Annyi minden szólt már róla, hogy túlfeszített lélekkel és várakozással érkeztünk. Először jártunk az Örök Városban, és nem csalódtunk.Ránk szakadt, tébláboló idegenekre. Sodortak a terek, a házak, a templomok, a szökőkutak, az emberáradat, az élő múlt és az izgalmat rejtő jövő. Négy napig merítkeztünk meg benne, mint Anita Egberg a Trevi kútban. El is teltünk szépségével.
Csoda, hogy az operaházi ültető nénitől kezdve az ezoterikus témákban utazó szomszédasszonyon át a decens jogászfeleségig annyi nő kedvence ez a város? Én sem vagyok kivétel.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése