Szerző: Lotte
Kampány van, szállanak a pofonok jobbról, balról, emelkedik az ingerküszöbünk, de azért bizonyos szint alá ne süllyedjünk már! Épp ezért nem tudok szó nélkül elmenni egy pár nappal korábbi kijelentés mellett.
A kormány Schmidt Máriát bízta meg a holokauszt gyermekáldozatainak és a megmentőknek emléket állító Sorsok Háza-koncepció kidolgozásával. A Mazsihisz azonban, úgy tűnik, egyre inkább ellenséges akcióként éli meg a kormányzat törekvését, hogy emlékévet szenteljen a holokauszt áldozatainak emlékére, s fenntartásait fejezte ki a kinevezéssel kapcsolatban is. A sajtótájékoztatójukon megszólaló történész, Karsai László pedig a következő megdöbbentő kijelentést tette: "Schmidt Mária a holokausztot relativizálja, ezért tőle azt elvárni, hogy majd érdemben szembenéző, komoly, önvizsgáló oktatási projektet fog letenni az asztalra, ez körülbelül olyan, mint hogyha egy nyilvánosház vezetőnőjétől kérnénk erkölcsi útmutatásokat.”
Szeretnék erre a jelenségre reagálni, mint nő és mint Schmidt Mária történészi, közgondolkodói munkásságánk tisztelője.
Elsőként le kell szögeznünk, hogy a stílus maga az ember - Karsai Lászlót önnön kijelentésénél jobban semmi sem minősíti. Egy nőt, akivel nem értünk egyet, a legegyszerűbb kétségkívül lekurvázni - s fokozva a tétet úgy, hogy abból még életkorára is essen egy kis gúnyos vetület. Pikáns, hogy mindezt egy olyan gondolkodói csoport tagja teszi, ahol a nőkkel kapcsolatos nemi sztereotípiák lebontására kényesen ügyelnek, s hátrányos megkülönböztetésnek tartják lassan már azt is, ha egy kislány babát kap a szülinapjára.
Mindenesetre szimbolikus képet fest Karsai "elszólása" a baloldali értelmiség nőkkel kapcsolatos álságos felfogásáról, s vele a tisztelet tökéletes hiányáról. Nálam kiverte a biztosítékot.
De legalább ennyire döbbenetes a kijelentés másodlagos jelentése. Schmidt Máriát - aki történészi munkásságának jelentős részét áldozta a holokauszt kutatására - azzal vádolni, hogy tulajdonképp tagadója e történelmi kataklizmának - nos, gyomorforgató állítás!
Sajnos, úgy tűnik, ez a téma örök kárhozatra van ítélve. A baloldai értelmiség fogta magát, és egyszerűen "ráült", s aki csak a közelébe merészkedne, s szeretné nemzetünk e tragédiáját kutatni, körülményeit megismerni, áldozatait vagy korabeli tevékeny ellenzőit bemutatni, felkészülhet arra, hogy legjobb szándéka ellenére is minimum az antiszemitizmus vádjával illetik.
Szomorú és rendkívül veszélyes gyakorlat, amely egyetlen önös célt szolgál: a hatalom megszerzése érdekében minél inkább letolni a politikai küzdőtér demokratikus pályájáról a más világnézetet képviselő csoportosulásokat és ikonikus személyeket. Ha van rajtuk sapka, azért, ha nincs, hát azért. Mintha a nemzetben gondolkodók egyúttal automatikusan inkompetensek lennének történelmünk e drámai időszakával kapcsolatban. Hiába a kiváló intézményi vezetés (Terror Háza), hiába a számtalan tanulmány, előadás, kötet, és Schmidt Mária nyitott, méltányos szellemisége - mit sem számít mindez. Marad a lekurvázás és a "demokratikus" térből való kitoloncolás.
Ne fogadjuk el!
Kampány van, szállanak a pofonok jobbról, balról, emelkedik az ingerküszöbünk, de azért bizonyos szint alá ne süllyedjünk már! Épp ezért nem tudok szó nélkül elmenni egy pár nappal korábbi kijelentés mellett.
A kormány Schmidt Máriát bízta meg a holokauszt gyermekáldozatainak és a megmentőknek emléket állító Sorsok Háza-koncepció kidolgozásával. A Mazsihisz azonban, úgy tűnik, egyre inkább ellenséges akcióként éli meg a kormányzat törekvését, hogy emlékévet szenteljen a holokauszt áldozatainak emlékére, s fenntartásait fejezte ki a kinevezéssel kapcsolatban is. A sajtótájékoztatójukon megszólaló történész, Karsai László pedig a következő megdöbbentő kijelentést tette: "Schmidt Mária a holokausztot relativizálja, ezért tőle azt elvárni, hogy majd érdemben szembenéző, komoly, önvizsgáló oktatási projektet fog letenni az asztalra, ez körülbelül olyan, mint hogyha egy nyilvánosház vezetőnőjétől kérnénk erkölcsi útmutatásokat.”
Szeretnék erre a jelenségre reagálni, mint nő és mint Schmidt Mária történészi, közgondolkodói munkásságánk tisztelője.
Elsőként le kell szögeznünk, hogy a stílus maga az ember - Karsai Lászlót önnön kijelentésénél jobban semmi sem minősíti. Egy nőt, akivel nem értünk egyet, a legegyszerűbb kétségkívül lekurvázni - s fokozva a tétet úgy, hogy abból még életkorára is essen egy kis gúnyos vetület. Pikáns, hogy mindezt egy olyan gondolkodói csoport tagja teszi, ahol a nőkkel kapcsolatos nemi sztereotípiák lebontására kényesen ügyelnek, s hátrányos megkülönböztetésnek tartják lassan már azt is, ha egy kislány babát kap a szülinapjára.
Mindenesetre szimbolikus képet fest Karsai "elszólása" a baloldali értelmiség nőkkel kapcsolatos álságos felfogásáról, s vele a tisztelet tökéletes hiányáról. Nálam kiverte a biztosítékot.
De legalább ennyire döbbenetes a kijelentés másodlagos jelentése. Schmidt Máriát - aki történészi munkásságának jelentős részét áldozta a holokauszt kutatására - azzal vádolni, hogy tulajdonképp tagadója e történelmi kataklizmának - nos, gyomorforgató állítás!
Sajnos, úgy tűnik, ez a téma örök kárhozatra van ítélve. A baloldai értelmiség fogta magát, és egyszerűen "ráült", s aki csak a közelébe merészkedne, s szeretné nemzetünk e tragédiáját kutatni, körülményeit megismerni, áldozatait vagy korabeli tevékeny ellenzőit bemutatni, felkészülhet arra, hogy legjobb szándéka ellenére is minimum az antiszemitizmus vádjával illetik.
Szomorú és rendkívül veszélyes gyakorlat, amely egyetlen önös célt szolgál: a hatalom megszerzése érdekében minél inkább letolni a politikai küzdőtér demokratikus pályájáról a más világnézetet képviselő csoportosulásokat és ikonikus személyeket. Ha van rajtuk sapka, azért, ha nincs, hát azért. Mintha a nemzetben gondolkodók egyúttal automatikusan inkompetensek lennének történelmünk e drámai időszakával kapcsolatban. Hiába a kiváló intézményi vezetés (Terror Háza), hiába a számtalan tanulmány, előadás, kötet, és Schmidt Mária nyitott, méltányos szellemisége - mit sem számít mindez. Marad a lekurvázás és a "demokratikus" térből való kitoloncolás.
Ne fogadjuk el!
5 megjegyzés:
Túró a fülükbe! Adják vissza a pályaudvar valódi funkcióját, és legyen újra vasútállomás! :-)
Schmidt Mária sokkal ügyesebb (majdnem azt írtam: "intelligensebb") annál, hogy sem tagadná a holokauszt megtörténtét: a trükkje éppen abban áll, hogy nem tagadja a tényt - csak azt, hogy abban a magyar horthysta államnak és elitnek hatalmas szerepe volt.
És: a felháborodásod tárgyául választott Karsai-megjegyzés nem Schmidtre vonatkozott, nem volt személyeskedő, vagy szexista éle: azzal Karsai éppen arra utalt, hogy egy, a holokauszt valóságos felelősségi viszonyait meghamisító "történésznek" nincs erkölcsi alapja ahhoz, amit csinál.
Schmidt Mária sokkal ügyesebb (majdnem azt írtam: "intelligensebb") annál, hogy sem tagadná a holokauszt megtörténtét: a trükkje éppen abban áll, hogy nem tagadja a tényt - csak azt, hogy abban a magyar horthysta államnak és elitnek hatalmas szerepe volt.
És: a felháborodásod tárgyául választott Karsai-megjegyzés nem Schmidtre vonatkozott, nem volt személyeskedő, vagy szexista éle: azzal Karsai éppen arra utalt, hogy egy, a holokauszt valóságos felelősségi viszonyait meghamisító "történésznek" nincs erkölcsi alapja ahhoz, amit csinál.
Ha ez kampánytéma, elég ciki... De Schmidt és Karsai ellentéte szerintem csak hangulati tényező. A lényeg (főképp a moralitást tekintve fontosnak) nem itt van.
Miért lenne kampánytéma? Arról írunk, ami éppen foglalkoztat.
Megjegyzés küldése