Segítsüti az Őrzőknek - gasztrobloggerek a daganatos és leukémiás gyermekek gyógyulásáért

Szerző: Lotte  



A Segítsüti és az Őrzők csapata a klinikán

„Segítsüti” online jótékonysági akcióval gyűjtenek gasztrobloggerek a Tűzoltó utcai Gyermekklinika alapítványának, az Őrzőknek. Az alapítvány célja, hogy a daganatos vagy leukémiás gyermekek gyógyításának és kezelési körülményeinek feltételeit segítse. Ez olyan cél, melyre mindenki jó szívvel adakozik, de sokszor nagy dilemma, hogy kinek, s vajon jó helyre kerül-e az adomány? 
Az alapítvány egyik önkéntesével, Borszékiné Cserháti Erikával, két kisgyermek édesanyjával beszélgettünk.

Te is segíted az alapítvány munkáját, mesélnél picit arról, miképp csatlakoztál az Őrzők csapatához?

Nagy örömömre szolgált, hogy önkéntesként én is csatlakozhattam az Őrzők fiatalos, lelkes, dinamikus csapatához. Mikor a kisfiam három hetes volt, rosszindulatú daganatos betegséget állapítottak meg nála, így a következő egy évet kórházban töltöttük. Ma a kisfiam több mint másfél éve tünetmentes, de öt évnek el kell eltelnie ahhoz, hogy gyógyulttá nyilvánítsák. A klinikán töltött idő alatt személyesen tapasztaltam meg az orvosok, nővérek, pszichológusok erőn felüli munkáját, kitartását, segítőkészségét. Már ekkor megfogalmazódott bennem, hogy ha egyszer mindenen túl leszünk, amiben csak tudom, megpróbálom én is segíteni a klinika kis hőseit.

Azért esett a választásom a klinika egyetlen hivatalos alapítványára, az Őrzők Alapítványra, mert személyesen tapasztaltam, hogy mennyi mindent tettek a klinika falain belül és azon kívül is a gyógyulás feltételeinek a megteremtéséért, és számomra ez volt a legfontosabb. Hogy a klinika ilyen gyermekbarát az nagymértékben a több mint két évtizede működő Őrzőknek köszönhető, az Alapítvány segítségével újították fel a kórtermeket, elkülönítő szobákat, építettek tornatermet, baba-mama szobákat az édesanyák elhelyezésére. Ha kellett ágyakat, infúziós pumpákat, stb. vásároltak, melyek kevésbé kommunikálható látványos dolgok, ugyanakkor a gyógyításhoz elengedhetetlenek. Emellett hat lakást is fenntart az Alapítvány, ahova a vidéki családok költöznek a kezelések idejére.
Én elsősorban ötletekkel segítem az Alapítvány munkáját, hogy hogyan lehetne a gyermekek kórházi életét gyermekbaráttá, könnyebben elviselhetőbbé tenni és természetesen segítek ezek gyakorlati megvalósításában is.

Egy ilyen nehéz életszakasz után mennyire változott meg a világról való felfogásod?

 Ezen utólag magam is sokat gondolkodom. Az igazság az, hogy erről nagyon hosszan tudnék írni, illetve nem tudok erről nyilatkozni… Mindig is nagyon fontos volt számomra a család, az igaz barátok, de a betegség még jobban megerősített abban, hogy nincs fontosabb dolog a világon az ember szeretteinél. Emlékszem, a betegség diagnosztizálását követően néhány hónappal eljátszottam a gondolattal, hogy ha visszamehetnék a szülés pillanatáig és választhatnék, hogy a kisfiam így betegen, vagy egy teljesen egészséges másik emberke, én akkor is az én babámat választottam volna. Ez egy fontos felismerés volt, rájöttem, hogy ez a mi sorsunk, ezt az utat kell végigjárjuk, és ezt teljesen elfogadtam. Azóta valahogyan békében élem a mindennapjaimat, az apró dolgoknak sokkal jobban tudok örülni. Este lefekvés előtt hálát adok, hogy aznap egy újabb csoda ért, maga az élet. És imádkozom azokért, akik elvesztették hozzátartozójukat, hogy ők is leljenek békére.

Arra is rájöttem, hogyha az ember ilyen krízishelyzetben állandóan azt szajkózza, hogy most mi lesz, jaj, mi lesz - minden erejét elveszti. Ha folyamatosan ezt kérdezi, közben teljesen felőrlődik. Elfogadtam, hogy vannak kérdések, amikre nem kapjuk, nem kaphatjuk meg a választ. Mindenkit és mindent úgy fogadok el, ahogy van, és a lehetőségeimhez mérten megpróbálok önzetlenül segíteni.
Mióta elfogadtam ezt az utat, felszabadultabb vagyok, és bármilyen furcsán hangozhat, de mindezek ellenére boldog is. Minden pillanatnak külön örülök, amit együtt tölthetünk. Mások ebben a rohanó világban elmennek olyan jelentéktelennek tűnő pillanatok mellett, amelyeken én hosszan időzöm. Csak ránézek a gyermekeimre és érzem a végtelen szeretetet, amit nem tudok szavakba foglalni… És végtelenül boldog vagyok, hogy ezt megérezhetem.

A gyógyulás nemcsak testi, lelki folyamat is. A feszített, felelősségteljes gyógyító munka mellett van mód az apróságok lelkével is törődni, kedélyüket javítani?

A gyermekek rehabilitációja már a kórházba érkezés első napjával elkezdődik. Az alapítvány minden eszközt megragad, hogy felhívja a figyelmet és megértesse: a hosszú és fájdalmas kezelések során a legnagyobb segítőerő a szeretet és a törődés. A klinika és az Alapítvány nagyon igyekszik gyerekbarát környezetet kialakítani a kórházon belül. A falakra mesefigurákat festenek, a kórtermekben olvasósarkokat, játszósarkokat alakítanak ki. A közeljövőben például önkéntesek segítségével egy épületeket összekötő fő folyósóra egy mesét fogunk festeni a Magyar népmesékből. Emellett októbertől az ambulancián a kényszerű várakozás idejére egy pszichológus fog élményterápiát tartani a gyermekeknek sok-sok színes programmal.

Szintén idén tervezzük egy mesekönyv kiadását is, mely a beteg gyermekekről szól, a kórházi mindennapjaikat eleveníti meg, a különböző beavatkozásokat, kezeléseket mutatja be. A mesekönyv szövegét a klinika orvosaival, nővéreivel, és pszichológusaival írtuk. Ezt követően az illusztrációkat a gyerekek körében osztatlan sikernek örvendő Bartos Erika írónő önkéntesként készítette el. Minden apró részletet egyeztetett az orvosokkal, ápolókkal, meglátogatta a klinika osztályait, fotókat készített, hogy az egyes helyszínek, kórházi műszerek, kórtermek, folyosók pontosan úgy legyenek megrajzosítva, megelevenítve, ahogy azok a valóságban is vannak, hogy arra a gyerekek ráismerjenek majd. Így lett a Bátorságpróba című könyv igazán hiteles és valóságos. Az illusztrációk segítségével a gyermekek előre megismerik majd a kezelések minden apró mozzanatát, úgy ahogy az a valóságban is történik, így feloldható lesz bennük az ismeretlentől való félelem. Ők maguk pedig a mese hősévé válnak.

A nem várt betegség az egész család életét megváltoztatja. A szülők számára milyen lehetőségek vannak, hogy minél többet gyermekük mellett lehessenek?
A szülők egész nap a gyermekük mellett lehetnek. Nagyon fontos, hogy az édesapák is – a lehetőségekhez mérten – sok szerepet vállaljanak otthon, illetve a kórházban. Korábban az édesanyák gyakran méltatlan körülmények között, gyermekük ágya mellett, széken aludtak heteken keresztül, de az Őrzők Alapítvány által létrehozott mamaszobáknak köszönhetően a hosszú napok után ma ágyban hajthatják le fejüket. Emellett egy hasonló célokért küzdő angliai alapítványtól ajándékba kapott hat lakást is fenntart az Alapítvány, ahova a vidéki családok költözhetnek be a kezelés idejére, amely akár egy évig is eltarthat. Ez nagy segítség a többgyermekes családoknak, mert így lehetőség van arra, hogy a család ne szakadjon szét és a testvérek is együtt lehessenek.

Múlt héten a klinikára látogattak a süteményeket felajánló bloggerek. Hogy fogadták az eseményt az ott gyógyuló kis betegek?
Inkább „sütemény-költemény” volt, amit a jótékony gasztroblogger édesanyák magukkal hoztak és átadtak az Őrzők képviselőinek. Az Őrzők egyenként végigjárták a kórtermeket és megkínálták a gyermekeket a sütikkel. Eleinte zavarban voltak a kicsik, mert sok mindenre számítottak aznap, de erre éppen nem. Amint megkóstolták a finomságokat, rögtön jobb kedvre derültek és mosolyogtak. Ezúton is nagyon köszönjük!

A különleges édességekre miképp lehet licitálni, s mire fordítja majd az alapítvány a befolyt összeget?
A süteményekre a www.segitsuti.hu honlapon lehet licitálni szeptember 20-ig. A befolyt összegből egy speciális intenzív gyermekágyat szeretnének vásárolni a szintén az Alapítványunk segítségével újjáépülő, megújuló Intenzív Osztályra. Természetesen a licit után is várjuk a magánszemélyek és cégek támogatását e nemes cél érdekében!