Szerző: Onleány
A mai napon parlamenti sajtótájékoztatóval indul az idei Házasság hete programsorozat. Angliából indult el az a kezdeményezés, mely Valentin-nap környékén
minden évben egy hétig a házasság fontosságára irányítja az emberek
figyelmét. Magyarországon a programot a Magyar Evangéliumi Szövetség és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa honosította meg
2008-ban. Figyelemfelkeltő akciójukkal azt hirdetik, hogy a házasság Isten ajándéka és gondoskodása az ember
számára.
A házasságban ugyanis a felek megtapasztalhatják a feltétel nélküli szeretet, a
hűség és az őszinte megbocsátás értékét egy nekik rendelt, de nem
tökéletes társon keresztül.
A házasság hete széles körű összefogásra törekszik, mely
gyakorlati példamutatással, tudományos kutatások eredményeivel, bibliai
és erkölcsi érvekkel támasztja alá a házasság örökkévaló értékét.
Bátorít minden olyan helyi kezdeményezést, amely hidat épít az adott
közösség környezetében élő házaspárok és családok felé, amely segíti
életüket, boldogulásukat. Nyíltan beszél a házasság mindennapi
valóságáról, örömeiről és feszültségeiről. Igyekszik bölcs és gyakorlati
tanácsokkal ellátni a házasokat és házasulandókat, valamint a teljes
helyreállás reményét ébren tartani azokban, akiknek a kapcsolata
válságban van, illetve valamilyen ok miatt megszakadt. (Bővebben a programokról: itt)
A Házasság hete idei arcai Lackfi János költő és felesége Bárdos Júlia. A velük készített interjú, Angyalkenyér és meggymag címmel olvasható.
S ha már házasság, a költő Elképzelhető című 2001-es kötetéből álljon itt egy feleségének írott, játékos vers:
Júlia
(Feleségemnek,
K.D. és V. D. urak után szabadon)
Lennék én
a nevét
huhogó
uhuja,
papagáj
gyurrija
Júlia,
Júlia.
Juj, lennék
kulija,
gulyája
pumija,
ődöngő
házőrző
pulija,
Júlia.
Ez a szó
tétova
gyermeki
guriga,
pereg a
forog a
spulnija:
Júlia.
Sima, langy
lenolaj,
gyöngyöző
teavaj,
mennyei
reggeli
furulya,
Júlia.
Katonád
vagyok én,
s te vezér:
Loyola,
ujjongó
hallelu
leluja,
Júlia.
Ha te állsz
Fujija
jijama
tetején,
hágok én,
huplira,
puklira,
Júlia.
Kalifa
hurija
meg a cif-
ra rima
fúria,
múmia
melletted,
Júlia.
Ez az ú,
domború
máshol meg
homorú,
tárt kapú,
lágy odú
hajlata,
Júlia.
Ez a j
no, kié?
ez az l
belehel,
szivemben
ez az a
razzia,
Júlia.
Százezer
rúpia,
fényűző
kúria,
mi marad,
ha te nem:
bú, pia,
Júlia.
Mellőle
buliba
nem vontat
húsz bika,
testemen
pulcsija,
Julcsika,
Júlia.
Poligám
lehet ám,
kinek nem
jut ki a
jóból, hisz
csak enyém
(nincs vita)
Júlia.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése