaralás fogalmába nem tartozik bele a velünk való találkozás sokkoló élménye.
Ha utolsó reményem is szertefoszlott, olyan programmal vesztegetem meg a kölyköket, ami messze van a víztől. Ez azt jelenti, hogy autót kell vezetnem, vagyis nem kezdhetem el vedelni a hosszúlépést délelőtt 10 órakor, ami tovább rontja a nap ép ésszel való túlélésének esélyeit (Ember ilyenkor már éppen robog a hajnali gyorssal Budapest felé egy hirtelen közbejött életbevágóan fontos és előreláthatóan több napig elhúzódó tárgyalás miatt).

Ilyen előzmények után kerültünk egy tikkasztó júliusi délután a veszprémi állatkertbe. Az állatkert az a hely, ahová már gyermekkoromban is csak erőszakkal tudtak elhurcolni a szüleim. Most azonban a zsúfolt  strandélményekkel a hátam mögött felüdülésnek számított a ketrecek előtt ácsingózni, ahol főleg pucér állatok tartózkodtak, ember pedig csak néhány mutatóba, azok is megnyugtatóan fedett testtel. De most nem a félig döglött egereket rágcsáló baglyokról szeretnék áradozni, hanem a Balatonfüredről  Veszprém felé kanyargó 73-as út mellett található élményparkról. A lányok már odafelé kiszúrták a fákra aggatott kötélpályákat. Az állatkertből való hisztériamentes távozás érdekében megígértem nekik, hogy megállunk visszafelé ezen a helyen. Váratlan fordulatként a Veszprémből Balatonfüred felé kanyargó 73-as utat nem találtam meg, de erre csak Alsóörsön döbbentem rá, úgyhogy fákon való lógincsálás helyett vettem a lányoknak rózsaszínű körömlakkot. Ettől aztán elhallgattak. Másnap reggelig. Hiába ígérgettem nekik lila szemfestéket, kitartóan követelték a kötélpályát.
Nosztori élménypark felülmúlta minden várakozásomat.  A legjobban az tetszett, hogy a jegyszedőkön és rajtunk kívül nem tartózkodtak helyváltoztatásra képes élőlények a több hektárnyi területen. A sok lökött nyaraló a 40 fokban inkább a Balatonban áztatta a fenekét.


A következő kellemes meglepetést az jelentette, hogy a belépőjegy nem került pofátlanul sokba:


Bár az élményparkban semmilyen korosztály nem tartózkodott, a tervezők gondosan figyeltek arra, hogy mindenki igénye kielégülhessen. A kötélpályákat használhatják egészen pirinyók,


és az infantilis nagyok is kiélhetik gyermekded impulzusaikat akár a földön,


akár a levegőben,


akár a kettő között valahol félúton:


A mesebeli játszótéren


a kötelező kommersz cuccokon kívül eredeti ötletekben sincs hiány. Ez itt például egy óriás méretű csúzli:


A lusta szülők az étteremből figyelhetik,


hogyan szabadulnak meg gyermekeik a nyaralás közben felhalmozódott indulataiktól a trambulinon vagy az ugrálóvárban:


Akadnak persze mázlista szülők is, akiknek leszármazottjait nem az agresszív indulatok, hanem a tudásszomj vezényli, ők éttermi henye helyett az óriási sakktáblán toszogathatják a bábukat. Én ezen a napfényes délután kezdtem el tisztelni Polgár papát:


A romantikus lelkű vendégek bérelhetnek bográcsot, és az éttermi koszt helyett egy árnyas ligetecskében sütögethetik a sütnivalójukat:


Lehet íjászkodni is:


Aki pedig ősi sportok helyett szívesebben űz újkori labdajátékokat, annak igazi Kánaán a park. Jó hír a szárazföld pártiaknak, hogy lehet például strandröplabdázni strand nélkül:


A hely igazán stresszmentes, s akár egy teljes napot el lehet itt lébecolni különösebb erőfeszítés nélkül. Akinek meg nem tetszik, akár fel is kötheti magát!



7 megjegyzés:

szofi írta... [Válasz erre...]

Én meg pont az ellentéted vagyok, ott szeretek punnyadni, ahová mentünk, és ki nem állhatom a kocsibaszállós programokat, mert megtöri a flow-mat. Aztán persze sokszor meg onnan nem lehet elrángatni. Idén én akartam a Csillagvárba menni, tavaly nem akartam, de élveztem, tavalyelőtt bojkottáltam.

motymoty írta... [Válasz erre...]

Ilyen Füreden is van, kár volt ezért kihagyni a hosszúlépést. Bár az nem ennyire nagy, és az árra sem emlékszem, de tavaly féláron volt hétköznap, és ügyes majmoknak remek kilátás nyílik a fákról a Balatonra. És voltak kiskacsák is, rögtön az állatkertet is megspórolhattad volna, az még egy hosszúlépés. :)

lotte írta... [Válasz erre...]

Hányszor elautóztunk már mellette! Régen autósmozi volt itt, Ő mindig meséli, hogy nem értette a veszprémieket, vajon miért ide járnak nyaranta piknikezni, mikor mehetnének a Balatonhoz is. Lám, ti is itt kötöttetek ki. Valami titka lehet a nosztori pihenőnek:)

szofi írta... [Válasz erre...]

Kapolcs rulez, itt ülök egy órája egy függőágyban, közben a gyerekeim már nemezeltek, agyagoztak, és szól a laza jazz. Közben hol egy kisfröccs, hol egy kávé landol a kezemben.

Fakirma írta... [Válasz erre...]

Teljesen lehangoltatok!Azt hittem, valami zseniálisat dobok be a közösbe. Iszom is egy hosszúlépést.

Helga írta... [Válasz erre...]

hello
ha esetleg a nyugati határszélen jártok, ajánlom figyelemedbe kitűnő gyerekes egész napos progi:
http://www.familypark.at/index.php?id=2
szerintem pofátlanul olcsó...
19 eur és cca 60 féle játék amiért külön fizetni már nem kell !
üdv helga

Fakirma írta... [Válasz erre...]

Szuper, Helga!
Teljes gőzzel gyűjtöm ezeket a gyerekekkel hogyan éljük túl a nyaralást ép lélekkel- típusú programokat!:)))Kipróbáljuk, s beszámolok!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...