Szerző: Onleány
Az
Onleány Társasblog a kormányzásra aspiráló politikai alakulatok családpolitikával
kapcsolatos elképzelései iránt érdeklődött. Az összehasonlíthatóság miatt azonos
kérdéseket tettünk fel minden megkérdezettnek, s terjedelmi korlátot is
állítottunk: maximum kérdésenként ezer-ezer karakter terjedelemben vártuk a pártok válaszait.
Reméljük, hogy olvasóinknak hasznos és
gondolatébresztő lesz végigtekinteni a palettán. A válaszokat változtatás nélkül, érkezési sorrendben tesszük közzé. A SZEMA-Liberális Párt és a Jobbik Magyarországért Mozgalom után ezúttal az álláspontját közöljük. Együtt 2014-PM Választási Szövetség álláspontját közöljük.
1. A családok
ügyét önálló politikaként vagy a szociálpolitika részeként értelmezik?
A család
a legősibb társadalmi együttélési forma, amely döntően meghatározza tagjainak egész
életét és identitását. Annak érdekében, hogy a családok betölthessék fontos társadalmi
funkciójukat, indokoltnak tartjuk, hogy a kormányzati politika saját jogon és
ne csupán a szociálpolitika részeként foglalkozzon a családokkal. A családok
ügye az Együtt 2014-PM Választási Szövetség szerint nem szegénységi-szociális
kérdés, ezzel együtt a családok a társadalompolitika kitüntetett területét is
jelentik.
2. Nagy nemzetközi szervezetek vitáznak
éjszakákon át a család fogalmának definiálása körül. Önök mit tekintenek
családnak?
A
családot a társadalom alapközösségének tartjuk; olyan kölcsönös gondoskodáson
alapuló, tartós érzelmi és gazdasági életközösségnek, amely felelősséget vállal
a benne élő családtagokért, ezen belül kiemelten, de nem kizárólag a gyermekek
növekedéséért és felneveléséért. Meggyőződésünk, hogy az államnak nem dolga
saját ideológiája alapján válogatni a tartós érzelmi és gazdasági életközösségek
közül. A családi élet az ember egyik legvédettebb, legintimebb szférája, amely
a jogi elismerésre nem állami kegy, hanem a családot alkotó emberek akarata
alapján tarthat igényt. Ennek megfelelően elfogadhatatlannak tartjuk, ha
bármely ténylegesen létező, tartós érzelmi és gazdasági életközösséget az állam
kirekeszt a család fogalmából nemi hovatartozás, szexuális orientáció vagy vérségi
kötelék megléte alapján. Az Alaptörvény definíciójával ellentétben ezért családnak
tartjuk a tartós életközösségben élő élettársakat, a bejegyzett élettársakat,
az unokájukat nevelő nagyszülőket vagy éppen örökbefogadó szülőket és
gyermekeiket is. Különösen elfogadhatatlannak találjuk azt, ha gyermek és
gyermek között az állam az alapján különbséget tesz, hogy szülei milyen jogi
formát választottak együttélésük keretéül.
3. Kormányerőként prioritást
élveznének-e a népességfogyás megállítását célzó intézkedések, s milyen rövid
és hosszú távú elképzeléseik vannak a negatív demográfiai tendenciák
orvoslására?
A
népességfogyás egész Európában komoly probléma, Magyarországon különösen az. A
korábbi magyar kormányokhoz hasonlóan az Orbán-kormány elsődlegesen úgy küzd a
népességfogyás ellen, hogy a gyermeknevelést újabb anyagi támogatással és
gyermekvállalási szabadsággal honorálja. Több évtizedes tapasztalat azonban,
hogy ezek a beavatkozások legfeljebb átmeneti előrelépést tudtak elérni. Pedig európai
példák bizonyítják, hogy más módon a népességfogyás üteme tartósan csökkenthető,
akár meg is fordítható. Ott sikerült pozitív irányba befolyásolni a
gyermekvállalási hajlandóságot, ahol a családoknak és különösképpen a nőknek
nem kell választaniuk a munkavállalás és a gyermekvállalás között. Ezt kell
elérni Magyarországon is. Ehhez az szükséges, hogy színvonalas és mindenki számára
hozzáférhető gyermekellátó intézmények álljanak fel: bölcsődék, óvodák, családi
napközik. A kisgyermekes szülők számára a foglalkoztatás változatos formát kell
elérhetővé tenni, ehhez a munkaadókat jobban ösztönöznénk a rész- és
távfoglalkoztatás támogatására és családbarát munkahelyek kialakítására. Lehetővé
tennénk a gyes melletti munkavégzést is, és fokozott munkajogi védelmet indokolt
biztosítani a kisgyermekes munkavállalóknak. A nőkre háruló terhek csökkentése
érdekében a férfiak gyermeknevelésben betöltött nagyobb szerepét is
ösztönözzük.
4)+5) Mit tartanak a 2010-ben bevezetett
családi adókedvezményről, s hozzányúlnának-e a jelenlegi szabályokhoz (ha igen,
mennyiben) kormányzati erőként? Mennyiben tartják hatékonynak a jelenlegi
családtámogatási rendszert: változtatnának-e annak szabályain, s ha igen, mit?
(A családi adókedvezmény a családtámogatási rendszer része, így a két kérdésre egyben válaszolunk.)
Egyetértünk azzal, hogy a demográfiai helyzet és a kisgyermekes családok szegénysége miatt az állam a korábbinál nagyobb mértékben segíti a gyermeket nevelő családokat. A családi adókedvezmény egyike ezeknek az eszközöknek, amelyet meg kívánunk tartani, mivel az igazságos adórendszer figyelembe veszi azt is, hogy az adott jövedelemből hány embert kell eltartani. Ugyanakkor nem tartjuk elfogadhatónak azt az igazságtalanságot, hogy ma a legjobban kereső családok élvezik a legmagasabb állami támogatást, miközben sok dolgozó szülő az adókedvezménynek csak egy kis részét tudja kihasználni. Azt javasoljuk ezért, hogy a leggazdagabb családok se vehessenek igénybe nagyobb összegű adókedvezményt, mint amekkorát az átlagkereset kétszeresével rendelkező, kétkeresős család érvényesíteni tud. Emellett az Együtt 2014-PM Választási Szövetség kormányzati erőként fokozatosan bevezetne egy garantált minimumjövedelem rendszert, amely a helyi szintű döntéshozatallal szembeni kiszolgáltatottságot csökkentené, és hosszú távon biztosítaná a legszegényebb állampolgárok méltó megélhetését.
Különösen súlyos problémának tartjuk a szegény családokba született gyermekek helyzetét. Az Orbán-kormány szociálpolitikája egyértelműen szegényellenes. Miközben a legmagasabb jövedelműek nettó jövedelme jelentősen emelkedett az egykulcsos adórendszernek és a családi adókedvezménynek köszönhetően, addig az Orbán-kormány hivatalba lépése óta egyáltalán nem emelkedett a gyermekeket nevelő családoknak járó legfontosabb juttatások értéke. A családi pótlékot, a gyest az árvasági ellátást és más szociális ellátásokat a gazdasági válság kitörésekor ideiglenesen befagyasztottak, ezeket az Orbán kormány azóta sem emelte, így a támogatások 2009 óta 20%-ot veszítettek vásárlóértékükből. Ez is az oka annak, hogy mára jelentősen nőtt itthon a gyermekszegénység, több tízezer gyermek rendszeresen éhezik. Éhesen nem lehet tanulni, tanulás nélkül viszont nincs esély kitörni a szegénységből. Magyarország pedig nem mondhat le egyetlen gyermekről sem, függetlenül attól, hogy az milyen körülmények közé született. Ezért a „Biztos Kezdet Program” keretében célzott természetbeni támogatásokat folyósítanánk a gyermekszülést közvetlenül megelőző, illetve követő időszakban a szegénységben élő családok számára: táplálkozás-kiegészítést, megerősített védőnői szolgáltatást, és gondoskodnánk a gyermekek szünidei támogatásáról is
Egyetértünk azzal, hogy a demográfiai helyzet és a kisgyermekes családok szegénysége miatt az állam a korábbinál nagyobb mértékben segíti a gyermeket nevelő családokat. A családi adókedvezmény egyike ezeknek az eszközöknek, amelyet meg kívánunk tartani, mivel az igazságos adórendszer figyelembe veszi azt is, hogy az adott jövedelemből hány embert kell eltartani. Ugyanakkor nem tartjuk elfogadhatónak azt az igazságtalanságot, hogy ma a legjobban kereső családok élvezik a legmagasabb állami támogatást, miközben sok dolgozó szülő az adókedvezménynek csak egy kis részét tudja kihasználni. Azt javasoljuk ezért, hogy a leggazdagabb családok se vehessenek igénybe nagyobb összegű adókedvezményt, mint amekkorát az átlagkereset kétszeresével rendelkező, kétkeresős család érvényesíteni tud. Emellett az Együtt 2014-PM Választási Szövetség kormányzati erőként fokozatosan bevezetne egy garantált minimumjövedelem rendszert, amely a helyi szintű döntéshozatallal szembeni kiszolgáltatottságot csökkentené, és hosszú távon biztosítaná a legszegényebb állampolgárok méltó megélhetését.
Különösen súlyos problémának tartjuk a szegény családokba született gyermekek helyzetét. Az Orbán-kormány szociálpolitikája egyértelműen szegényellenes. Miközben a legmagasabb jövedelműek nettó jövedelme jelentősen emelkedett az egykulcsos adórendszernek és a családi adókedvezménynek köszönhetően, addig az Orbán-kormány hivatalba lépése óta egyáltalán nem emelkedett a gyermekeket nevelő családoknak járó legfontosabb juttatások értéke. A családi pótlékot, a gyest az árvasági ellátást és más szociális ellátásokat a gazdasági válság kitörésekor ideiglenesen befagyasztottak, ezeket az Orbán kormány azóta sem emelte, így a támogatások 2009 óta 20%-ot veszítettek vásárlóértékükből. Ez is az oka annak, hogy mára jelentősen nőtt itthon a gyermekszegénység, több tízezer gyermek rendszeresen éhezik. Éhesen nem lehet tanulni, tanulás nélkül viszont nincs esély kitörni a szegénységből. Magyarország pedig nem mondhat le egyetlen gyermekről sem, függetlenül attól, hogy az milyen körülmények közé született. Ezért a „Biztos Kezdet Program” keretében célzott természetbeni támogatásokat folyósítanánk a gyermekszülést közvetlenül megelőző, illetve követő időszakban a szegénységben élő családok számára: táplálkozás-kiegészítést, megerősített védőnői szolgáltatást, és gondoskodnánk a gyermekek szünidei támogatásáról is
6. Mi a véleményük a csökkenő számú, de
ma is rendkívül magas évi művi terhesség megszakítás számról? Próbálnák-e
kormányzati erőként - ha igen, miképp - csökkenteni ezek számát
A művi
vetélést rossz és kényszerű eseménynek tartjuk, ezért – miközben semmilyen
formában nem támogatjuk, hogy a nők önrendelkezési jogát jobban korlátozó
abortuszszabályozás szülessen – fontosnak tartjuk, hogy számuk csökkenjen
Magyarországon. Meggyőződésünk, hogy a művi terhesség megszakítást
mindenekelőtt a tudatos szexuális viselkedés előzheti meg, ezért a mainál
sokkal kiterjedtebbé tennénk a szexuális felvilágosítást és módszertanát az
iskolákban, kollégiumokban és szórakozó intézményekben egyaránt. Mivel a
fogamzásgátló tabletták rendkívül drágák, éppen a leginkább rászoruló,
hátrányos helyzetű nők és a fiatalabb lányok nem tudják megengedni maguknak ezt
a fontos eszközt. A terhesség megszakítások csökkenésének érdekében épp az ő
esetükben javasoljuk a fogamzásgátlók társadalombiztosítási támogatását. Annak
érdekében, hogy a fogamzásgátló eszközök valóban mindenkihez eljussanak,
támogatnánk a gumióvszer ingyenes eljuttatását a fiatal korosztály tagjaihoz.
7. A gyermekek napközbeni ellátásával
kapcsolatban milyen cselekvési terveket fogalmaznak meg?
A mai ellátórendszer
számos hiányosságot mutat. Rendkívül szűkösek a kisgyermekek számára
létrehozott minőségi gyermekszolgáltatások, amelyek a korai képességfejlesztést
is szolgálják. A területi és települési egyenlőtlenségek miatt ma épp ott
hiányoznak a gyermekintézmények, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Emiatt a kisgyermekes
nők is nehezebben tudnak munkát vállalni.
A
kisgyermekeket ellátó intézményeknek a mainál színesebb kínálatát tartjuk
fontosnak létrehozni, amelyeket megéri működtetni a legkisebb településeken is,
és amelyek enyhítik a férőhelyek krónikus hiányát. A bölcsődei, családi
napközis szolgáltatásokhoz való hozzáférést új támogatási formákkal segítenénk,
amelyek jobban tudnak alkalmazkodni a családok igényeihez. Ezek a megoldások
jóval olcsóbbak a bölcsődéknél és óvodáknál, és sok új munkahelyet is létre
tudnak hozni a nők számára. A családtámogatás pénzügyi rendszerének a
gyermekvállalás támogatása mellett a munkavállalást is ösztönöznie kell, ennek
érdekében olyan utalványrendszer kialakítását tervezzük, amelyeket a családok
kifejezetten gyermekintézményekben használhatnak fel. Annak érdekében, hogy
minden gyermek megszerezhesse a sikeres iskolai tanuláshoz szükséges alapképességeket,
megsokszoroznánk a „Biztos Kezdet Program” keretében létrejött gyermekesély-házakat.
8. A családi élet és munka összeegyeztetése
kapcsán milyen szakmai elképzeléseik vannak?
A családi élet és a munkavállalás összeegyeztethetősége szempontjából három kérdéskört tekintünk kritikusnak: a kisgyermekek napközbeni ellátásának biztosítását, a családon belül a feladatok megosztását és a részmunkaidő vagy más rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztését.
Elkerülhetetlen, hogy a férfiak és nők családi szerepének és a munkaterheinek megosztását illetően alapvető változás menjen végbe hazánkban. Ezért családbaráttá tervezzük tenni a gyest és a gyedet. A mai rendszer átalakításával ösztönözni kell, hogy a gyermek életének első három évében legalább három hónapot az apa lehessen otthon a kisgyermekkel, amely sokkal szorosabbá teheti az apa-gyermek kapcsolatot. Ehhez a mai bürokratikus eljárásokat is egyszerűsíteni szükséges.
A gyermeket nevelők fokozott munkahelyi védelmi céljából visszaállítanánk a kisgyermekes szülők munkahelyi védettségét biztosító jogszabályi garanciákat legalább a 2012 júliusa előtti szintre. Emellett a közszférában határozottan terjeszteni kell a részmunkaidős foglalkoztatást, míg a magánszférában ösztönzőkkel, például a fejlesztési források és a közbeszerzések odaítélésének területén érvényesített preferenciákkal lehet szerintünk ezen a téren áttörést elérni.
9.
Hogyan optimalizálnák férfiak és nők társadalmi egyenlőségének feltételeit?
Magyarországon
a nők munkavállalása messze elmarad az európai átlagtól és a bérkülönbségek is
jelentősek, a nők társadalmi pozíciója a vezető politikai, gazdasági és média
szerepekben drámaian alacsony. A jelenlegi kormányzat még inkább rontotta a nők
helyzetét a férfiakéhoz képest. A nők és férfiak esélyegyenlőségét mérő Global
Gender Gap index alapján Magyarország a 60-ról a 85-dik helyre esett vissza
2010 óta. Mindez nem csupán igazságtalan, de komoly gazdasági károkat okoz a
nemzetgazdaságnak, és hátráltatja a szegénység felszámolását.
Ugyanakkor
ma a magyar közéletben nem beszélnek őszintén a családokról, nőkről és
férfiakról, a konzervatív kormányzat pedig elavult nyelven évszádokkal
meghaladott felfogással beszél a férfi-női egyenlőségről.
Az Együtt
2014-PM Választási Szövetség őszintén és nyíltan beszél ezekről. A nőket és
férfiakat egymás partnereinek tartjuk, a gyermekvállalást pedig közös
felelősségnek. Ennek érdekében megerősítő intézkedéseket vezetnénk be azokon a
területeken, ahol a nők jelenleg alulreprezentáltak, valamint oktatás- és
médiapolitikánkkal erősítenénk a nemek közti kölcsönös megbecsülés, az
igazságos és méltányos feladatmegosztás, az egyenlő érvényesülési lehetőségek
társadalmi elfogadottságát. Meggyőződésünk szerint a kormány dolga, hogy
elősegítse a nők sikeres munkavállalását és támogassa a férfiak gyermeknevelési
felelősségét is.
Fontosnak
tartjuk a nők elleni erőszak elleni hatékony fellépést, amelyet a mai kormány
sok hónapos álságos tárgyalássorozattal sem tudott kielégítően kezelni.
Támogatjuk a nők önrendelkezéshez való jogait is, akár otthonszülésről, akár
terhesség megszakításról van szó.
Elkerülhetetlen,
hogy a magyar politikai és társadalmi elit is újfajta beállítódással forduljon
a nők felé. Az elmúlt évtized egyértelműen megmutatta, hogy azok az országok
növekednek dinamikusan, amelyek mindkét nem emberi tőkéjét és képességeit
kihasználják, ezekben az országokban a gyermekvállalási hajlandóság is nagyobb,
és elégedettebbek az emberek.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése