Néha úgy érzem burokban élek. Tegnap kora-délután ígéretes találkára várakoztam az Oktogonnál, két rég nem látott, kedves baráttal. Egyik legszebb ajándéknak tűnt, hogy egy órácskára beülünk valahová egy pohár borra, s ha igazi beszélgetésre kevés is az elmaradt teendőktől lopott idő, legalább látjuk egymást a nagy sodrásban. Mint általában, én értem oda először. Megörültem a Burger Kingnek, ahol kicsit megmelegedhettem, s leroskadhattam arra a pár percre, míg megérkeznek a többiek.
A sűrűn gomolygó karácsonyi tömegből beléptem hát a nem kevésbé zajos gyorsétterembe. Az ablak mellett telepedtem le, és néhány perc alatt oda volt a jókedvem. Nem akartam hinni a szememnek.
Négy méretes képernyő adta egyszerre ugyanazt -a cseppet sem a közelgő Karácsonyt idéző- videoklipet. A muzikalitás nélküli, tolakodó ritmus még csak hagyján, mindenhonnan ez szól, bár erre rágni a sajtburgert nem túl kellemes, de ma már megszokott (káros és idegesítő) mellékhatása bárminemű fogyasztásnak.
Négy méretes képernyő adta egyszerre ugyanazt -a cseppet sem a közelgő Karácsonyt idéző- videoklipet. A muzikalitás nélküli, tolakodó ritmus még csak hagyján, mindenhonnan ez szól, bár erre rágni a sajtburgert nem túl kellemes, de ma már megszokott (káros és idegesítő) mellékhatása bárminemű fogyasztásnak.
De a látvány, Karácsony előtt két nappal, délután három felé átlépett egy határt. Egy menyasszonyt idéző (erre fejtetőről lógó fátyol utalt), tekintélyes szilikonmennyiséggel megtámogatott mellű nő egyetlen tangában meg valami aprócska mellfedőben vonaglott a tengerparti kanapén. Az "életszerű" helyzetben a nő lábát tárogatva és a testi lét minden kínját átélve hol más hasonló hölgyekkel, hol csillogó izmú élete párjával hullámzott. Nem egyszerűen szexjelenet zajlott, amikor gondolkodik a szülő, hogyan vonja el csemetéje figyelmét - a négy irányból mutatott klip sokkal inkább a pornó-kategóriát súrolta.
Körbenéztem, kik részesülnek még a kéretlen élményben. Egy kövérkés, tíz év körüli testvérpár bambult a sültkrumpli mellől az egyik irányból, mögöttem egy nagymama, unokájával. Kicsit távolabb egy apuka és anyuka üldögélt, ők háttal a négy kivetítőnek, ovis kislányuk pedig szemtől szemben a műmellűvel. Csak mikor felálltam, akkor láttam, hogy kezecskéjében egy angyalkát szorongatott.
Tehetetlen düh és szomorúság fogott el.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése