Ki vagy-vagy? 12.

Szerző: Onleány

Férfi arcszőrzettel vagy anélkül?

Kikichoo munkája az etsyn

Sose volt szakállas barátom, bajszos még annyira se. Kislánykoromban viszont rettegtem egy szakállas rokontól. Szegény, mikor örvendezve felemelt, hogy megpusziljon, mindig elsírtam magam. A szakállas Széchenyi mégis idol. Ambivalencia. (Lotte)
Úton-útfélen hangoztattam, hogy én bizony szőrös arcú férfival sosem...Ne nézzetek tök hülyének, de csak nemrég vettem észre, hogy Embernek szakálla és bajsza van. No nem az a nagy bozont, de azért nem összekeverhető a borostával. Ennyit az elveimről (és a megfigyelőképességemről). (Fakirma)
Egy kis keménység az arcon nekem mindig imponált. A nagyon kimódolt rajzolatok ellenben visszatetszők. Na és ez olyan mint a női kalap, vagy a cipő: az a kérdés,  hogy milyen. A macskabajusz, meg a Freddie Mercury féle nagyon nem, meg a teljes ősemberszőrzet sem. (Szofi)

Depressziós hajlam vagy kiegyensúlyozottság?

Inkább szorongás. (Lotte)
A mélabú régi jó barátom, ettől érzem magam olyan fenemód kiegyensúlyozottnak (Fakirma)
Az érzelmi életemben sznob vagyok, nálam a melancholia visszatérő vendég. A kedélyem mint a hullámvasút: fent és lent megteremti az egyensúlyt, bár két pont közötti távolságot nem a legrövidebb úton teszi meg.  (Szofi)

Vasalás vagy porszívózás?

Porszívó, társam a mindennapokban, vele látványos eredményeket érek el. A vasalás nekem a hiábavalóság érzését hordozza. (Lotte)
A vasalás iránti szenvedélyem képes egy rövid időre feledteti velem, hogy csapnivaló, igénytelen háziasszony vagyok. (Fakirma)
Egyiket sem utálom, az odáig vezető út viszont rögös. Az eredmény meg igen rosszul tartja magát. Ha nő lenne... (Szofi)

Fürdés vagy zuhanyzás?

A fürdés legális kikapcsolódás az intenzív családi életből, akkor legalább pár percig van sanszom, hogy egyedül lehessek. Elméletben. Mostanában ugyanis rászoktak a gyerekek, hogy ilyenkor valamelyikük (szerencsére csak egyikük) beül beszélgetni, míg én a habokban ázom. Lehetnék mérges is, de ilyenkor legalább van sanszom megtudni, mi történt a gyerekekkel napközben, s nem az a válaszuk, mint máskor, hogy "semmi". (Egy dolog nehéz, kiszállás előtt kitessékelni őket.) Egyébként színes fürdősóban áztatom magam legszívesebben. (Lotte)  
Ha fürdök, a két kislány is bent pancsizik velem. Ha magányos relaxációra vágyom, akkor ragaszkodom a zuhanyozáshoz. (Fakirma)

Fürdeni nem szeretek, de a zuhanyozás a szenvedélyem. Állni a meleg víz alatt, nem csak testi, de lelki újjászületés is. Ez az én szerelőműhelyem, meditációs sarkom, átváltoztató szalonom. És ez az egyetlen, amiben nem tűröm, hogy zavarjanak. Mindezek felett jósdaként s működik. Beviszem az adatokat, és ami a végére kijön, na az már meghatározza és leírja a közeli jövőt. Egy probléma van: ez a szenvedélyem ütközik a lelkiismeretemmel, nem szabadna ennyi vizet elhasználni, így megpróbálom visszafogni magam. (Szofi)

Hóvirág vagy ibolya?

Mindkettő, tűnékeny kis csodák! A kertünkben is van belőlük, alig várom, hogy meglássam őket! Az utcai hóvirágárus nénik látványa pedig igazi gyerekkori jó élmény, feltűnésük a tavasz hírnöke a városban. (Lotte)
Olyan kis nyeszlett mind a kettő, letépve végképp szomorú látvány. És sokszor becsapnak, azt hiszem itt a tavasz, aztán kiderül, hogy á, dehogy. Egyik sem a kedvencem, a hóvirág talán kevésbé lehangoló.(Fakirma)
Ibolya. Annyira szeretem azt a kéket! A szépsége szinte áldozat, annyira mulandó. Természetben nagyobb mezőre találni belőle igazi ajándék, carpe diem! (Szofi)