Lány biciklin 2. - Magas lóról

Szerző: FiloSzofi

Éppen egy érdekfeszítő tanulmányon dolgozom, ami Szókratész demokrácia-kritikáját és Hannah Arendt ideális polisz-fogalmát próbálja egy platformra hozni, és éppen kezdek belefáradni. Gondoltam, pihenésként megosztom veletek a gondolataim velejét, de megúsztátok, mert eszembe jutott egy adósságom, és inkább erről lesz szó:

peszter rajza

A múlt heti biciklis poszt végén  megígértem, hogy  elmondom, mit látok én biciklis perspektívából. Nem, nem fogom a ronda autósokat szidalmazni, mert nincs velük több bajom, mint gyalogosként. Különben sem merek bajszot akasztani az erősebbel.

A gyalogosokkal már picit  nehezebb, de nincs harag. Ha elvetemült módon "járdázom", nyilván kuss a nevem, igyekszem is nem zavarni, forgalmas, szűk helyen nem derogál leszállni, és tolni a bringát. Türelmes jószág vagyok, és nem kapom fel a vizet a bicikliúton dzsambázóktól sem, még szokni kell, hogy erre is figyeljenek.

Kicsit idegesítőbb az úttestre kilépő se lát-se hall figura, akinek az érzékelése nyilván csak motorzúgásra van belőve. Egy szolíd "mennyémá"-t azért eldünnyögök, ha a leghosszabb átlót választja az átkeléshez, szigorúan háttal, tetű tempóban, lehetőleg fülhallgatóval.

Ezek miatt mind nem lett volna érdemes tollat ragadni, a lényeget egy intésben fogalmaznám meg:

Csajok, lányok, asszonyok, nők, járjatok egy kicsit kecsesebben, valahogy nőiesebben, vagy egyszerűen csak több méltósággal!

Megbocsássatok, de mérhetetlen mennyiségű vonszolódó segget látok!

Telitalpas zötyögés, antimozgásos haladás képes akár az apró fokhagymákat is legelő tehén valagaként előadni.

Van ennek a jelenségnek egy másik negatív vonzata az esztétikai lövésen kívül: valahogy az a képzet alakul ki a szemlélőben, hogy egy ilyen segg tulajdonosa ott is egy adag dzsem, ahol gondolkodni szokott.

Nevelőnői nádpálcámat ezennel leteszem, kössünk békét. Az első csapás amúgy is az én gyalogos-popómat érte.