2013. szeptember 8., vasárnap

Viszlát nyári macerák!

Szerző: Fakirma 

A nyárnak menthetetlenül vége, ami szomorú hír, ellenben nagy megkönnyebbülés. Született hedonistaként igyekszem az évszaksirató gyászmunkát rövidre fogni, s belevetni magam az őszi örömökbe. Tematikus összefoglalómnak nagyjából semmi értelme, viszont garantáltan vidámabb lesz az őszi egércsapdák felállítása, az első iskolai intők aláírása, s a szomszédok által a portánk elé söpört levélhalmok anyázásmentes eltakarítása.
Vattacukor
A nyárral együtt köddé válnak a szülőkelepceként működő kerekes bádogküblik is. Örök csoda, miként képes néhány kanálnyi színezett kristálycukor pár perc alatt azt a brutális pusztítást elvégezni gyerekeim testén, ruházatán, és az én lelkemen, ami egy ártatlan vattacukor vásárlással  törvényszerűen együtt jár. Titok a kölykök előtt, hogy átlátszó műanyagvödröcskében kapható a téli változat, seggbe rúgom azt a Mikulást, akinek eszébe jut firtatni az igazságot.


Csónak, vízibicikli
A vízparti nyaralás önmagában véve sokkoló élmény, az csak hab a Balatonon, hogy  vízi járművekkel keserítik meg az egyébként is lestrapált nyaralók életét. Az a sorstárs, aki eltöltött már fél/egy órát a mindig egy helyben forgó vízi tákolmányban folyamatos gyerekrinya kíséretében (mert
evezni akarnak,
nem akarnak evezni,
a másik evezővel akarnak evezni,
a másik csónakban,
mert ebben félnek a cápától,
vagy az úszómestertől,
esetleg a vízi hulláktól)
bizonyára tudja értékelni a fakutyázást, amit normális ember nem csinál, hanem lát az újévi híradó végén.




Súlyos balatoni külsők
Nyáron előttünk a meztelen igazság: egészségtelen körülmények között élünk.


Súlyos balatoni belsők
Nyáron előttünk a puszta igazság: egészségtelen körülmények között élünk.



Calippo
A zavarba ejtő fantáziákat generáló jégrudacska nem csak egészségtelen, hanem megbízható ordításforrás is: először túl hideg, ezért nem jön ki a tokjából, a végén megolvad és a porba hullik. Komolyan érdekel: valaki találkozott már olyan Calippóval, ami nem a földön végezte?




Pucér lábak
A színes nyári papucsoknak kétségtelenül sok funkciója van: lehet
utánuk sóvárogni,
értük hisztizni,
rajtuk összeveszni,
csatát vesztve megvenni,
felét elhagyni,
a lótúró automatából száz forintért papucsdíszt szerezni rá,
a lótúró automatából egy másik száz forintért papucsdíszt szerezni az elveszett helyett.
Egyet nem lehet: hordani.


Nyári lazázás
A vakációban végleg megszűnnek az egyébként is laza társadalmi normák, bármelyik napszakban, bármilyen mennyiségben feltűnnek otthonunkban a gyanús arcok, magukból lábszagot, mutáló hangot és állandó gyomorkorgást eregetve.


 Napolaj
A társas összehasonlításnak az a terepe, ahol az ember garantáltan leég. A szomszéd pokróc gyereke mindig fehérebb, mert anyukatárs félóránként keni, a gyerek meg moccanás nélkül tűri. A mi képességeinket messze felülmúlja ez a tevékenység. Elég jó stratégia, hogy a partra érkezve elordítom magam,
A fenébe, a napolaj otthon maradt!
Kis szerencsével nem csak anyagot kapunk, hanem baráti kezek be is kenik a gyerekeimet.
Ha nem, akkor marad a félelem a szénné égett gyerekbőrtől, és a lelkiismereti válság. Ember a nyár végén benyögte, hogy mostanában sokkal kisebb az ózonlyuk, mint régen. Szólhatott volna előbb is.
 A vízparti önemésztéshez hozzájárul a váltófürdőruha jelensége. Aggasztóan szaporodik azon anyukák száma, akik két fürdőruhát hoznak a gyereküknek. Ezek az anyukák villámtempóban lerángatják a vizes cuccot vízből kiemelkedő apróságukról, tetőtől talpig szárazra dörzsölik a csöpögő testet, majd puha, kapucnis köntösbe bugyolálják azt. Amíg a köntös békésen kuporog a napsátorban, anyu kiteríti a vizes holmikat a (minden valószínűség szerint még a hajnal során lefoglalt) pad háttámlájára. Hamarosan előkerül a váltófürdőruha is, amivel a gyerek azonnal megpróbál berohanni a vízbe, rövidebb-hosszabb sipákolás után
Most voltál bent
beteg leszel,
még mindig hideg a kezecskéd,
és milyen lila a szájad,
fájni fog a torkod, és nem kapsz fagyit,
ha apu meglátja, nagyon mérges lesz!
sikerül neki. Hamarosan ismét megjelenik a vízből kiemelkedő gyerek a parton, anyu rohan felé a menet közben megszáradt törölközővel. A körforgás végtelen,  állandó kelléke még az aggódó anyaarc, és a folyamatos motyogás felfázásról, megfázásról, gombákról és kidörzsölésről.
 

Kullancs
Bár egyetlen kis élősködővel sem találkoztunk a nyáron, ez nem jelenti azt, hogy ne keserítette volna meg az életünket. A kullancspara tökéletesen alkalmas az anyai szorongások generalizálására: rémtörténetek, tudományos ismertetők, és városi legendák hada gondosodik arról, hogy pánikrohamok közepette vakargásszuk gyermekeink régi anyajegyeit, s a menet közben testük szerves részévé vált koszdarabkákat. A kullancsirtó a napolajhoz hasonló metódussal működik.


Baleseti sebészet
A baleseti sebészeten való kocolás nem nyárspecifikus tevékenység, azonban a szünidei to do listán előkelő helyen áll. Tapasztalataim szerint tanév közben a gyerekeknek annyi egyéb lehetőségük akad a szülői idegek rongyolására, hogy  nem szorulnak a figyelemfelkeltés véres eszközeire. Egyébként is a sérülések jelentős része nem a privát szférában történik, így szerencsés esetben a kórházban egy jobb sorsra érdemes pedagógus szív a gyerekem mellett, s haza már összetoldozott állapotba kerül a kis sebesült.
Az idei nyarat megúsztuk egy késő esti sebészeti fellépéssel. A helyzet drámaiságát rontotta, hogy nem csak én, hanem az ügyeletes orvosok is vinnyogtak a röhögéstől, mikor fogtörött, állkapocsrándult Szendvicsgyerekem saját maga által átharapott ajkát ápolták. A nálunk rendezett pizsamapartin a barátok (bokától vállig egy széles ragasztószalaggal) mumifikált fiamat a tervek szerint egy babzsákra, a valóságban pofára a parkettára lökték. Bár a dokik felajánlották, hogy kötés helyett piercinget helyeznek el gyerekem fején (ha már úgy is lyukas felkiáltással),  mi nem éltünk a lehetőséggel. Köszönjük, majd legközelebb.


Állatkert
Az állatkert az a hely, ahol már gyerekkoromban is menetrendszerűen rám tört az életközépi válság. Sokáig eszembe sem jutott, hogy a kölykök érdeklődését ebbe az irányba tereljem. De - mint annyi más káros szenvedélyre - maguktól rászoktak. Évente egyszer a nyár során engedek bűnös hajlamaiknak.




Ugrálóvár, trambulin
Nem követelem az ugrálóvárak maradék nélküli kiirtását, viszont határozottan tiltakozom közterületen való elhelyezésük ellen. A demokrácia alappilléreként legyen a szülők joga eldönteni, akarják-e idejüket és pénzüket a felfújható gumibuznyerákokra fecsérelni. Felőlem a mazohista szülők elhordhatják gyermekeiket az erre a célra kijelölt és gondosan elkerített ugrálóhelyekre, de nyilvános változatai erőszakosan avatkoznak bele az életigenlők intim szférájába. A kislányaim emlékében például a Gyilkos tó egy nagyon klassz gyerekpark képében él. Az enyémben is.



Kerti gyerekmedence
Azt hiszem, a világ leggusztustalanabb találmánya. Az se teszi szerethetővé, ha kicsi.


Épp ideje volt, hogy mindez a macera egy gyermekkihordásnyi időre eltűnjön az életünkből.

Nem csoda, hogy ezek után megkönnyebbülten kiáltom a jövőbe,

Gyere, siess várva várt Karácsony!



4 megjegyzés:

anyus írta... [Válasz erre...]

Nagyon nehéz gyermekkorom volt, MINDIG vittünk magunkkal a strandra váltófürdőruhát, ilyen az egykék sorsa. Viszont én az enyémeknek soha. Inkább üvöltözöm az elkékült ajkú kislányommal, hogy menjen ki a napra megszáradni. Nem tudja milyen jó dolga van.

Fakirma írta... [Válasz erre...]

Anyus, most sok mindent megértettem veled kapcsolatban. Bocsánat, hogy bántottalak. A váltófürdőruha majdnem mindent megmagyaráz. (A kínai levest azért nem.)

Névtelen írta... [Válasz erre...]

Fent említett jégkrém nálunk soha nem a földön végezte, hanem kimoshatatlan foltként a ruhán. Ha csak fürdőbugyi volt rajtuk, akkor is! Harmadik gyereknél jöttem rá, hogy simán mondhatod, hogy elfogyott, mert nem érik fel a jégkrémes pultot, hogy ellenőrizzék.

Fakirma írta... [Válasz erre...]

Zseniális! Jövőre kipróbálom! Ja, nem. Már fel fogják érni a pultot, tuti:(

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...