Üldöz a kamaszkor

Szerző: FiloSzofi

Amikor azt olvastam, hogy a 16 éves lány szerelme Gulácsy Lajos, és hogy menő képregényrajzoló szeretne lenni, akkor tudtam, hogy ezt a könyvet megveszem. Magamnak. Amúgy is üldöz a kamaszkor, kénytelen vagyok újra visszanézni, ha meg akarom találni Filo Szofi elejtett fonalait, hogy ne fogyjon lassan F.Sz-re. Egyébként is irtó kíváncsi voltam, miben hasonlítunk még Lídiával a rég halott művészek iránti szerelmen kívül. Na, ebben például nem:

"Szeptemberben Byron egyik terheléses feladata az volt, hogy folyamatosan úgy íratott velem házi dogákat, hogy a szöveg csak tőmondatokból állhatott. Kábé így: Hazamentem. Lefeküdtem. Gondolkoztam. Satöbbi. Elmondása szerint ezt azért tette, hogy megszabadítson az életkorommal abszolút együtt járó túlírástól és sallangtól."


Rám sosem figyelt senki ennyire, és most újra sajnálom is magam ezért, brühühü. Most olvastam egy másik karácsonyi könyvben feketén-fehéren, hogy kamaszgyerekünknek mentort kell találnunk. A könyv a fiúk neveléséről szólt, de ez pont a lányokra is igaz.

Ha tehát lett volna irodalmi mentorom, akkor már rég rám szólt volna: "Szofi, ki ez a Lídia, miről akarsz írni voltaképpen? És legfőképp: Mit akarsz mondani?"

Jó, jó, igaz,lássuk:

Ki?
 Kubik Lídia tizenhat éves, dráma tagozatos gimnazista, aki lehet, hogy mégis inkább a rajzolásnak szentelné az életét. Az ő naplóját olvashatjuk Lídia16 címmel. Lídiát Gévai Csilla teremtette, sejthetően kicsit önmagából, mivel ő mára többkötetes szerző, és menő grafikus egyszemélyben. Ezért nem egészen hiteltelen, hogy a könyvbeli Lídia is már-már túlságosan sikeres.

A könyvbe ITT beleolvashatsz. Ez ez egyik csúcs jelenet, a kiszemelt fiú lakása körül bujkálni a legjobb barátnővel. Na, volt ilyen?
Miről?
Hogy mitől lesz sikeres fiatal egy ígéretes kamaszból. Észrevettem, hogy végig egy picit irigy vagyok a Lídiára, és mivel közel áll hozzám a karakter, nagyon jól végig tudtam követni, miből áll ez a sikeresség, és ebből nekem mi hiányzott. Nem csak azért, hogy hogyan kalapáljam formára gyűrt önmagam, hanem hogy mit próbáljak megadni a gyerekeimnek.

1. Lídiának jó mentorai vannak (A jó mentor, nemcsak inspirál, de segít befogni és megmunkálni az inspirációt.)
2. Lídia (túl) jól kommunikál.
3. Lídia családja is jól kommunikál.
Ennek eredményeképp Lídia jól értékeli a körülötte lévő helyzeteket, az embereket és önmagát.
És ez az, amiben Lídia egy kicsit túlságosan profi, egy igazi kamaszhoz képest, mert itt mindenki el szokott csúszni egy kicsit. Életkori sajátosság nem csak a túlírás és a sallangok, hanem a hullámzó talaj a láb alatt, és a torzító szemüveg.

Lídia nem csak azért sikeres, mert megkapja a főszerepet a színdarabban, megnyeri a novella pályázatot, és egy menő főiskolás felfigyel a képregényeire, hanem azért is, mert mindezekben a helyzetekben profi módon van jelen. Hallgat, amikor hallgatnia kell, beszél, lelép, túllép, elenged, feszeget, koncentrál,lazít, amikor azt kell.
A család pedig pont annyit van jelen, pont annyit mond, pont annyit kérdez, amennyit kell. Erre biztos sok kamasz csurgatná a nyálát. Ezért nem is hendikep, hanem kötelező korrekció, hogy a történetbe egy ex-alkoholista apa is becsúszott. Bár Líviának még ez is kicsit bicskanyitogatóan javára válik..

Mit?
Hogy olvassátok el Gévai Csilla, Lídia16 című könyvét, mert nagyon jó!
Hogy mondjátok el, ti is voltatok szerelmesek rég halott férfiba (nőbe)?