2014. április 21., hétfő

Napfényes hétköznapok

Szerző: Fakirma

Kipipáltuk a családi futóversenyt, hétkönapjainkat szabadtéri gyerekprogramoknak álcázott spontán ivászatok tarkítják, a tél során lepukkant kertet minden igényességet nélkülözve vettük birtokunkba. Szemérmetlenül élvezzük a tavaszt, szinte örökös önsajnálatomról is megfeledkezem, csak néha, egy-egy tiszta pillanatomban zökkenek vissza a régi kerékvágásba. Mert mi tagadás, az új szezonban is akad sóhajtoznivaló dögivel. Heroikus küzdelmeim listája hosszú, de a legjobb az egészben az, hogy mindez tetszés szerint bővíthető. Íme, egy csokorra való azokból a kihívásokból, melyek elvonják libidómat a blogírástól, válogassatok kedvetekre, ha van még jó ötlet, örömmel kipróbálom!

1. Az ünnepi kreatív projekt keretei között megtaláljam a megfelelő motivációt, ahhoz, hogy a húsvét vasárnap reggel hétkor betoppanó építőmester parancsára felszámoljam a húsz négyzetméteres felújítandó szobát fedő többgenerációs szemetet, megtanuljam a tojáskifújás repedésmentes technikáját, kivakarjam a vadiúj konyhánkat a tojásfestékből, pizsamában fogadjam az ünnepi ebédre érkező 16 fős rokonságot plusz azt a hat kamaszfiút, akit Bendő meghívott, mert elfelejtette, hogy húsvét van.



2. A biciklis bukósisakot rögzítsem az ordító gyerek fejére,
Ne,ne,ne, ne kapcsold be, becsíped az állam!
úgy, hogy nem csípem be az állát.



3. Átlássam a bicikli-leláncolás misztériumát, s úgy lakatoljam le a bringámat, hogy ne csak én, de a tolvaj se tudja kiszabadítani.



4. Feloldjam a szolizástól kapott bőrrák és a gusztustalan fehér lábak közti kognitív disszonanciát.

Maurice-Louise-Branger
 5. Búcsút vegyek a lehangoló látványt nyújtó szánkótól, hogy a helyét átadhassa a lehangoló látványt nyújtó műanyag csúszdának.


 6. Hisztérikus roham helyett problémacentrikusan gondolkodjak, amikor a ruhafogas télietlenítése során szembesülök azzal, hogy a kabátok térfogata meghaladja a dobozban kocoló nyári fiszfaszokét,  a sima helycsere képtelenség.


7.  Az aranyárban mért földieper szemek piros részét a gyerekek szájába toljam miközben a tetemes fehér mennyiséget a saját torkomon nyomom le.



 8. A srácokat meggyőzzem arról, hogy a tavaszi szünet vége nem a nyári szünet kezdetét jelenti.

Robert Doisneau

9.  Elkezdjem a rettegést a kullancs okozta agyhártyagyulladástól.


 10. Előtúrjam az összes gyerek oltási könyvét, melyekből kiderül, hogy a legutóbbi oltások még védettséget biztosítanak az agyhártyagyulladás ellen. Egyúttal elkezdjem a rettegést a kullancs okozta lyme- kórtól, ami ellen nincs védőoltás.



11. Megtaláljam az új funkciót a téli zimankóban megdöglött szobanövényeimnek.


12.Mindeközben jókedvvel törődjek bele a nagy öreg bölcsességébe: "Az asszony közben meg folyton csak szülte a gyerekeket, a kocsi folyton lerohadt, a számlák folyton jöttek, és ősszel-tavasszal elözönlöttek minket a hangyák" (Kurt Vonnegut)


 Önfeledt húsvétolást és vidám tavaszi hétköznapokat kívánok Nektek!





2 megjegyzés:

Névtelen írta... [Válasz erre...]

Vérbeli hipochonderként lenne még pár tippem a 9-10. pontokhoz (pl. a növények tavaszi éledésével párhuzamosan a lehetséges mérgezések miatti aggódás), és mélyen elkeserít, hogy ezek szerint a pszichológiának nincs megoldása erre a parára, ami a gyerekek születése óta még jobban eldurvult?!
De fókuszáljunk vidámabb dolgokra: a majális még nem foglalkoztat? :-)

Fakirma írta... [Válasz erre...]

Jaj, volt már idén körhinta-baleset?!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...