hol gurulhat
most
a nyolc éve ellopott
kempingbiciklim
 |
| Nem futunk már együtt közös utakon... |
Előbb-utóbb, ha lesz pénzem, majd veszek másikat, de én SZERETTEM ezt a Biciklit, és most gyászolom.
A Balatonnál jöttünk össze, elszöktem egy-két körre. Lombok közt szűrt napsugár, lobogó szoknya, hajnali vízpart, minden közhely megvolt, de az enyém volt.
"Az áthevült kormányt markolja, a nyarat." (Louis Macneice)
 |
| Ő volt az, még a régi nyereggel, és villával |
"A világ
csavargóinak való a két kerék, boldogok, ünnepet ülnek, ragyognak az
esemény örömétől." (Tönköl József)
Karácsonyra kaptam a szép új ülést rá, ez volt az egyetlen csicsa rajta. Régi darab volt, az új villa is használtan került rá, így lett patchwork szegény.
Most talán egy garázsban esnek neki a sehonnaiak, és ha tudna, bizonyára sírna, hogy nem a gyerekeim versengenek érte, ki ül rá először óvodába menet. Egyikük mindig felülhetett a nyeregbe, úgy toltam.
Amikor szervizbe vittem, mert zörgött a sárhányó, gondos kezek kérés (és felár) nélkül visszakötötték a hátsó lámpát a dinamóra, állítottak a féken, úgy kaptam vissza egy szeretetteljes farveregetéssel (a bicikli farára), mint a lovaknál szokás. - "Jó kis bicikli". - "Igen, én is szeretem".
Akkor gondoltam, ezt is szeretem a férfiakban, hogy megszerelik az ember biciklijét rendesen.
Mikor nemrég posztoltam EZT, még nem sejtettem, hogy hamarosan aktuális lesz.
Bárcsak az enyém is visszajönne! A szép új ülés nélkül is visszafogadnám!
11 megjegyzés:
Részvétem, Szofi! Nekem is elpusztult egy tujám...
Köszönöm, és én is veled érzek. A tied élt, az enyém mozgott. Szomorú.
Hazaértem, és újra feltépte a sebeket a látvány. Megnéztem, a korlát egyik oszlopa alul ki van lazulva. Gondolom, pont ahhoz láncoltam, valami szemét meg kifigyelte, és lépett.
Mindig akkor tűnik el bicaj a házból, amikor valahol felújítás van. Mikor megláttam az egyik melóst a gangon ordenárén heherészni, ökölbe szorult a kezem. Pedig miért pont neki lenne köze hozzá.
A bicikli mellett a másik kár, a gyanakvás és bizalmatlanság, amit elültetnek az emberben.
Nálunk az egyik gyerek vadiúj mocsokdrága bicaját is vitték már el. Tényleg száradjon le valamijük.
Olyat is hallottam már, hogy amíg a gyereket kötötték be az autósülésbe, lába kélt a babakocsinak.
Igazából félelmetes, hogy valaki csak az értéket látja egy tárgyban.
Mennyire nem illik a bringához a lopás!
Szofi, mint egy másik bringás lélek, én is szívből sajnálom.
Facsarodik a szívem, Szofi, ez borzasztó! De a nekrológ gyönyörű, ha esetleg úgy adódik, ugye nekem is írsz ilyen szépet?
Mármint ha engem is lenyúlnak:)
Hello, Irma, üdv a fedélzeten!
Azt hiszem, ha téged lenyúlnak, akkor Ember lesz az illetékes.
De mellékszálon majd azért majd
posztolhatok egy Irmát elvitték irományt:)
Egyébként ma még rosszabb. Fáj. Engem is meglep, hogy pontosan úgy érzek, mintha a kutyámról lenne szó.
Nem beszélve a meglopottság cudar érzéséről.
Szofi!
Milyen büntetés lenne a legjobb a biciklitolvajok számára? Például hajuknál fogva kössük a sárhányóra és vonszoljuk végig az Andrássy úton? Nem, tudom, nem lenne keresztényi.
Nekem a gyerekkori bicajomat csórták el, ami spórolt pénzből volt. Sokáig nem is volt utána. De aztán lett egy másik, de nagyon retro (inkább lepusztult).
Rossz az is, hogy bár a lakat drágább volt, mint a bicikli, mindig attól félek, hogy nem találom ott a bringát. Múltkor a templom kerítéséhez láncoltam és már mise alatt azon morfondíroztam, ki kéne menni, megnézni. Kicsit szégyenkeztem is.
Jobb lakat kell.
Réka
Réka!
Tényleg az a borzasztó, hogy beköltözik az ember gondolkodásába a bizalmatlanság.
Bűntetés? Az első pillanatban szíveen megboxoltam volna az illetőt, eltekintve attól, hogy a valóságban ez lég röhejes lenne.
Egyébként inkább a helyrehozásban hiszek. A büntetés helyett egy olyan vágyam van, hogy értsék meg, milyen fájdalmat és hiányt okoznak néhány ezer forint nyereségért. HOgy ne csináljuk már ezt egymással. És emellett vissza is vásárolnám a biciklimet, igen úgy is, hogy a tolvajnak is maradjon nyeresége. De hátha a fejében megváltozna valami.
Egyébként, pénzben kifejezve nem volt túl értékes. Csak nekem tökéletes.
Megjegyzés küldése