Szerző: Fakirma
Állandósult időzavaromban próbálom a Lotte-féle egy fenékkel több lovat elméletet az élet különböző területein megvalósítani, ez a bejegyzés is ennek a reménytelen küzdelemnek az ékes bizonyítéka: kicsit ajánló, kicsit lelkizés. Nesze Nektek, rágódjatok rajta, esetleg ha nem vagytok agyilag fitt formában, gondolkodás nélkül kövessétek a példámat!
Eredetileg egy filmajánlóval szerettem volna előállni, de sajnos még mindig nem jutottam el a moziba. Anyósomnál azonban jártam, úgyhogy jobb híján most Őt állítom az Onleány rivaldafényébe. Pontosabban nem a mi szeretett Csokimamánkat teszem nemzeti közkinccsé, hanem saját anyósotokat ajánlom a figyelmetekbe. Persze csak akkor, ha intim szférátokban legalább egy darab fellelhető ebből az evolúciós szempontból oly sikeres konstrukcióból. Ha nem, akkor nyugodtan irigykedjetek!
Sokáig természetesnek vettem, hogy az aktuális férjjel együtt egy multifunkcionális anyós is jár. Mostanában azonban ajtófélfa-méretű Bendő fiamat elnézve gyakran hasít belém a felismerés, hogy basszus, ez a gyerek hamarosan nőket fog hazacipelni, és előbb-utóbb a kényelmes anyós-meny reláció másik oldalára kerülök. Ilyenkor Csokimama iránti empátiám az egekig szárnyal. Amikor már nyakig ülök a pozitív érzésekben, mindig arra jutok, hogy Anyósnak lenni szép, de küzdelmes küldetés. Ha más nem is, de legalább néhány szép szó megilleti őket.
 |
| A Csokimama-féle túlélőcsomagból ennyi maradt |
Eredetileg egy filmajánlóval szerettem volna előállni, de sajnos még mindig nem jutottam el a moziba. Anyósomnál azonban jártam, úgyhogy jobb híján most Őt állítom az Onleány rivaldafényébe. Pontosabban nem a mi szeretett Csokimamánkat teszem nemzeti közkinccsé, hanem saját anyósotokat ajánlom a figyelmetekbe. Persze csak akkor, ha intim szférátokban legalább egy darab fellelhető ebből az evolúciós szempontból oly sikeres konstrukcióból. Ha nem, akkor nyugodtan irigykedjetek!
Sokáig természetesnek vettem, hogy az aktuális férjjel együtt egy multifunkcionális anyós is jár. Mostanában azonban ajtófélfa-méretű Bendő fiamat elnézve gyakran hasít belém a felismerés, hogy basszus, ez a gyerek hamarosan nőket fog hazacipelni, és előbb-utóbb a kényelmes anyós-meny reláció másik oldalára kerülök. Ilyenkor Csokimama iránti empátiám az egekig szárnyal. Amikor már nyakig ülök a pozitív érzésekben, mindig arra jutok, hogy Anyósnak lenni szép, de küzdelmes küldetés. Ha más nem is, de legalább néhány szép szó megilleti őket.
