Szerző: FiloSzofi
Terveztem, hogy a választás után megírom itt a blogon, mit várok a következő négy évtől. Ebben ugyan szerepelt volna a stílusváltás kívánalma is a Fidesszel szemben, de alapvetően lelkesen szedtem össze a tennivalókat nemcsak a képviselőink, de a magunk számára is.
Jövőbe néző lelkesedésemet először a baloldalról jövő gyűlöletáradat tépázta meg, de azon könnyű túltenni magam azzal, hogy valójában egy vékony, közéletileg túlpörgött réteg ámokfutása ez, ami nem jellemzi általában a polgárokat.
Sokkal jobban fáj, és sokkal inkább letör, ha az általam preferált politikai oldal viselkedik úgy, mint akivel szemben megfogalmazza magát. Tisztán gyurcsányista tempó az a cinizmus, hogy a választás másnapján elkezdik felhúzni a Szabadság téri emlékművet. Azt képzeltem ugyanis, hogy határidő módosításnak az is az értelme, hogy kibeszéljük a témát, és esetleg módosítani lehet a koncepción.
Bár Schiffer Andrásnak teljesen igaza van abban, hogy túl van dimenzionálva az emlékmű jelentősége, engem mégis aggaszt, hogy mi várható attól a párttól fontos kérdésekben, aki ilyen erőfitogtató, cinikus és bántó gesztussal indít.
Azt sem lehet mondani,hogy a saját híveinek képviseletében jár el, mert ezt a tervet senki sem szerette. A német megszállásról megemlékezni egyébként teljesen helyénvaló, de ez a szoborterv mind szimbolikáját tekintve, mind esztétikailag erős kritikát váltott ki minden oldalról. Arról nem beszélve, hogy kész tervvel gyors döntéssel került a nyilvánosság elé. Tekintve, hogy egy ilyen alkotás nem pár évre készül, joggal kavarja fel a közvéleményt az eljárás. Már rég nem lesz Fidesz kormány, a mai kakaskodást is elfelejtjük, de ez a monumentális giccs évtizedekig hirdeti majd az ízléstelenséget.
Tényleg ilyen illusztrációt szán magának egy nagyszerű lehetőségekhez jutó kormány?
Mire való ez?
Terveztem, hogy a választás után megírom itt a blogon, mit várok a következő négy évtől. Ebben ugyan szerepelt volna a stílusváltás kívánalma is a Fidesszel szemben, de alapvetően lelkesen szedtem össze a tennivalókat nemcsak a képviselőink, de a magunk számára is.
Sokkal jobban fáj, és sokkal inkább letör, ha az általam preferált politikai oldal viselkedik úgy, mint akivel szemben megfogalmazza magát. Tisztán gyurcsányista tempó az a cinizmus, hogy a választás másnapján elkezdik felhúzni a Szabadság téri emlékművet. Azt képzeltem ugyanis, hogy határidő módosításnak az is az értelme, hogy kibeszéljük a témát, és esetleg módosítani lehet a koncepción.
Bár Schiffer Andrásnak teljesen igaza van abban, hogy túl van dimenzionálva az emlékmű jelentősége, engem mégis aggaszt, hogy mi várható attól a párttól fontos kérdésekben, aki ilyen erőfitogtató, cinikus és bántó gesztussal indít.
 |
| Munkáskonténerek és sok rendőr s Szabadság téren |
Azt sem lehet mondani,hogy a saját híveinek képviseletében jár el, mert ezt a tervet senki sem szerette. A német megszállásról megemlékezni egyébként teljesen helyénvaló, de ez a szoborterv mind szimbolikáját tekintve, mind esztétikailag erős kritikát váltott ki minden oldalról. Arról nem beszélve, hogy kész tervvel gyors döntéssel került a nyilvánosság elé. Tekintve, hogy egy ilyen alkotás nem pár évre készül, joggal kavarja fel a közvéleményt az eljárás. Már rég nem lesz Fidesz kormány, a mai kakaskodást is elfelejtjük, de ez a monumentális giccs évtizedekig hirdeti majd az ízléstelenséget.
Tényleg ilyen illusztrációt szán magának egy nagyszerű lehetőségekhez jutó kormány?
Mire való ez?
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése