Szerző: FiloSzofi
(Ez a poszt nem jöhetett volna létre agyrágóbogár nélkül, akinél a következő inspiráló receptet találtam, ezer köszönet neki!)
Még nem láttam halat belülről, mert kifejezetten kerülöm ennek a lehetőségét, de azért elég jól tudom, mi van al belsejében: a belei. Meg Jónás, A Rendíthetetlen Ólomkatona, Pinokkió és Dzsepettó, na meg a Kisvakond, Némó apja, Pizsi és bizonyára egyéb hírességek is akadnak, ha tudtok még, ne habozzatok, írjátok meg!
A tésztához:
Én kétfélét csináltam:
- natúr tonhal darabok (konzervből), zöldfűszer, vágott olajbogyó, mozzarella szeletek
- házi májkrém, zöldfűszer, mozzarella szeletek
Mindkettő baromi finom lett!
(Ez a poszt nem jöhetett volna létre agyrágóbogár nélkül, akinél a következő inspiráló receptet találtam, ezer köszönet neki!)
Még nem láttam halat belülről, mert kifejezetten kerülöm ennek a lehetőségét, de azért elég jól tudom, mi van al belsejében: a belei. Meg Jónás, A Rendíthetetlen Ólomkatona, Pinokkió és Dzsepettó, na meg a Kisvakond, Némó apja, Pizsi és bizonyára egyéb hírességek is akadnak, ha tudtok még, ne habozzatok, írjátok meg!
De vajon miért-e vonzalom ehhez a nem túlságosan gusztusos helyhez, és micsoda hely ez egyáltalán? Valamiképpen világon kívüli, az elvonulás, a kivonulás helye. Visszahúzódás a kaotikusba, ha magunk erejéből nem tudunk rendre vergődni - átcsapnak a fejünk felett a hullámok.
Több mitológia tud az ősvízekről, és a csángó hitvilág is őrzi a világot hátán hordó, őstengerben ficánkoló cet képét. ("Mü úgy tudtuk az öregektől, hogy a főd alatt nagy cethalak vannak, és amikor megfordulnak a másik oldalikra, akkor a főd megmozdul és ulyankor még a nagy házak es esszedőlnek.")
Ez a víz, ami elnyel, és amiből minden születik, rendezetlenség, ami kihordja a rendet.
A fent említett mesehősök mind történetük egy holtpontján nyelettek el, ahonnan egy nagyobb erő nélkül nem tudtak volna fordítani a sorsukon.
És akkor még nem beszéltünk Jónásról (nem mesehős), és a halról mint Krisztus-szimbólumról.
Tulajdonképpen nem is értem, jellegzetesen miért csak karácsonyi étel
a hal, mikor böjti ételnek számít, motívumként pedig utal a
feltámadásra.
Amint ugyanis Jónás próféta három nap és három éjjel
volt a hal gyomrában, úgy lesz az Emberfia is három nap és három éjjel a
föld szívében. (Mt 12,40)
Szándékosan hagytam a végére a biblikus értelmezést, egyfelől mert olyan
gazdag téma, hogy talán érdemes egy külön posztban körüljárni húsvét
előtt, másfelől pedig most egy receptet szeretnék megosztani veletek,
amit a böjt utolsó idején, de a húsvéti menüben is felhasználhattok, ha
megragadott benneteket a hal motívum.
Hús nélkül ajánlom nagyszombati ebédre utalva a feltámadás előtti állapotra, hússal pedig a húsvéti három nap bármelyikén. Szigorú böjti napra (pl. nagypéntek) kevésbé, mert túlságosan kimódoltan finom és gusztusos, túlságosan az étkezés öröméért való.
Ajánlom ezen kívül a keresztény ünnepeken kívül bármikorra, bármivel a hasában, mert majdnem mindent elbír. Lehet bele elveszett, majd megkerült ajándékot sütni, üzenetet, jóslatot, és amihez kedvünk van.
(A tészta eredeti receptje egyébként innen származik, és valójában perecre szól.)
A tésztához:
- ½ kg liszt
- 2 dl tej
- 2,5 dkg élesztő
- 1 ek cukor
- 1 ek só
- 1,5 dl napraforgó olaj
- A liszthalom közepén egy mélyedésbe morzsolom az élesztőt, ráöntöm a langyos tejet, megszórom cukorral, állni hagyom. Ha az élesztő felfutott, az olajjal és a sóval az egészet összegyúrom, és megint állni hagyom.
- Négy részre osztottam a tésztát, így lettek kb 30cm-es halaim.
- Sütés előtt megkentem tojással
Én kétfélét csináltam:
- natúr tonhal darabok (konzervből), zöldfűszer, vágott olajbogyó, mozzarella szeletek
- házi májkrém, zöldfűszer, mozzarella szeletek
Mindkettő baromi finom lett!
Azért ti ne nagyon tervezzétek, hogy ebben a formában vonultok el a világtól, mert a tudósok azt állítják, hogy ha sikerülne is lenyeletni magunkat egy cettel, nem valószínű, hogy túlélnénk, hiszen nem jutnánk levegőhöz, emellett a gyomornedvekkel és a belek felé irányuló izommunkával is számolni kell.
De a tudomány is olyan, hogy mindenre tartogat egy menekülőútvonalat, így állítólag mégis volt, akinek sikerült. A felfedezések.hu például azt írja, hogy létezik állat, a bálnacápa, ami egyben nyeli le táplálékát, mivel nincsenek fogai. Ugyanitt írják, hogy a London Múzeum feljegyzett egy történetet, miszerint egy ilyen dög egyszer valóban lenyelt egy embert, majd a halat kifogták, és az áldozat élve szabadult.
3 megjegyzés:
Tetszik ez a hal, Húsvétkor kipróbálom!
Basszus, ez sokkal jobban néz ki az én bazsalikomos csirkémnél!:)
jaj de szépek lettek a halaid! Örvendek hogy tetszett... és remek ötlet az olajbogyó karika szemnek :D
Megjegyzés küldése